Hon és Külföld, 1847 (7. évfolyam, 1-104. szám)

1847-01-03 / 1. szám

pásztor és vadász eredetű népnél könnyen meg­magyarázható, meg van mutatva ; de úgy lát­szik, hogy a* Kaukázussal határos tartományo­kon túl nem terjedt meszsze. Minden esetre ősi lakosok 's ők a’ hajdani görög íróktól említett scythusok, egyedül az ő nyelvök uralkodó­i.’ Kaukázuson ’s csak al fin, főként mongol ’s ázsiai, szibériai gyökérszókhoz hasonlít. Kiejtésük a’ magán- ’s mássalhangzók hihetetlen számú mó­dosítása, a’ sok betűkérti nyelvcsattogtatás és a’ gyakran előforduló mély torokhangok miatt egész világon egy a’ legbajosabbak közzül. Két főnököt nem ismernek ’s bizonyos ne­mű arisztocratziai respubticában élnek, melyben tökéletes hűbéri rendszer fejlődött­ ki. Közttök öt osztály van, fejedelmek pshi vagy b­ai ne­vezet alatt, nemesség v­örkök vagy üsd­ok, a’ nemesség vasalljai és rabszolgái, mely utol­sóra marad a’ földmivelés és házi szolgálat. Minden fejedelemnek vannak bizonyos számú usdjai, kiknek főkötelességök abban áll, hogy őket vasalljaikkal a’ hadba kisérik. A’ fe­jedelem vasalljainak koronként ajándékokat ad ,s ellenben tőlök megkívánhatja, hogy szükség esetében tartásáról gondoskodjanak. A’ rang­­külömbségre oly keményen ügyelnek, hogy egy osztályból másba való házasság szinte so­ha sem kerül­ elő, írott törvényeik nincsenek. Ha czivódáso­­kat kell kiegyenlitni, a’ legidősbb fejedelmek, us­­dok és vasallok alkotják a’ törvényszéket. O­­rosz tartományokba bérontás, háború vagy vég­re vadászat, melyek néha több hetekig tartanak, a’ felsőbb osztályok egyetlen foglalatosságai. A’ vérboszu megszeghetetlen törvény ’s az oroszok elleni csatákban elesteket soha sem gyászolják. A’ cserkesz, házán kivül soha sem jelen­ meg fegyvertelenül, legalább kard és hand­­zsár nélkül. Hadban fegyverzetükhöz a’ kardon,, handzsáron, pisztolyon és puskán kivül, pánczél­­ing, sisak vaskertyű és kar­vas tartoznnak. A’ pánczélingek, melyeket Daghestanban, ré­szint Abassiában készitnek, a’ pisztolygolyóktól áthathatatlanok. A'pánczéling alatt viselt tíízö­­getett köntös egészití­ ki a’ harczos védszereit. Békében öltönyük fejér­­en, vagy veres selyem ing, selyem és kivarrt alsó öltöny, rövid felső öltöny, oldalán töltéseknek való zsebbel. Feje­ket hímzett föveg takarja, ékes veres csizmá­kat viselnek. A’ rész idő ellen őket nemez kö­­penyeg védi. Középnagyságú igen ügyes szinte fáradhatlan lovak, ökrök, melyeket vonó mar­háknak használnak ’s azért ritkán adnak­ el , vagy vágnak­ le, de főként juhok, melyeknek húsa kölessel főeledelök, teszik a’ cserkesz vagyo­nát. Falaik vagy auljaik szabályszerint 40— 50 házakból állanak’s fűzveszszőkből font köz kerteléssel keritvék, nehogy a’ marha éjjel el­szaladjon. A’ házak igen egyszerüleg fűzágak­­ból vannak fonva ’s kivül belől agyaggal bé­­tapasztva; a’ fedél szalmából vagy durva fü­vekből áll. A’ férfiak nagy testi erővel ’s ü­­gyességgel bírnak. Kifejező arczvonásuk, magas termetük van, a’ nők legszebbek egész Kauká­zuson. Határtalan vendégszeretet, közerény, vi­tézség, szolgálatrakészség , furfangosság , ki­tűnő tulajdonuk. Az izlám, mely a’ törökök ál­tal a’ kainardshei béke óta (1774) szorgal­masan terjesztetett, az erkölcsökre hasznosan hatott, mert az előbb annyira elterjedt bűn, a’ pálinkaital, azóta eltűnt. Azon adat, hogy a’ cserkeszek nőikkel ’s leányaikkal a’ háremeket népesítik, Klaproth (Utazás Kaukázuson) ta­gadja. Tudósításai szerint csak rablótt szolgá­kat adnak­ el ’s a’ török rabszolgaárusok, leá­nyokat kizárólag Imeretiából és Mingréliából szednek­ fel. (Folytatása következik.) Elegytár. Tudományos utazások. P. Tschichat­­scheff az Altai megvizsgálja, Konstantzinápoly­­ba érkezett, hogy onnan Kisázsiába útazzon, annak geológiai alkotását kipuhatolja. Hommaire de Hell, ki déli-oroszországi útazásáról isme­retes, Trapezunton keresztül Arméniába akar menni, azután a’ Káspium déli partjai közül A-­ral öblébe hatni’s a’ Káspiumtenger keleti part­jait meglátogatni ’s mivel a’ déloroszországi útazókhoz csatlódik, a’tudományoknak új’s gaz­dag aratást ígér. Viequesnél, ki Boueval éppen a’ török uralkodás alatti macedóniai tartományo­kat járta­ bé, megint oda menendő, munkálkodása folytatására. Ezúttal a’ közoktatás minisztere lá­­tandja­ el minden szükségesekkel hogy astro­­nomiai vizsgálatokat tehessen s több fontos he­lyek fekvését meghatározhassa, mik eddig a’ földabroszokon határozatlanul voltak feljegyezve.­­Megint egy útazótársaság kiindulandó az Ama­zon­s mellékfolyói hajókázható részei megvizs­gálására; Tardy de Montrave­ hajóskapitányra van bizva ’s egy gőzhajó ’s egy corvett mellé rendelve. Lottin de Laval utazó történeti , archaeologiai 3 évig tartott küldöttségéből visz­­szaérkezett, melyben a’ régi világ nagy részét béjárta. Kis-Ázsia, Am­énia, Kurdistán, Meso­­potámia, Lusiána, Arábia ’s Egyiptom arch­ao­­logiai feliratait öszszegyüjtötte. Ennnek a’ mi­vé­szeire, történettanra, philologiára, földleírásra nézve nevezetes eredménye leend. Szerk. SZILIGTI FERESÍCZ. Nyomatik a­ kir. lyc. könyvnyomó intézeteken.

Next