Hon és Külföld, 1848 (8. évfolyam, 1-37. szám)
1848-02-25 / 16. szám
módszeresen és részint tisztátlan eszközökkel megbuktatásán dolgoztak. Az angolok a mexicói nép ellenszegülését minden módon iparkodni fognak nevelni, ingerelni ,s ha sikerülene néktek a mexicói öszszes tartományokban az amerikaiak számára egy sziczilia estvét eszközleni, úgy az egyesült álladalmakon tökéletes győzedelmet nyeremnek. Ebben fekszik a’ mostani küzdés átalános érdeke, de még egy más főbb érdek háttérben lappang. Ezek a' creolok, kik a’ mexicói álladalmat 's a’ nagy néptömeg nézete szerint a’ caík. religiotörvény szélére vezették, minden szenvedett veszteségük egy lépés egyszersmind az indusok felemelésére. A’ mi Gautemalában történt, mit Jukatanban végrahajtottak, Mexicóra nézt nem veszett el, ott is ugyan azon elem uralkodik ’s a’ creolok lelki fennsőségeikbeni vak bizalmaikban még elég balgatagok pártokra szakadni, melyek közzül egyik a’ még egészen meg nem romlott indus néptörzsöket, mint p. o. Sonorában és Sinaloában a' hiaquik, piák és opaták, veszifel segítségül. Éppen igy czivoldtak Jukatanban, mig az elrémült creol pártokat a’ felfedezett indus öszszeesküvés megtudása hirtelen öszszebékélteté. Itt meg kell jegyeznünk azt is, hogy a’ háború óta a’ felényire független Jakután megint Mexicóhoz csatlakozott és hogy Guatemala és némely más közép-afrikai álladalmak csak úgy történésén ’s kénszeritő ok nélkül Mexico ügyét magukévá tették. Azon tartományokban a' catholicus papság — egyedüli rendelkező hatalom — csak az egyetértésben, nem mint Mrexicóban némely értetlen democraták, vélekedtek. Jukatán magaviselete ’s Guatemala nyilatkozata tanúsítja, hogy a’ catholicus papság a’ jankeekkeli dulakodást minden tekintetben saját ügyének tekinti ’s az amerikaiak azon tartományban sem nyerendnek, az üldözések, rablások, erőszak a' roszszat csak nevelnék ’s az egész indus és vegyes népeket csak ellenek ingerelné. A' creolok tekintetének e’ zavarban el kell enyészni, az indusokénak's mestszekének emelkedni 's ebből világos, hogy némely creoloknak nem igen nagy kedve lett volna az amerikaiakkal békét kötni, ha mindjárt a néptömeg felingerelt véleménye azt megengedte volna is. Mexicóban többé nincs kormány, az az: nincs egy hatalom is, mely az ország külömböző tartományai enlbe kötelességeket, törvényeket szabjon ’s azok teljesítésére szorítsa. Még csak vezérek és törvényhatóságok találtatnak, kik az idegen betolakodók által kisebb nagyobb mértékben jó lábon állnak. Mit aggódtak a’ belföld lakosai a’ tőlük meszsze Rio Bravo del Norte mellett vagy Californiában folyó háborún, kik a’ yankeek országát csak nevéről is alig ismerték ? A’ háború eredményei átlátására igen durvák, ’s tudatlanok voltak, de a’ múlt 1847 martiusától kezdve, mióta az ellenség az ország belsejében áll, szemeik felnyíltak ’s ezért állnak elő szüntelen újabb seregek. Miután a’ mexicói sereg fele Palo Altonál, Montereynél, Sallillonál, Veracruznál elhullott, Cerro Gordonál 12.000-nél több áll elő ‘s azok legyőzése után a’ győzelmek ’s csapatok szétoszlása miatt meggyengült amerikaiak Mexicó előtt megint legalább is 15 — 18 ezerből álló seregre bukkannak. Azon veszteség daczára is, mit öl nagy sereg szenvedett Valenczig, Paredes és Santa Anna még most is nagy sereget vezérelnek ,s egy hír szerint Alvares, ki Akapulkónál kormány ellen az indusok, mestizek vezérévé lett, ki az akapulkói kikötőt a’ fegyverektől megfosztotta, az ágyúkat az amerikaiaknak eladta, a’ főváros oltalmára 25.000 emberrel siet. Egy ily hadsereg nem félelmes ugyan, azt négyszer kevesebb amerikai is megverné, de honnan költhetnek fel sergeket az amerikaiak, hogy ez egyes részében megvetendő, öszszesen félelmes hadseregnek megfelelhessenek ? A majdan leendő kibéküléssel csak Anglia helyzete biztathat, kinek nemcsak jövendő, de jelen érdekeit is támogatni kell. Mexicónak csaknem minden kikötőjét az amerikaiak bírják, rájok nézve igen hasznos vámrendszert találtak 's minden vám pénztárukba foly, a’ hadi-költségek természetes kárpótlása. Az ország határszélein sins vámszedésről szó. A’ Mexico számára szállítandó portékákat is tehát nagy részint az amerikaiak kisérik a’ szárazon. Amerika e' tekintetben csak hadi jogával él 's Anglia egyenesen belé nem szólhat. Csak az a' kérdés : Anglia jelen vagy jövendő, minden esetre nagyobb érdekét becsülendi-e többre? Azonban e’ kérdés is még attól függ: mi kinézéssel biztathat a’ mexicói nép feltámadása? Viszszatérünk tehát, e’ béke eszközei meghatározását szemünk előtt tartva, Mexico belhelyezetére ’s azon nézetekre, mit az amerikaiak ellen tetszőleg felingerült népharcz bennünk támaszt, mert az a’ diplomaták minden számítását igen könnyen megszégyenítheti, mint a’ respublica megvásárolható vezéreit, kiknek az amerikai congressus nyilván 3 millió megvesztegető öszszeget adott, megszégyenité. Suwarow házi életéből. A’ frankfurti Conversations Blatt a’ hires orosz tábornok Suwarow Sándor házi életéből minap Sergejevv Iván zászlótartó kéziratából, ki Suwarow házánál 16 évig szolgált, érdekes vonásokat közle. Itt következik nehány azokból. Suwarow nappali munkájához mindég éjfélkor kezdett, fontosabb időkben, midőn azt az álladalom java kívánta, vagy tábori munkálatok