Hon és Külföld, 1848 (8. évfolyam, 1-37. szám)
1848-01-02 / 1. szám
83 - ből. A’ Volgán túl laktak és szomszédaiktól nyomaitatván, az IV-dik század közepe táján Európa felé közelítettek, az Európából kiűzött hunnokkal, mint tribusbéliekkel, öszszeelegyedtek. Azután 553-ban Albumnál a longobárdok királyával, ki Kunimunddal, a’ gepidák királyával hadakozott, Chágán vezérök alatt alatt örök szövetséget kötöttek ’s a’ gepidákat meggyőzvén, Albumtól jutalmul Dáciát kapták. A’ longobárdokat 566-ban Narses Olaszországba híván, azok Pannóniát 568-ban szövetséges barátaiknak az avaroknak engedték, így az avarok Pannóniát nemzeti fejedelmeik alatt 803-ig bírták, midőn nagy Károly őket meghódította ’s egész 889-ig, mig a’ magyarok északi Ázsiából kijővén, Pannóniát elfoglalák, jobbágyságban maradtak. Desericii évkönyveit az avarokról haszonnal olvashatni. Diaconus (l)e gest. longob. kb. 1. e. 27.) azt hiszi , hogy az avarok nevezetteket királyaiktól vették, de hihetőbb, hogy azon erősségektől kapták , miket hónukban építettek ’s „város”-nak neveztek ’s nem szócskával igy mondottak ki : „a’ város,’’ a’ németek pedig Rhinginek vagy Ringinek, az az: „körök” (circuli) nevezték. Ezekről Severini János (Commentationis historicae de veteribus incolis Hungariae cis ultra Danubianae cap. 6.) így szól : „az avarok földjét 9 kör övedzette, miket bátorság okáért építettek. Határát mintegy 30 mértföldnyire Ringus foglalta el. Katonai árkolatokkal vagy bástyákkal volt átvágva. Továbbá, a’ földbe számos fagyökerek, jegenye-, cser-, bikfa derekak voltak felállítva. Ezek mellett 10 láb mélységü árkolatot csináltak. Azt, ahol fűzfákkal bé volt hintve és iszappal ellepve, débantották. Az ily kerítések területe ’s magassága tehát 20 láb volt. Mindeniket ezen bástyák közzül könnyen fogonszó fűz-, szil-, nyár- é s más hasonló fákkal szokták körülültetni. Igen keskeny kapuik voltak. Azon árkolatokon belől a’ majorokat, falvakat vagy tanyákat úgy épitették, hogy a’ szót egyiktől a’ másikig meg lehessen hallani.” A’ magyarok, kiket a’ görög írók gyakran törököknek (turci) neveznek, hasonlóan hunn atyafi nép, mint hiszik 7 vezér alatt 862-ben jöttek Európába, Moldovába és Erdélybe és Árpádot még azon évben vezérüknek választván. Dáciában megpihenvén, 889-ben a’ Dunához és Tiszához mentek, vitéz hírükkel szinte egész Európát bétöltötték, elrémitették, Svatoplukot meggyőzték ’s a’ 9-dik század végén Magyarországban egészen megtelepedtek. Honnan jött a’ magyar nevezet? itt nem vitatjuk. IH-dik czikk. A’ mint ezek szerint a’ történetíróktól tudjuk, először a’ keleti hunnok a’ tatároktól nyomattatván, ázsiai Scythiából lassanként Európa felé közeledtek, a’ Volgán átjöttek, az alánokat meggyőzték, meghódították, végre fegyveres bajtársukká tették ’s lakhelyüket, mely a’ Volgától a’ Tanaisig terjedett, megülték , hol egy ideigi lakásuk után annyira szaporodván, hogy már azon meddő földön nem élhettek; a’ Kádár családábeli Balámber vezérlete alatt egy millió nyólczvan ezeren felkerekedtek é s a’Tanaison 374-ben átjöttek. Azután Európába nyomulván Dáciát, mely Moldovát, Oláhországot, Erdélyt ’s Magyarországot a’ Tiszáig foglalta magában, 376- ban elfoglalták, de el nem pusztították, hanem régi lakosait a’ gepidákat, gothokat, kiknek neve ’s hatalma alatt voltak más kisebb nemzetek is, mint a’ dák, géta’s római parasztok, jobbágyaikká tették, a’ gothok nagy részét, Alarich és Phritigenius vezérök vagy királyaikkal együtt a’ Dunán átkergetvén. A' Duna és Tisza köztt fekvő földet hódították—meg 377-ben. Következett évben a’ Dunán átkelvén Pannóniát is elfoglalták, azután Thráciában a’ gothokkal egyesülvén, a’ rómaiak ellen mentek, kiktől 379-ben meggyőzettettek volt Potentia városánál a’ rómaiak első gyarmatjánál, mely Budától tán nem meszsze esett, 380-ban oly nagy tűzzel ütköztek meg, hogy a’ hunnusok közzül 125,000, a' rómaiak közzül 210 ezeren hullottak el. Ez ’s több apróbb ütközetek után Dáciában megtelepedvén ,s uradalmukat Jazygiában és Pannóniában megalapítván, a’ föld nevelést ’s baromtenyésztést szorgalmatosan kezdették űzni ’s köztársaságot alkottak. Balamber 387-ben elhalt ’s utána a’ hunnoknak a’ következő, királyi hatatalommal bird vezérei vagy királyai voltak: Charaton mintegy 400-ig; Lidinus másképp Uldin, Huldin és Uldes, kit Stiliko 411 -ben Radagaisus ellen Olaszországba hivott; Bendegúz vagy Bendecuc, görögül Mundzuchus, Balamber fia, ki 426-ban Rugillát nagy haddal Konstantzinápoly megvételére Theodosius ellen küldötte, hol nagy vihar támadván, Rugillát a’ mennykő megütötte, serege nagy része ragályban elveszett. Oktár vagy Uptár és Ruas, Bendegúz testvérei, következtek utána 428-ban, de Oktár 431-ben meghalván, az egész birodalom Ruasra szállott. Etele a’ hunn, latin ’s görög íróknál Atila, Attilia és Attila, testvérével Budával vagy Bledával, Bendegúz fiai, 434-ben következtek az uralkodásban, kik közzül Attila, ki 445-ben testvérét Budát megölette, hunnusaival gyakran maga mellé vévén a’ gepidákat é s más meghódított népeket, keleten ’s nyugoton micsoda hadakat folytatott ’s miként dulongott, J Peregrinus a’ maga históriájában nem tudja. Ő 454-ben elhunyt 's utána a