Hon és Külföld, 1847 (7. évfolyam, 1-104. szám)
1847-02-21 / 15. szám
nem ömledezik szavakban ; néma az, mint a’ lélektelen testet méhébe fogadott sír. A’ fájdalom ’s búbánat köre szűk, ugyan csak az emberi kebel ’s az ebben dobogó szív ennek lakhelye, azonban ez lévén az emberi lénynek legnemesebb része , ki tagadhatná, hogy midőn a’ fájdalmak, midőn a’ bú keservei a’ szíveket emésztik, akkor az egész lény fásult állapotra jut! ’s ki nem ismerné el, miként ily állapotjában, a’ szív érzelmei hű tolmácsolására, a’ nyelv elégtelen.” Sikeretlen kísérlet volna hát az elhunyt fennséges Nádornak emberi életkort tekintve szép idő múlva ugyan ; de a’ fejlődésnek csak most ’s éppen az ő gondos munkássága után indult bont nézve igen korán történt és eléggé nem is fájlalható halála miatti bús érzelmeks még sikeretlenebb ő fennsége dicső érdemeinek elősorolása, mi, elhunyván ő, az iránta hála közös tisztelettel viseltetetett, minden igaz hazafi most sajgó szivén kivül, már a’ történetírók köréhez tartozik. Nagynak ’s valódinak nyilvánítják a’ Bz egyszerűen a’ félszázadon keresztül ernyedetlen buzgalommal ’s legtisztább hazafiéi szándékkal hivatalkodott fennséges Nádor halála miatt érzett fájdalmakat; nagynak, valódinak, mint milyenek a’ hon irányában szerzett felejthetetlen érdemei is, ennélfogva ő cs. és apostoli k. Felségének a’ felolvasott k. intézményben foglalt abbéli legmagasabb kijelentése, miszerint saját fennséges személye iránti hű ragaszkodás zálogául tekintendi, ha az általa a’ kir. hivatalnokokra nézve kiszabott 3 hónapi gyászban e’ megyerei is részt vesznek, saját érzelmükkel teljes öszszehangzásban lévén, a’ dicsőemlékü néhai Nádor iránt mindenkor viseltetett tiszteletük és ragaszkodásuk és elhunytan érzett bánatuk külső jeléül az említett három hónapi gyászt nem csak öltözködésükre elfogadják, hanem ezen idő alatt hivatalos levelezéseiket is fekete papirossal borítandó pecsételéssel vitetni rendelik; e’ részben, nehogy a’ feketepecsétlés a’levelek, vagy kiadandó irományok hitelességének kérdésbevételére szolgáljon anyagul, a’ jegyzői hivatal oda útasittatván, hogy a’ fekete papirossal való pecsétlés gyászos okát, a’ levelekben ’s illetőleg megyei pecsét alatt kiadandó hiteles bizonyítványokban mindég megemlítsék ; e’ felett, teljesen meg lévén győződve, hogy a’ szóban forgó nagy veszteséget, a’ megyének minden állású, idejű és nemű lakosai egyaránt érzik ’s innen hiszik, hogy a’ közvigalmak bizonyos időre való megszűnése óhajtásukkal különben is öszszehangzik , ennélfogva főszolgabíró urak által kihirdettetni ’s meg is tartatni rendelik, miszerint mai naptól februarius Cs - tik napjáig minden közönséges helyekeni tánczvigalmak megvitatnak. Pest-megye levelére tett végzés.—,,A’ közelebbi szám alatt foglalt gyászos eset megfosztá e’ megye Iveit, meg az egész nemzetet azon ő cs. k. Felsége legkegyelmesebb akaratával ’s hajlandóságával öszszehangzó ’s már már teljesedésbe ment reménytől, hogy a’ haza javára szentelt ’s félszázadon keresztül csüggedetlenűl fordított munkás élet által szerzett érdemek hálás elismerése és kitüntetése czéljából szándékba vett magasztos nemzeti innepély megtartatván, érzelmüket kinevezett küldöttségök által azon alkalommal, a’ megkereső levélben említett arany érdempénz átnyujtása mellett tolmácsolhassák ’s igy a’ Pest