Hon és Külföld, 1845 (5. évfolyam, 1-104. szám)
1845-09-12 / 73. szám
mel foglalom el elnöki székemet, látván e’helyen ma egybefonva diszkoszoríjál ennyi lelkes, ennyi érdemdús férfiaknak, kik az édes két testvérhaza minden vidékeiről (családi és hivatalos körüktől egy időre megválva ide siettek egyesíteni velem társulatunk üdvös czéljainak előmozdítására intézett munkásságukat, szeretettel nyújtani egymásnak jobbjaikat, letenni a’tudomány oltárára becses adományaikat ’s egyesített erővel eredményt alkotni, minőt egyes ember nem alkot soha.— Legyetek azért, tüdős férfiak, kik jeles elmeszülemények, példás buzgalom ’s nemes gondolkodás által eddig is a’ tudományosság tág mezején tiszteletet és becsülést érdemlettetek, legyetek tőlem legszívesebben s barátságos kebellel üdvözelve! Isten, megfoghatatlan bölcseségében nemcsak a’ szellemet teremtő, hanem alkotá egyszersmind az anyagi világot, a’ természetet, melynek megismerésében már évezredek óta elméivé vizsgáló férfiak egy egy lépéssel előre haladtak, így Jób könyvében a’ természet leirásai jelenleg is dönthetetlenül állanak a’fejlett tudomány legszigorúabb itélőszéke előtt ’s méltányoltatnak a’ legtudósabb természetbúvárok által. Későbben Plato és Aristoteles foglalkodtak a’ természetnek szüntelen ájuló tüneményei nyomozásával, éppen nem sejtve törekvéseik egykori eredményeit. És ezen üdvös tudnivágyó törekvés, a’ valódi tudományosság, a’ keresztyénség szende sugáraitól éltetve, fenn tudá magát tartani két évezreden át, ámbár a’ háborgó és vándorló nemzetek rombolási vágya koronkint majd mindent feldúlt és megsemmisített. Fennmaradt tudniillik az elpusztított és sivatagokká változtatott tartományokban mindenkoron itt ott egy gyümölcsöző csemete, milyen valt Alcuin, Paracelsus, Galilei, Copernicus, Kepp-er, Leibnitz, Newton, Göthe és mások. Napjainkban pedig valódi hatalmassággá lettek a’ természettudományok az által, hogy az emberi elmének sikerült emelni a fatyolt, mely a’ természetnek csudaműködéseit fedi; napjainkban nemcsak legnemesbb szellemi kincseket szereznek a’ természettudományok, hanem egyszersmind az anyagi jóllétet felsőbb fokra emelik, oly erőket fejtve ki, melyek valóságban léteznek és határokat nem ismernek. És éppen ez az, mi által jelenkorunk különösen megkülönbözteti magát a’ lefolyt századoktól. Ma már a’ tudomány dolgozik legtöbb és legnagyobbszerű vállalatoknál. Az emberi kezeket erőművek pótolják, ámde ezeket az ész kormányozza. Történt ugyan, mielőtt még ennyire vitettek a’ természeti tudományok, sok felfedezés a’ tudományosság mezején, használtattak ugyan az eszközök és anyagok, miket a’ természet nyújt; igy, (hogy csak keveset említsek) az év hoszát meghatározák, az évszakok változását megmagyarázák, a’ hőld fogyatkozásait kiszámiták, a’ nélkül hogy a’ nehézség törvényeit ismerték volna; malmokat építettek, szivattyúkat csináltak, pedig a’ levegő nyomását nem ismerték ; üveget és porczellánt csináltak, festettek és érczeket kovácsoltak, mind ezt a’ tapasztalgatás utján, a’ nélkül hogy tiszta tudományos okfők által vezéreltettek volna , de másképpen alakulnak a’ természetvizsgálónak felfedezései, mióta a’ valódi bülcseség szellemi ihlete az embert oda vezette, hogy a’ tüneményeket tanulja, s ezek által okaiknak és törvényeiknek megismerésére emelkedjék. Ki napjainkban meg nem barátkozott a’ természeti tudományokkal, annak még valódi fogalma sem lehet a’jelenkor magasb szellemi miveltségéről, valamint fel sem foghatja az ipar és földmivelésnek kifejlését, ha nem képpes méltányolni a’ béfolyást, mit a természettudományok gyakorolnak a’ nemzeti jólét ama hatalmas két tényezőjére. — A’ természettudományok nélkül ma az orvos nem egyéb mint a’ tapasztalgatás tespedő embere. A’ természet- és erőműtan napjainkban megmenti az embereket számtalan megerőtetéstől 's roppant terheket tanít könnyen és bizton emelni; a’ hajózás-, kereskedés- és iparból mindenki anyagi és szellemi hasznokat aratana, valamig csak emberek lesznek. És a’ vegytan, mily megmérhetetlen jótéteményt, minő áldást terjeszte már el, tudja, ki csak Liebig vegytani leveleit méltatta némi figyelemre. — A’ savitany felfedezése által készíttetett számtalan gyár és mesterségek, gőzerpelyek, vaspályák ’s általuk az országok anyagi jó állapotja tízszeresen emelkedők, egyes emberek birtoka szaporodék. Mi igy lévén, lehetetlen nem nyilvánítanom azon örömet, mely hazafius érzéstől fenndobogó keblemet tölti el , látván, hogy legjelesb férfiaink, felséges Urunk és Királyunktól legkegyelmesb pártolásra méltatva, torunk szelleméhez és viszonyaink állásához képpest