Hon és Külföld, 1847 (7. évfolyam, 1-104. szám)
1847-05-23 / 41. szám
ban van, még a’ constantinei bey palotájában lévő utálatos moslemfreskó festvények is tűrhetőbbek voltak, mint azon szilárt elvesztegetett torzképek, miket a kozák ecset, a* kereszténység szent képeit ábrázolva a' szent zászlókra mázolt. Longword az ismeretes angol iró ’s utazó barátom, a kaukázusbeli viszszatértem után kérdezősködött tőlem a jekaterinodári templom kincséről. Ő is, mint más utazók a’novo-cserkaszki templom drágaságairól sok mesét hallott ’s a cserkeszek közti léte alatt Bell barátjával azt el is beszélte. Az arany- ’s ezüst- sóvárgó cserkesz szépeket e’ hir csiklandoztatta ’s tudakolnálak, mennyire esik Nowo-Cserkaszk a’ Kubádtól, vert és veretlen érczekben lévő drágaságaival. Azonban a doni főváros minden csillámló kincsei sem voltak eléggé csalogatok, hogy a’ cserkeszfőnököt egy rájok nézve idegen ’s kényelmetlen, oly távol északi femitartomány belsejébe hadvitelre bírja. A* csernomorik fővárosa nem volt oly meszsze. Mikor Ciongworth a’ folyó balpartján a* sapsukok köztt mulatott, távcsőjén nézegette Jekaterinodor sáros utszáit, mit távol nézpontjából bizonyosan szebbnek, tisztábbnak ’s csalogatóbbnak látott, mint én mikor benne voltam, sajátságos jellemét szaglása oly távolról fel nem vehette. Képzelgés ’s érdek csalták meg őt is, mint a’cserkesz-usdok harczszomjazó pártját, kikhez akkor az agg oroszlán Guz-beg, Mansur és Semisbeg tartoztak, hogy Jekaterinodárt ’s főként otromba hattornyu székesegyházát, melyet az oroszok még legjobb cserkesz barátaiknak sem mutatnak meg, végtelen kincsekkel tömve lenni gondolják. Némely európai utazó, ki a’ doni tartományokban utazott vagy Klaprot utazását olvasta, ’s tehát tudja, hogy ott sokkal több arany, ékesség, gyöngy ’s pénz találtatik, mint más akármely tartományban, talán ugyan azon hibába esik. A’ csernomorik közzül kevesen voltak a’ doni kozákokkal nyereséges háborúban. Az 50 veteranus köztt alig találunk egygyet, ki Franczia- vagy Németországban lett volna. Az arany borda bánjánk kincsei, a’ bakcsesarai feldulása, Lengyel- ’s Olaszországnak Suwarow alatti kizsákmánylása, a’ német aranyak, miket a’ hétéves háború óta, a’ Don balpartjáni kozák hőlgyek mint nyaklánczot viselnek, csak az északi kozák népek birtokába jutottak. A’ kubáni ’s tereki kozákokat, mint az Orosz birodalom déli oldala határőreit, lakhelyükből soha sem bátorkodtak számosan kivinni, a’ csernomori ’s tereki határőr kozákokat, csak a’ kaukázusi népek elleni csatázásokban ’s pusztító táborozásokban tolták mindég előre. Ott nagy Péter czár ideje alatt több vér ömlött mint arany folyt, több sebet ’s buzogánytóli daganatot, mint aranyat kaptak. A’ csernomori székesegyház ezüst díszpompája, mit a’ novocserkaszki templom gazdagságához hasonlítani sem lehet, nem annyira az itteni kozákok jóllétét, mint áhitatosságukat bizonyítja, kik mint minden kis oroszok, buzgó templomajándékozók. Jekaterinodor népessége az őrizettel együtt alig teszen ötezeret. Az őrizet 800 havezra kész kozákból, kik bárha csaknem mindnyájan házasok, minden pillanatban készen kell lenniük a’ felülésre i s 150 határvonati gyalogságból áll, kiket gyakran felváltnak. Midőn a’ Kubán melletti őrök a’ cserkeszek átmenetelérül jelt adnak, gyakran az egész lovasság a’ pusztába megyen, az ellenséget felkeresni ’s a’ várostól néha sok verstnyire eltávozik. Ilyenkor csak a’ gyalogság marad őrizetre. Hogy a’ balparton lakó sapsukok erélyes megtámadást soha ily csekély erő ellen is, melynek sikeres eredményére nagy számukhoz képpest bízvást számíthattak volna, még soha sem merésztettek, a’ kubáni cserkesz népeknek nem nagy bátorságára ’s elszántságára mutat. Longwortd, ki sokáig mulatott a’ sapsuknál ’s egyik kubánoni átmenetelökben maga is jelen volt, jól jegyzimeg, hogy ezen nép harezsajátságát nem európai sinórmérték szerint kell megítélni. A’ kaukázusiak eleitől fogva kisebb csatákhoz, megtámadásos hadi cselekhez lévén szokva, nagyobb kiszámított vállalatokra nem képpesek. Fenyítéktől idegenkedvén, lovasaik ’s gyalogjaik rendbetartása ’s szabályos közremunkálása által, nem tudnak európai modorú hadimozdulatokkal azon az oldalon, hol az ellenség— melyet csupán személyes vitézséggel győznekmeg—leggyengébb, sebessen öszszevonulni’s egy tömegben azon pontra nyomulni. A’ közttök mulató lengyel szökevények a’ britt ’s török kalandorok, kik a’ cserkeszek hadi-bátorságát s oroszok elleni gyűlöletét még jobban felgerjeszteni iparkodtak, semmit sem mulattak el e’ terkintetben is őket jobbra tanácsolni, de katonai függéstőli idegenkedésük, a’ személyes függetlenség mért gyökeret vert szeretete minden kísérletet meghiúsított, mi a’ Kubán melletti háborút más alakba önteni ’s azt nagyszerű eredményekkel gazdagítani iparkodott. Mióta 1840-ben a’ négy krepostot megvették ’s a’ győzedelem nékiek oly sokba került, még inkább megszokták a’ cserkeszek, mint annakelőtte a' bizonyosnak látszó nyereséget egymás veszteségére még a háborúba indulás előtt elosztani. Ha az oroszok Jekaterinodáit az ő ismeretes állhatosságukkal védjék, az ostromlók még kedvezőbb esetben is legalább is 500 embert vesztettek volna. Még