megyéjével öszszehangzó e’ részbeni óhajtás is füstbe ment. Azonban bár megszűnt élni az érdemes, élnek ’s élni fógnak az érdemek, élni fognak a’ történet lapjain, élni a’ nemzet szivében, melyeknek megismerése külső jeléül veretni határozott emlékpénzek iránt már meghozott ’s nemes Pest megyének maga idején még múlt évben tudomására juttatott végzésüket a’ körülmények gyászos fordultával is fenn kívánják a’ RR tartani ’s e’ felől a’ nemes megye RReit azon indok megemlítésével kívánják tudósítani, miszerint elhunyt Nádor ő fennsége érdemeinek kitüntetése lévén az emlékpénzek veretésébeni főczél : az Hiedelemmel éppen azt látják megegyezőnek, hogy az érdemesnek szánt emlék, minden más egyesekéitől külömböző legyen, a’ honnan a’ fennséges család tagjai részére most is ezüstből kívánják az emlékpénzt verettetni.” Mi a’ megkereső levélben foglalt ’s a’mikénti kézbesítést tárgyazó másik kérdést nézi : a’ fentebb említett szomorú körülményeknél fogva e’ részben jelenleg nem kívánnak határozni a’ RA, hallasztvák azt későbbi vidámabb alkalomra, mely ha elérkezend, nézetükről nemes Pest megyét tudósítani fogják. Harmadik aljegyző. Csengery Imre úr előadván, miszerint tegnapi napon felvett szegények ügyébeni jelentésre a’ végzést fel nem tehetvén, mivel abban oly punctumok is vannak, melyek tárgyalást kívánnak , ezen előterjesztését az igen tisztelt ’s érdemes jegyzőnek a’BB helyeselvén, a’tárgyalásra felveendőkhez hozzá szólni és a’ felett intézkedni nem késtek. Olvastatott ő cs. k. Felségének folyó hó 7 kéről 576 szám alatt kelt következő tartalmú kegyelmes leirata. „Az 1845-dik évi karácson hó lékén megnyitott és 4 napig tartott közgyűlésiek alkalmával némelyeknek legméltatlanabb féktelensége és erőszakoskodása által elkövetett botrányos merényeknek megvizsgálására m. évi böjtelő hó 5-kén 2245 szám alatt kegyelmesen kiküldött kir. biztosunk által értesittetvén az iránt, hogy ez már régóta pártokra szakadt megyében törvényszéket oly egyénekből, melyek a’ pártok viszszályaitól tökéletesen mentsek, vagy a’ biztossági munka által terhelt felekkel semmi némü öszszeköttetésben ne volnának, öszszeilleszteni nem lehet, a’ most említett felek elleni vád megbirálása végett vitézlő szoboticzai Kis A — s krassó-vármegyei főispáni helytartó kedvelt hívünk elnöklete alatt tartandó t.székhez, közbiráknak vitézlő Peli G — r hajdú-kerületi kapitányt, Török G —r vármegyei első alispán, Pozner A — s debreczeni kerületi táblai ülnök, Karap Sár debreczeni v. tszéki ülnök, Institoris J. arad-vármegyei főjegyző és t. bíró, Bay F. szabolcs-vármegyei főjegyző, Csiky Emi temes-vármegyei t. biró és Orevenyák F. szabolcs-vármegyei t. biró híveinket; továbbá ugyan azon t. szék jegyzőinek vízle Szerényi F. brassói főjegyző, Kormeli lg. arad-vármegyei tiszteletbeli főjegyző híveinket; törvényes bizonyságnak pedig vtzlő Spechlm. arad-vármegyi főbíró és Kádas F. arad-vármegyei esküdt híveinket; végre vádló ügyvédnek vtzlő Götze J. kiráb. ügyvéd és t. biró, mentő ügyvédekül pedig vtzlő Hraboszky J. b. vmegyi tiszti első ügyész és Nagy J . f. hites ügyész és 1. ügyeit, biró híveinket azon kegyes kinyilatkozással neveztük ki, hogy a’ mennyire most említett egyének közzül akár melyik is a’ kegy reá bízott tisztbeni eljárásában akár mely ok által gátoltatnék, annak helyébe mást nevezni, az