Hon és Külföld, 1845 (5. évfolyam, 1-104. szám)
1845-09-16 / 74. szám
nek, mindazáltal, hogy hűségtekhez igaz atyai kegyességből való gondviselésünket láthatóképpen megmutassuk, azon voltunk, hogy semmit ez háborúságnak szélvészében ne szenvedjen. Most is, e’ mi sok minden óránként nemzetünkért való fáradságos gondaink között is szemünk előtt akarván kegyelmesen viselni az kegyelmetek szép békességét, és megmaradását, magunknak és annak az országunknak közönséges javára nézendő szükséges dolgaink állván előttünk, az régi szokás szerint mellettünk lévő tanácsunk tetszésekből, végeztünk partialis gyűlést ad diem 30 septembris Fejérvári városunkban celebráltatni. Melyen mivelhogy magunk személyünk szerint, országunknak előttünk álló nagy dolgai miatt semmiképpen jelen nem lehetünk, az tekéntetes és nagyságos gróf Bethlen István uramat azon országunknak gubernátorát, plena cum authoritate képünkben praesideálni rendeltük: hüségteket azért intjük, sőt hadgyuk, és parancsoljuk , az réghi szokás szerint, bizonyos fő atyafiait magok közzül elválasztván, az megmondott napra és helyre bocsássa oly bizonyos instructióval, hogy az hazának közönséges javára és megmaradására, az országbeli státusokkal egyenlő akaratból minden jót végezhessenek. Sectis sub poena in publicis constitutionibus expressa non facturi. Quibus de caetero gratia nostra regia benigne propensi manemus. Datum ex castris nostris ad Posonium positis, die 30 augusti. Anno iili. Gabriel mp. Stephanus Kováchoczy mp. Kívül. Prudentibus et Circumspectis, Primario et Regio Judicibus ac Juratis Civi bus ac toti Communitati Civitatis nostrae Colosvár fidelibus nobis syocere dilectis.“ Közli az eredeti, királyi pecsétes levélből. Lőcsei Sp. Sámuel, mtk. Vegyes közléseit. Nagyvárad august. 22-n délután négy ’s öt óra között egy szomorú látvány tanúja vala; ugyanis a’ nagy németutszán a’ résztvevő emberbarátok szivét nem kevés szánalom foga el , midőn egy ujonan épült szoba alja alatt a’ pinezében, ugyan e’ szoba alját egy oszlop felemelésével erősíteni akaró építész ’s munkás parasztok lennének, leszakadott,’s közzűlök , egy építésznek térden alól a’ lába ketté tolt, egy másnak teste több helyen megsértetett, egy harmadik a’ munkások közzül az omladék alól másnap reggel emberi képét is alig ismerve holtan húzatott ki. Az egész leomlást az építőmesternek tulajdoníthatni, ki előre való tekintés nélkül a’ pincze boltozatát hirtelen csaknem egyenesen alig egy sokkot a’ kerekdedségre haladva húzta öszve.— 24-n a’ székes egyházban délelőtti isteni tisztelet előtt egy városi czigány 18 éves fiával belopódzott, kiket természetté vált betegségük környezett a— — —az oltáron talált, vagy is látott gyertyatartókat vastag gyertyákkal, ezüstöt, ’s más több oltárra megkivántató darabokat magukhoz szedegettek, de tökéletes czélt még sem érhetének, mert a’ hívatlan miniszterek elfogattak ’s azonnal a’város elöljáróihoz kísértettek. — 27-n Diószegen, Váradhoz négy mértföldnyire eső mezővárosban, egy szegény sorsú kilencz éves leányka, hogy mimódon, nem tudhatni, a’ kútba esett, kit csak hamar észrevették, de még is elég későn huztak ki. E’ szerencsétlenséget tulajdoníthatni a’ vigyázatlanságnak. — Debreczen mulató nagy erdején a múlt héten egy fő nélküli tetem találtatott, kit öltönyéről kennernek ismertek. A’ gyanú az ottani ferdőst, egy vízmező egyént s egy kemen terheli, kik mind hárman bé is fogattak. Szemes vizsgálat után a’ tetemen lövés jelei látszottak. Ugyan Debreczenben Péterfián a’ múlt hónapban egy kocza öt malaczot fiadzott, melyek közzül egy szőr nélkül meztelen tűntelő. E’ malacznak homlokán felfelé egy szeme van, az ökörszemmel mind nagyságban mind hasonlatosságban szinte megegyez. A’ szemen felyül csaknem egyberagadva jó két ujnyi hoszszu csont nélküli fennálló szarv van. Alsó ajaka emberéhez hasonló, a’ felső nagyon kevés különbséggel. A’ nyelve szájából kinyúlva körül reezés, vagy is csipkés. Első ballábán öt köröm van. A’ malacz mindaddig ép, virgoncz vala, mig a’ gyermeksirással egészen megegyező vinnyogását ki nem állítatva, vízbe fulasztották. — Jelenleg Debreczenben Hegedűs Lajos és Váradi Pál társaságuk működik. Vannak közttök jó egyének, de roszszak is. A’ városiak, noha elég csalóka czedulák nyomatnak, teljességgel nem látogatják. De mint látom, Debreczen szellemileg, ha csak