Honderü, 1845. július-december (3. évfolyam, 2/1-26. szám)
1845-11-11 / 19. szám
376 utczában 456. sz. alatt. — Faucon ur falura is kész kimenni. — Esztergomból azt írják a R. és Nev.nek — miképe ns vármegyei tek, karai és rendes őszbő' 28-dikán kezdett, és következő napokon folytatólag tartott közgyűlésükben közakarattal elhatározák, hogy nt. Majer István, ugyancsak esztergomi mesterképző-intézeti professor úrnak ,Népneveléstan” czimű könyve, korszerűsége és czélirányosságánál fogva , az ország’ minden t. vármegyéjének figyelmébe hivatalos uton ajánltassék. Mi az örvendetes tudósításnak, mind a megtisztelt tanító úr, mind pedig, és nem kevesbbé tudunk a megtisztelő tek. megye’ tekintetébül örülni, mint melly e határzatával épen olly szép jelét adta a népnevelés’ valóban országos ügye iránti részvétnek, mint a milly mértékben tanusítá az ezen nevelés’ boldogító s egyedül biztos alapja és irányának (melly a nevezett munkában olly világosan ki van emelve), ismerését. — Megjelent a Sujánszky ur által igen gondosan szerkesztett s Emich Gusztáv ur által eddiginél még nagyobb csínnal kiállított vallási almanach az Őrangyal. A 14 ívnyi szép kötésű könyvnek ára csak 2 pft. Alig megfogható olcsóság. Addig is mig részletesen megismertetnők tartalmával az olvasóközönséget, ajánljuk ez almanachot, mint legczélszerűbb karácsoni s újévi ajándékot. — Thalberg, ki gyöngélkedő nejét napokban felkiséré Bécsbe, onnan szombaton estve visszaérkezett, daczára minden sületlen hírmondáknak, mellyek távoztának más okot adván, visszatértét kétségbe hozák, s másnap délben igen fényes hangversenyt adott a reboutteremben, mellynek fénypontjait Don Juan és Hugonották ez. nagyszerű ábrányai tevék , meg a remekül játszott magyar dallamok, mik az elragadtatást legmagasb fokra emelék. — Thalberg ur holnap adja utósó hangversenyét a NEMZETI SZÍNHÁZBAN« conservatorium’ javára. Gondoskodjon kiki korán jegyekről , mert már is igen kerestetnek. NECROLOG. Felső eovi Bertha Sándor, kir. táblai h. ügyvéd s több megyék’ táblabirája, saját és gyermekei, Erzsébet, Anna és Sándor népében is keseredett szívvel jelenti felejthetlen hitvesének s illetőleg szeretett édesanyjoknak született BALOGH MÁRIÁNAK Pesten f. 1845-diki őszhó’ 30-dikán reggeli hatodfél órakor 38-dik, boldog házasságuk’ 12-dik évében sorvasztó betegségben történt elhuntát. Hideg tetemei a boldogultnak, éltében nyilvánított kívánsága szerint, a Baloghi teme- tőbe Hont vármegyébe vitettek, miután azok itt Pesten pénteken őszhó' 31-ken reggeli 8 órakor beszenteltettek, — az engesztelő szent miseáldozatok i. é. őszuta’ 11-ken a helybeli főegyházban tartatnak. ZABADKA, őszelő’ 28. Vándor ! ha a sivatagokon haladva , e város’ kétágú tornyát megpillantod a kék távolban , mérsékeld vágyaidat, igényeid parányuljanak, feledd az aeolhárfát, feledd az aetheri lényeket, nehogy kényszerülj elmondani: Szép csalódás, tőled is már Boldog én megválhatok, mert prózai a világ, mellybe lépsz, és egyhangú mint ama kecskeduda , melly egész éjen át ablakod alatt rémesen fog dongni; és mivel passati tempi, mikor a magyar ember megérkezvén lóháton a faluba, a sok nyitott kapuk közöl bármellyiken nyargalt is be , mindenütt szívesen fogadtatott, te, nyájas utazó! mosterész időkben Szabadkára jővén, kérdeni fogod bizonyára: ,,mellyik a vendégfogadó?“ és majd megmutatják a házat, mellynek falán két festett lőfegyver keresztbe téve czimerkép függ, s aláírva olvashatod: ,,vendégfogadó“. — Ez mind ugyan nem igen csábítólag hat reád, de a sors vas keze kényszerít, és behajtasz, s ,,egy éjed * ollyan lesz, melly, ha Pick Ede’ tanítványa nem vagy is, — felejthetlen fog örökké maradni.— De halljuk: ,,mi hir Szabadkán?“ Nagy! — Itt vannak a „Weit Merkwürdigkeit“ok, — a híréért is bementünk , s megnéztük az ördög’ hidját, Varsót, Prágát, az osztrolenkai ütközetet, sz. Ilona’ szigetét, s több efféléket, s láttuk egyúttal, hogy a fölirások szláv, franczia és német nyelveken hirdeték a csodákat; és magyarul ? — Why then ? — a magyar nem tartozik e köszönettel eme „merkwardkeitosoknak“ már csak azért is, hogy pénzét meg nem venni elég kegyesek.—Gócs’ társasága az itteni közönséggel, s ez a társasággal meg vannak elégedve. 26-kan „Norma“ tele házban meglehetősen adatott, 27-kén a „Farsangi iskola“.— Eszünkbe jut itt, mikép Zomborban e hó’ elején Chiabay’társasága többi közt a Védegyletet és Az élet’ apró bajait szoros értelemben úgy játszotta , hogy a közönség a „grandes miséres de la vie“ darabban komolykodott és boszankodott, midőn e művészet’ Faringheaiból álló ,kontáregyletet’ silánykodni szemlélte.—Valóban bámulatra mél tóésí! 5f®’siíta