Hon és Külföld, 1847 (7. évfolyam, 1-104. szám)
1847-04-08 / 28. szám
140 — ai béke eszközletén, mint kevéssel azelőtt Mars zászlóját felütni és az 1 csata zaját felriasztani törekedett. Amurát fénylő ígéretei által elcsábittatván, megigérő aj szultán minden kivonatát teljesíteni , csupán egy jártas teljeshatalmu követ küldetését kére a-1 dolog végrehajtására. Megint Hunyadihoz folyamodott ’s minden ékesszólási tehetségével ebbe terjesztvén a háborúskodás ezer bajait, ínségeit, bizonytalan kimenetelét, a lengyelhoni kétes kifejlésü nehéz zavarokat, Magyarország félelmesen fenyegető belviszályait, a nagyok 's nemzet meghasonlását, a ketté hasadott haza szörnyű állapotját, békét kezde javaslani. Ez borzasztó ecsettel, eleven fénylő színekkel tett rémilő lerajzolás után tovább ment ’s Hunyadinak azon fénylő ígéretet téve, hogy ha majd az Amuráttali békét kieszközlendi, azon 50 ezer aranyat, mit Hunyadi a’ minap elfogott Kárámb basáért kívánt, néki ő maga lefizetendi, ezen kívül a’ Zsigmondiéi eleinek ajándékozott tartományt is örökösen Hunyadinak adandja. Együtti értekezésükben tanakodtak azon is, hogy legtanácsosabb lenne a’ szultánt most maga sorsára hagyni, Fridrikkeli fennforgó egyenetlenségeket eligazítani, a’ Kis László veszélyes pártját megerőtleniteni ’s miután az ország így biztosittatott, az ozmánok ellen egész erővel harczra kelni. Brankovics jól tervezett beszédei a’ polgári és hadi dolgokban jártas, mélyen bélátó Hunyadi előtt nem valónak foganatlanok. A’sokat szenvedett hon bajai megfontolása, sebei megtekintése, vagy Brankovics fényes ígéretei okozák-e, hogy Hunyadi a’ Brankovics színes előterjesztésére hajolt? oly kérdés, mire határozottan, eldöntőleg felelni nem lehet. Elég az, hogy Hunyadi Ulászlót azon túl, ebbe terjesztvén, mennyivel szükségesebb leend a hon sebeire orvosló kezeket vetni, a’ szomszéd Lengyelországban támadt tüzet eltogatni, mint az ozmánokkal kétes kimenetelü háborúba keveredni és a’ békét kezdette javaslani. Ily foglalkozásai közti vezető elibe Brankovics Világosváron a’ szultán követeit. Azok Karambégért ’s a’ fogoly basákért, egyéb fényes ajánlatokon kívül, nagy öszszeget vittek ’s nyilvániták, hogy megelégesznek, ha csak Hunyaditól kapnak is biztatást, de ő azt felelte : „ő jobbágy ’s nem uralkodó” ’s őket a’ királyhoz ’s az ország Breihez utasitá, így Hunyadi, hogy az Amuráttól önkényt ajánlott ’s kért békét Magyarország hasznára annál sikeresebben intézhesse. October 12-dik napján 1444-ben Budáról Szegedre ment ’s Ulászlónak azt javaslotta, hogy mig ő Amurát követeivel alkudozik, Szeged alatt szálljon táborba ’s híresztelje, mintha az európai sergek segítsége megérkezése után az ozmánok ellett akarna indulni. Ulászló tehát Vasas szent Péter napjára Szegedre gyűlést hirdet ,s Hunyadi utasítása szerint a’ Buda körül öszszesereglett baztériumokkal maga is oda indult, mintha táborba akarna szállani. Paleologus János Mistrából, a’ hajdani Spártából éppen azon napra tudósitá Ulászlót, a’ szultán követei jöveteléről, neheztelvén a’ békülődés elterjedt hitén 's kérvén, hogy a’ megszorult szultánnal alkudozásba ne ereszkedjék. Hunyadi ’s Brankovics 100 török lovas kísérettel Mártha nap utáni csütörtökön érkeztek Szegedre. A’ szent Ferencz szerzetesek zárdája udvarán következett vasárnap délután a’ követek a’ BR elibe bocsáttattak. Egy görögből lett tolmács a szultán nevében Hassán és Karambégért 70 ezer aranyat ajánlott ’s hogy békéért, vagy tartósabb fegyverszünetért egész Albániát, Serviát és Galaurbour, Szemendria, Sztrebenik, Krussocz, Novobrdo, Osztrovicza várait több más erősségekkel együtt tüstént átadja, Oláhországot átengedi, csak Bulgáriát tartván-meg magának. A’ RRnek eszébe jutván Galambocznak Zsigmond alatti szerencsétlen ostroma , megfontolván, hogy most fegyvertörés nélkül szerezhetik viszsza azt, mit két szerencsés táborozás is alig tehetne; eszükbe jutván, hogy oly könnyen juthatnak Sztrebenik, Novobrdo gazdag ezüst bányáihoz 's Belgrád védfalához, Szemendriához , elgondolván Magyarország meghasonlását, a'csehek elhatalmasodását, Fridrikkeli szoros egyetértésüket, a’lengyelhoni zűrzavarokat, honnan segélyt nem válhattak 's végre, hogy azon idő alatt, László királyi székén megerősödvén, az ozmánok európai hatalmának egy csapással véget vethet, az ingadozó elméket lecsendesité. E hatalmas indokok elősorolásával Brankovics György, ki a’ zivataros sors változásai 's csapásai köztt őszültmeg, ki az elmúlt idők történeteinek, a’byzántziumi udvar elhanyatlásának s’ népe elaljasodásának élő tanúja volt, az ozmánok belső erejét, Amurát testi, lelki tehetségeit eleven színekkel rajzolá le, a' gyűlésben legnagyobb figyelmet támasztott. E’ hatalmas okok ellen maga Caesarini Julián sem hozhatott fel semmit. Ehez járulván Hunyadinak említett politikai fogása is, melylyel Amurátot még jobban elrémítette és sietve parancsolt követeinek, hogy Hunyadi kívánságait szenvedhetetlen tetemes kár és veszteség nélkül bármi áron teljesítsék. A béke tehát 10 évre megköttetett oly feltétellel, hogy azalatt minden ellenségeskedések kulcsosan szünjenek meg. Bulgária maradjon egészen