Hon és Külföld, 1846 (6. évfolyam, 1-105. szám)

1846-08-02 / 62. szám

déli és délnyugoti lesznek , mindenik békésen kormányzó övéit. Petion elnöksége tulajdonképpen csak a­ népszerű elem elleni hoszszas küzdés volt, mit e’ mulatt főnök szabad alkotmánnyába bevitt ’s minek elnyomásában hasztalan iparkodék. Kén­­telen volt kormányi fogáshoz nyúlni, hogy ma­gát azon lépései miatt mentegesse, mik néki a­ hatalomra útat nyitottak ; mi alatt kezei közzül azon elemek, melyeket egy pillanatra egyesül­teknek hitt, kicsúszták és szertehulltak, Petion életuntán és kedvetlenül érzé magát i s elhatá­­rozá, éhen veszni­ el. Az, kit maga utódjának kinevezett, tábornok Boyer volt, egy hasonszínü férfiú, néki megbízottja ’s barátja, ki 1818-ban áprilisben elnökségre lépett. Majd két évvel az­után Kristóf, katonáinak fellázadása miatt életét elvesztő ’s az északi népek, hogy a’ feketék királyának vasveszszőjét szerencsésen ki ke­rülhessék, akadály nélkül által mentek a’ mulatt főnök urasága alá, ki igy királyi pálczája alatt az egész franczia pártot egyesité. Nem sokára egy szerentsétlen támadás után, a’ spanyol rész is elismerő a’ Boyer uraságát ’s a’ Columbus szép Hispaniolája, a’franczia előfoktól egész St. Domingoig, egyetlen egy szabad álladalmat kép­zett. Végre az afrikai faj is a’társaságba lépett. Úgy látszék, Hayti történeteinek új időszaka kez­dődik.— Boyer a‘ legtündelőbb kinézések közti lépett uralkodásra. Két szerencsésen, vagy tör­ténetesen elterjedt esemény az országban egysé­get­­’s néki alkotványszerű tekintélyt szerze; az 1825-ki kötés által megerősitve, ellentmon­dás nélkül iil­-bé az új világ legszebb vidéké­be. Ekkor élte legvirágzóbb éveiben ’s erejében volt. Petion bizalma, mely őt tettre szólitá, meg­­barátkoztatá egyszersmind az ország elméleti ’s gyakorlati igazgatásával. A’ hatalom kedve­zőbb feltételek alatt soha sem gyakoroltatott mint most, ’s miként van, hogy az soha egyéb­nek nem mutatkozott, mint éppen most? Egy hoszszú álom volt Boyer igazgatása, mit alig háboritának­ meg aprólékos belesemények és a­ Frankhonnal kezdett alkudozások. Ez erőteljes férfi, ki minden vállalatra képpel vala, alig a­­lapitá­ meg tekintetét’s pecsétlé-meg némely vé­res tetteivel, azonnal maga magát is elfelejteni iparkodék, napról napra hanyagabbul, gondatla­­nabbul kormányzá­­s csak akkor mutata némi fontosságot, midőn azokat kellő katonai módon büntetni, kiknek fennhangzó beszédjeik aluszé­­konyságát megzavarhatták volna; a’ legkülö­nösebb pénzügyi combinátziokban keresett se­gélyszert ; ’s 25 évi békés idő után országát egész gazdasági helyzetben hagyá­ el. Az idő ’s az égaly senyvesztő tulajdonsága e’ számí­tott szunyadást bizonyos nemű betegséggé vál­toztaták, mi szerencsétlenségre ragadós volt ’s a’ kormánynak minden tagjait a’ főnöktől kezd­,­ve a’ legalsóbb szolgáig meglepő. Azon idő­ben, midőn a’ Boyer kormányzásának végső é­­vében, az európai hírlapok Hayti jövendőjéről körülményesen érkeztek, felbomlás, mely a’ tár­saság keblében lassanként készült­ el, tetőpont­ra ért. A’ béke, mit a’ sziget élvezett, alatto­mos rothadást rejte méhiben. E’ kritikus körül­mény azon földinduláskor ven észrevehetővé, mely a’ szép Cap várost elpusztitá ’s a’ Boyer elnökségének végzetét szomoruan jóslá. E’ nagy szerencsétlenség közepette rohanának a’ kör­nyék lakosai a’ szétdefedezett város romjaira ’s azok felett csatába vegyültek. A’ romok osz­togatása 14 napig tartott ’s a’ közkincstár ti­zediken raboltatott­ ki. Szomoruan kell megje­gyeznünk, hogy csak az 1843-ki forradalom vete határt a’ tusának, melyt Capvárosa első tisztviselői ellen intéztetett, kik azzal vádoltat­­tak, hogy ezen utálatos saturnaliákban része­sedniük kellett. Mind addig, míg Boyer időkora férfiaival kormányozhatott, övé volt a’ hatalom, mely min­denkor a’ kormányzó ’s a’ tisztviselők viszo­nyos öszszeköttetéséből származik; de időnként számos hevesvérű ifjuság takarodott­ viszsza az országba, mely a’ franczia tanodából kelt­ ki, nemzeti eszmékkel eltelve, tulajdon érdemeiről meggyőződve, ’s a’ Boyer feladata azon mér­tékben nehezedett. A’ színek hatálya az önsze­­retet csatájában eltűnt. Egy ellenzék alakult, mely az ifjakat az öregek, azokat, kik valamit elérni akartak, azok ellen tüzelt, kik azt már elérték. Hírlapok keletkeztek, gúnyiratok rep­kedtek szerte ’s a’szónokszék felelevenű­lt, min­den élénk ’s tusakodási színezetet öltött, mi szabad normális állapotjává válhatik ugyan, de a’ melyből nem minden veszély nélkül emelked­­hetnek­ ki. E’ szellemi mozgás folytonos neve­­kedésben volt 1835-től 1839-ig, ’s a’ követka­marába is behatolt, annyira, hogy az elnök is­mételve két kormányi politikával élt , azon e­­gyének eltávoztatásában, kikben az új eszmék egyesültek. Egy ismeretes publicista, Dumesle Herard, vezérlé azokat, kit a’ történetek nem sokára a’ politikai mezőre viszszavezettek. A’ haytini parlament erősszakos megtisztítása, nem történt különös villongások ’s viharos küzdések nélkül. Végre Boyer leve a’ csatatér urává, Bézárá a’ törvényes ellenzék küzdtérét ’s úgy hive, hogy az által győzelmeskedett ; de ellen­­oldalról hibát ejtett, melynek nagyságát később maga is átlátá. A’ törvényes ellenzék lármás, de nem veszélyes megtámadásait lázangó törekvések követék, ’s midőn a’ tribünök magukat kizárva láták, a’ követek, kiket az elnök ostracismusa

Next