Hon és Külföld, 1845 (5. évfolyam, 1-104. szám)
1845-03-28 / 25. szám
egykor békák rekegtek, most termékeny szántó-földek, széna - rétek viritnak. Az ily idves vállalatok kisebb nagyobb mennyiségben folytonosan időnként űzetnek. — Szerencsés voltam Erdélyhonban is jelenkorunkból szemlélni K. Szentpálon a’ Haller grófok birtokában szinte egynéhány ezer öl feltöltött földárkot, melyet a’ derek gróf Haller Ignácz Küküllő megyei főispán készíttetett, ’s értesittetésem szerint a’ Maros romboló vizárjai által gyakran károsittatott udvari és falusi széles terjedelmű szénaréteit mentesítette ; jó darab kopár helyeket a kiáradó Maros ostromainak daczára termékenynyé tett, mind ezeken fellül általa a’ nélkülözhetlen kertelések hiányai pótolták. Kedves Bátyám ! Hoszadalmas levelemet bévégzem a’ hires bácsi vagy Ferencz csatornával, mely a’ Dunát a’ Tiszával öszveköti. Első tervezője halhatatlan emlékű Kis József mérnök, egy 50 tagból alakult szabadalmas kir. hajóstársulat saját költségén 1794-dik évben megkezdette, ’s Monostorszegnél a’ Duna mellett Bács vármegyén keresztül vitte Földvárig a’ Tiszába. Hoszsza 14 1/2 mértföld, szélessége 10 ölnyi, és hat láb mélységű, zsilipje köbött. — E’ temérdek óriási munka, három millió két száz ezer ezüst rítba került, 1807-ben hajókázhatóvá lett. Rajta 10 ezer mázsa terhet szállíthatni; minden k felé, a’ csatorna mellett ökrök húzzák a’ hajókat. — Ez a’ csatorna 47 mértfölddel rövidítette az utat és a’ közlekedésre, szállításra nélkülözhetetlen 3 heti időt — 3 — 4 napra szállította.— Terhes hajókon 16, 20 ökör segedelmével vontatnak gabonát, bort, dohányt, sót és egyéb terményeket. Bács vármegye, egyik szerencsés helyzetű gazdag róna vidék, ötödfél millió véka gabonája évenként termik, sok ezer mázsa kendere, ötvenezer mázsa dohánya; bövölködik marhákkal, halakkal. A’ török vad dühe okozta néptelenségét, a’vármegyékből ide jött magyarok, württembergi és német palatinatusi telepek (németek) — serbiai ráczok családjaival újította meg. Az elpusztult falvak újjászületésével, a’ telepfalak szép renddel és felosztással épűltek, különösen Bánátban csinos házak,utszák a’ legtágasabbak; eper és más fa járdákat édes érzés nélkül itt és más helységben nem nézhetni. A’ kamara, gyarmatosainak sok helyeken maga épített házakat. — Átalánosan a’ német telepek jó gazdák, csinos bátoru házok, kényelmes lakással jutalmazta szorgalmukat. A’ ráczokat e’ részben nem dicsérhetem. Végül azt kérdhetné, vagy kiváncsi lenne tudni, miképpen vagyok?— Ki a’ természet nagy könyvének lapjain szereti olvasni, látni a világot, az embereket kisebb nagyobb tömegben, magányokban, gazdasági és mesteri műveiben ; a’ múltak emlékét, a’ jelen ipar haladásait, azt minden esetre a’jólét, a’ megelégedés örömei karolják ’s az utazás terheivel páros bajokat, roncsolódás szülte komoly érzéseket, a szüntelen változó tárgyak, újabb jelenések szemvilágában feledő vándor — ezt mondja: „fáradva is jól vagyok.“ Becses levelét örömmel tiszteltem,— áldja a’ magyarok Istene szives emlékéért, ’s fogadja hálaköszönetét Zeténvárinak. Az angolok újabb foglalásaik fkeletindiában. iind. I. AZ ORSZII* HELYZETE ÉS 12 álltok neve alapja. (Folytatás.) Az angolok uralkodása még nem ért el Indusig. Csak Sutledzsig terjedett a’ tőlök független sikh fejedelmek birtoka, ’s torkolatjukhoz közel voltak védalladalmak. Cutzs szigetjei rég vágytak a’ pompás vizi útra; úgy látszott hogy a’ hegy birtokoktól természetes határ elzárást alkot ; az Afghanistánbai bémenés kulcsa szoros útjában állott. Mi volt természetesebb mint felhagyva a’ vad hegyi tartomány erős lakosaival, megtartották a’ kedves síkságot kényelmes vizútjaival ? Már rég gondolkodtak arról ’s csak a’ véghezvitel módja ’s a’ kérdés pontja hiányzottak. A’ kezdő megrohanást tengeren és a tenger torkolatjánál, vagy a’ Himalayánál ’s Pendzsábbal kezdték el? Fenn az ország gazdagsága kecsegtette ’s úgy látszott hogy a’ sikhek hatalmas országát soha sem lehet könynyebben meghoditni mint a’ győzelmes afghanistani seregnek Kelelindiába tartományrokoni átvonulásuk alatt. Lent a’ tengereni bemenetel minden időben nyitva volt, ’s a’ torkolat függetlensége annál inkább nem maradt lehetőnek, ha a’ folyó közepében megvolt hódit-