Hon és Külföld, 1845 (5. évfolyam, 1-104. szám)
1845-05-30 / 43. szám
BON ÉS KÜLFÖLD 1845. (Első félév.) 43-k SZÍPOS* Kolozsvár. Pétiteken május 30-án, 1815. Tartalom : Zsidókról. Hirdetések. Zsidókról. (.Folytatás) Az orosz kormány Lengyelországban is czélszerűbb mivelődés behozatalát tűzte ki magának feladatui. Varsóban 1822 b. császári parancs következtében egy rabbi- iskola nyittatott ki, és a’ német nyelv az isteni tisztelet körében mind inkább alkalmazást talál. A rabbik és oskola tanítók czélszerűbb képeztetése való — nem szűkölködik tetemes akadályok nélkül, de még is koránt sem kivihetetlen. A’ zsidó hittanitóknak tagadhattam.I igen érdekükben áll magokat minden oly nemű újításoknak elleneszegezni, melyek a’ fennálló különbözések kiegyenlítésére, vagy pedig oly hitszabályok eltörlésére vezérelhetnének, melyek ámbár a’ mai világban már feleslegesek, károsak sőt nevetségesek is, de a’ melyek még is más részt a’lelkiismeretek feletti hatalmukat egyedül képpesek biztosítani, fenntartani; mert hiszen a’ rabbi is örömest lenne pápa a’ maga körében, és állásának az idő moha által megszentesült fonákságai előtte is szentek és illelhetetlenek. De az anyagi érdekek mindenható hatalma, mely alaposabb mivelődést, gondosabb neveltetést és külső közeledést igényel, a’ rabbikat is végre engedékenységre átalakulásra kényszeríteni fogja, számtalan események és adatok merülnek fel a történetek folyamából élőnkbe, melyek egy felől az oktalan és csükkünyös makacskodás és helyben maradás kártékonyságát, más felől az okos engedés hasznait kiáltólag bizonyítják. Az ausztriai birodalomban a’ zsidók öszszes száma Springer szerint 623,782 iure liegyen, ezen öszvegből jut Alsóausztriának 2900; Carinthiának és Carnioliának 12, tengerparti vidéknek 3000 ; Tyrolnak 550; Csehországnak 69500; Morva és Siléziának 32600; Galíciának 257,200; Dalmatiának 550; Lombardiának 3020; velenczei résznek 4500; végvidékeknek 450; Magyarországnak 246,000; Erdélynek 3500; egyedül Stájerból és Felső a 11sztria ment a zsidóktól. Az ausztriai birodalmi zsidóság állása jogra és szabadságra vonatkozólag jelenleg általában véve sokkal kedvezőbb, mint régibb időkben volt. Ausztria szelíd kormánya nem csak a’ zsidóságra nézve fennálló némely lealázó viszonyokat (zsidó köntös, személyvám ’s a’t.) megszüntettette, hanem anyagi és szellemi mivelődésük iránti gondoskodásánál fogva főleg 2-ik József uralkodása óta a’ zsidók keresetmódjait is nevelte, és szélesebb alapra fektette, a’ zsidó közoktatás ügyét figyelmére méltatta, azt javította, sőt a’ közjogokbani részvételt is nagylelkűen kitágította. Egyedül a’ zsidók ismeretes élet - és gondolkozás módja, és némely örökös tartományok kiváltságaira való tekintet, szolgált eddig elé ítal okul arra, hogy a’ zsidók még némely jogok élvezetétől megvannak fosztva, és hogy a’ zsidóságot terhelő különös adónemek Csehországban, Morvaországban, Galériában, Alsó au sz t r iába 11 és magyar bonban— meg folyvást fennállanak. Mind azon ausztriai tartományokban, hol csak meghatározott számi zsidóság szenvedtetikmeg — kidől és zsidó-adó szedetik, mely 5 pengő forintokban meghatározott családi taksára, totálba minden 150 forintot meghaladó értékű vagyonit) fizetendő \ JS procentes \ag)on adóra, s \égre élelmis italbeli czikkekre rótt emésztési adóra osztatik fel. Cseh- és Morvaországban azon felül még bizonyos úgynevezett távolléti adó (Enifer- 43