Hon és Külföld, 1845 (5. évfolyam, 1-104. szám)
1845-10-10 / 81. szám
mert benne leginkább istenek's nevezetes emberek fordulnak elő. A’ darab meséjét Jupiter és Alcmene azon kalandja teszi, midőn ez utolsó, ki Amphitruo, tbchei király feleség**, a’ férje alakját felvett Jupiterrel házassági ágyát megosztja, s ekképp születik Hercules. Bár mily tragicai tárgy is ez, Plautus még is comicailag tudta felfogni; a’darab némely helyei gyüngédek, szépek , több jelenetei boltozatiak, nyelve mulattató. E’ mythos első alap vonala Homerosban van letéve. A’ darabban fellépett hősök és istenek, Amphitruo táborozása és győzelme, a' fő-istennek egy halandó iránti szerelme, Alcmene erénye, a’ darabnak méltó foglalatját teszik. Ugyan e’ tárgyat több hellén comoedia- és tragoediairók dolgozták ki. Az athenei comicusok Alcmenét igen kaczérnak festik, ’s azt mondják, hogy az isten, kecsei és csemegéi által hódolta meg, mig Plautus a’ női erény díszét nem tagadtameg tőle. Azonban a’ darab meséje kifejtése nem jó. Sz a már- Vigjáték, Asinaria). A’ darab egy rabszolgától vette nevét, ki feleségének pénzét, szamarai árát elcsalja. E’ darab tartalma erkölcstelen, egyébiránt bohózatos könynyümenetű, tréfás és tetszős. Van benne elég elzaénezség. Anyagját azonban Plautus Diphilustól vette, kiről már fennebb láttunk, mások azt mondják hogy Demophilustól, azonban az első hihetőbb. A’ pénzfazék (Aulularia), nevét a’ darab a’ pénzfazéktól, melyből ered a’ kibonyolitás, vette. Egy agg zsugori ugyan is, háza előtt kincsre akad, de azt egy fiatal embernek , ki a’ fösvény kánjával titkos szerelmi viszonyban élt, rabszolgája ’s házmestere ellopják tőle, ’s addig nem adják viszsza mig a' két szerelmes egybekelésében meg nem egyez. — A’ darab mesterileg van kidolgozva, a’ comicai ügyességgel vázolt jellemek művészileg vannak lefestve. Azonban kár, hogy a’ darab vége elveszett. Gyaníthatni , hogy Plautus az anyagot valamely hellen comoedia írótól költsönzé. Molière ,,L’ avare“ darabja, Wicherley „fösvény“-e mind e’ darab utánozásai, de különösen a* Moliere-é jobban van kidolgozva. Foglyok (C a p t i V i): E’ darabot tartják Plautus legjobb színmüvének, ’s nem csak az ős hanem minden kor színmüvei legjelesbjei közzé sorolják, ’s azon bonyolítás által, hogy egy atya, fogoly fiára akad rabszolgájában, érdekes. Ezen, tartalmánál fogva komoly darab cselekvényei, helyes menetelűek. Nemcsak vonzó, hanem megindító is. A’ hatást a’ tréfás beszédek nem gátolják. Abban minden a’ butusra van számítva, s ez valóban nincs is eltévesztve. Plautusnak ez egyetlen darabja nem erköltstelen, semmi szerelmi kaland sem lévén belé keverve. A’ jellemek épek, helyes felfogást mutatók de a’ természetesség ellen vannak benne még is vétségek. Buzaféreg (Curculio), egy lenyaló mellék neve, ki benne a’ főszerepet viszi. A’ fiatal Phadromus ugyan is nem őrizhetvén meg kedvesét egy hölgykalmártól másképp, mint nagy üszvegpénzért, felbérli Buzaférget egy tiszttől, Therapontigonustól ellopni gyűrűjét,a’ mivel osztán egy a’ hölgykalmárnak a’ tiszt nevében irt levelét, melyben a' hölgy kiadatását, kinek árrát ez már megfizette, kéri, —lepecsétli, azonban a’ tiszt véletlen oda érkezik, de a’ hölgyben húgára ismer. E’ darabnak nincs prológusa. Casina, Diphilus sorsnyemjének utánzása. A’ főszerepet Casina egy rabnő viszi. Benne atya és fiú egy leányba szerelmesek, miből igen furcsa kalandok származnak. E’ darabhoz prologot egy elsőrangú színész dolgozott. Szekrényke (Cistellaria), benne az atya egy szekrényke által ismer leányára. Bár mily jelentékenységtelen e’ darab tartalma, de a’ kellemes, bohós kidolgozás által nagyon mulattatóvá lesz. E’ darabban felszólittatnak a’rómaiak Carthagot szétrombolni. A’ prolog az első felvonás végiben jön elő. Epidicus, egy rabszolga neve, ki urának tulajdon leányát eladja, egy magas rangú ismeretlen nőnek adván ki azt, mire az úr fia elveszi a’ leányt. A’ darab igen kellemes, mulattató. Plautus ezt tartá legkedvesebb darabjának. Prológusa nincs. Bacchilles vagy Chrysolus. Benne két testvér viszi a’ főszerepet. Vidám és comicai szellemmel felfogott tartalmának fóvmnása, egy aggnak szerelmi kalmárkodásokbani megcsalása. E’ darab Plautus jobb darabjai közzé sorozható. Prológusa nincs. Phad ma (Ki sértet. Egy atyának, kinek jószágait fia elpazarlá, több izbeni megcsalatását adja elő. Ez elmés darabot számosan utánozták. Menaedimi (Az ikrek). Két, egymáshoz igen hasonlító testvér felcseréléséből, szar