Hon és Külföld, 1845 (5. évfolyam, 1-104. szám)
1845-06-03 / 44. szám
teket kétszeres vizsgálat kiállására kötelezi.— A’ körülbelül 20,000 zsidót számláló Badenben 1808 óta a’ zsidók minden státus - polgári jogokat élveztek, de az 1818-k évi augustus 22-kén kelt alkotmányi oklevél — mind a’ mellett hogy a’ 10-ik §-ban azt mondja: „hogy a’ születési és vallási különbség katonai szolgálat alóli mentesítésre alapul nem szolgálhat“ „és hogy minden badeniak a’ közterhekben különbség nélkül részt venni tartoznak“ — egyedül csak a’ 3 keresztyén vallástételt követők polikai jogegyenlőségéről ■szól, és a zsidókat azon határozata által, miszerint követekül csak a’ keresztyén vallások valamelyikét követő egyének választathatnak — eddigi jogaiktól megfosztó. A’ községek szerkezetéről szóló és 1831 . évi december 31-kén kelt törvény a’ község-polgári’álasztói jogot megadó ugyan a' zsidóknak, de polgármesteri és községi tanácsnoki hivatalokra csak a’ keresztyén vallási községi polgárok választathatnak meg, ez által a zsidók politikai és státus-polgári jogaikat elvesztették. Rajnai-Bajor honban és Rajnai- Hassiában a’ zsidók, (még a’ franczia időszakra vonatkozó) község polgári jogaik birtokában megmaradtak. — Választó - Hassiában az 1831-ben január 5-ről kelt alkotmányi oklevél kimondá: „miszerint a’ keresztyén vallásbeli különbség, polgári és státus-polgári jogok élvezetére semminemű béfolyást nem gyakorol. A’ zsidókat eddig is illető jogok az alkotmány védelme alá helyeztetnek; azoknak különös jogviszonyai külön törvény által a’hon minden részeiben egyformán elrendezendők lesznek“ § 29. — ezen törvény megjelent 1833-k évi octob. 29-kén, és ez által a’ zsidók tökéletesen emancipáltattak felszabadíttattak, azon természetes kivétellel, hogy egyházi pártfogói jog gyakorlatától, valamint keresztyén tanítói és egyházi hivatalok viselhetésétől el vannak zárva. Az isteni tisztelet és oskolai ügy érdekében 1838-ban egy országos rabbi képző intézet állíttatott fel. — Braunschweigban csak nem hasonló jogokkal felruházvák a’ zsidók valamint szinte a’ kötheni és bernburgi herczegségekben is, mely utóbbiban azonban a’ státushivatalok el vannak elölök zárva. Ellenben Dessauban védelmi adót kell fizetniek, és még kevés évekkel ezelőtt Dessau városának csak egyik kijelölt fertályában volt szabad lakniok. Bájorhonban legtöbb középkort lehellő korlátozások léteznek a’ zsidókra nézve; ott a' zsidó matrikulák, türelmi ajándékok, védelmi levelek, lűddíjak (Gänsegelder) ’s az. még maiglan is divatosok; nészülésre engedelemért kell folyamodni, mely nem jár ingyen; a’ keresztyénekkel közlekedés, szerződéseknél meg van nehezítve, az isteni tisztelet módjábani mindennemű újítások tilalmazvák , hogy minden amúgy szépen a’ réginél maradjon; idegen zsidónak ha maga Nábab volna is—bevándorolni nem szabad.— Hanno Verában minden zsidónak, ki megszenvedtetnni és valamely keresetmódban akadály nélkül részt venni óhajt, évenként védőlevelet kell váltania, apró és váltó kereskedést csak bizonyos kiszabott helyen űzhetnek, — mindennemű jogkedvezések, ezédek, kézművek szabad gyakorlása, földmivelés, el vannak előlük zárva ; a’ védelem (türelem) élvezhetés igénye csak a’ legöregebbik fiúra száll által, az utána szülötteknek ki kell vándorolni, vagy cselédi szolgálatba szegődni. Mi jogmaradvány a’ franczia időszakból felmarad az is 1818-b. és 1819-b. eltöröltetett. Csak Werdenben és Brémában (tartomány) szabad a’zsidóknak fekvő javakat szerezni és mesterséget űzni. A’ rendek által a’ szigorúság enyhítése, sőt a’ zsidóknak a’ keresztyénekkel egyforma jogállapotba tétele végett — közben tett indítványok, a’ kormány által eddig elé el nem fogadtattak. Valamint Hannoverában úgy Mecklenburgban és Hessendarmstadtban is a’zsidók a’ feudalismus és középkori absolutismus elvei szerint, csak türelmi védelemben részesülnek. Szászországban az alkotmányi oklevél a’nemkeresztyén vallás felekezetüeknek státus-polgári jogokbani részeltetését a’ jövő törvényhozásnak tartá fenn. Mióta a’ zsidók 1814-b (orosz kormány alatt) a’ gyalázatos fejvámtól (Leibzoll) felmentettek, ismételt ízben és mindenképpen törekedtek, korlátolt polgári viszonyaik tágítását kieszközleni, és a’ szász kormány már korábban t. i. az 1831-k évi septemb. 4-kén kelt alaptörvény kibocsátása előtt, azon megszorításokat részben megszüntetni, és a’ zsidóknak különösen a’ műipar mezején szabadabb tért nyitni őszintén szándékozók, mindazáltal a’ keresztyén iparűző osztálynak rögzütt czéhszelleme, a’ szándék