Honderü, 1846. július-december (4. évfolyam, 2/1-26. szám)
1846-11-17 / 20. szám
— 399 — re, s hogy így a társaság’ összes vesztesége mintegy 160,000 ftra rug pengőben. Illy körülmények közt a lenni s nem lenni kérdés tűzetett meghányás alá. Hosszú vita után a többség a fönállás mellett nyilatkozott, s ennek következtében a kormányzó választmány szótöbbség utjáni választásához foglalt, s válaszfalának: Dumesa , Weisz , Kunewalder, Frölich , Kossuth , Nádosy urak. Az ülés kezdődött délután — írja a P. Z. — s tartott éjfélelőttig, t. i. 5-től Illa óráig. — Az iparegyesület, lapok szerint — saját házat készül venni, vagy építtetni, hol mind leczkéit rendszerezettebben tartathassa , mind kiállításait szabad tetszése szerint rendezhesse. — Érdekes képgyűjtemény látható ismét a 3 koronautczai Keruház’ egyik földszinti boltjában , mellyet ott Popovich bécsi műkereskedő állított föl, s melly a hires Fabiani gyűjteményből magába foglalja arczképeit mind a négy festészkiskola művészeinek. A népdíj csak 10 pkr. El ne mulaszsza senki, ama művészek’ arczképeivel közelebbről megismerkedni. — Cerrito elment, miután búcsúképen előbb megserenádoztatott. Az ember azt hitte, a bérszüneteknek immár végük leszen egy kis időre. Csalatkoztunk, íme, Heindl versenye ismét bérszünetben adatott. Hogy illy zaklatások a bérlővilágnak nem tetszenek, természetes , de mi azt sem látnuk természetelleninek, ha a bérlőkkel kevesbbé mostohán bánódnék!! — Hát egy kis operai újdonságot mikor lesz szerencsénk bizonyosan hallani ? A hivatalos lap is csak egy hallomás után beszél, s nem hoz egyebet határozatlan gyanítgatásoknál, mikhez ugyan épen nincs szükségünk valami nagy fontosságú hivatalos arcra. Valóban alig várjuk már, hogy azon hivatalosság elkezdődjék, mert igen kiváncsiak vagyunk ismerni annak az ő mivoltját. — Hallottuk, hogy számos vidéki egyik czéljául tüzé Pestre jöttének Hollósy k. a. hallhatását a vásár folytában. A tisztelt rendezőség ezt kétségkívül nem gyanító, különben lett volna olly lovagias e vidékiek iránt, és nekik művészi czéljuk’ elérhetésére legalább egyszer a vásár alatt alkalmat nyújtott volna. — A két — nemzeti és pesti — kör’ egyesítésére szükséges előmunkálatok már megkezdettek és igen szép sikerrel folynak, — a lakomák tudniillik. A múlt csütörtöki illyelőmunkálat jóval közelebb vitte az ügyet valósulásához. Ez alkalommal a nemzeti kör tisztelt elnöke ezt (a nemzetit) vőlegénynek, a pestit menyasszonynak, magát pedig kérőnek nevezé. Reméljük, hogy ha e házasság csakugyan valósággal megtöténendik, benne a házibéke nem a most átalában divatozó, hanem a régi árkádiai kiadás szerint fog értelmeztetni és gyakoroltatni. Egyébiránt az egyesülés mindenesetre igen szép lesz, s mi ahhoz már mint egy új lakoma rendezhetendésének eredményzőjéhez is ezennel szerencsét kívánunk. Akkor, ha t. i. e házasság végbe megy , a pengetett Kö r abum aztán perse társasági költségen fog megjelenni, és tiszta jövedelme jótékony czélra fordíttatni. És illy szándék mellett egy kor for ever! — Egyik lap majdaságai között azt is olvastuk minap, hogy a hídon egy disznó csaknem elgázoltatott. Ugyan a socialis érdekek’ mellyik osztályába kell soroznunk az illy hírczikkekért? — A ráczkevi uradalomban a tél’ folytában 12 vadászat fog — a P. Z. szerint — rendeztetni. 1185 nyúl s 150 fáczán van halálra kipéczézve. A rákosi vadászatok is con amore folytattatnak. Az idő fölöttébb kedvező e mulatságokra. — A farsang’ közeledtével a tánczmesterek’ aratása egész erélylyel folytattatik. Különösen figyelmeztetjük a tánczkedvelőket Kőhegyi úr’ Vigadójára. A csinos és igen czélszerűnek lenni hallottak tánczot minden körökben igen sokan tanulják, úgy hogy kik azt megtanulni elmulasztanák, a farsangon nagy büntetést vetnének önmagukra, részt nem fogván vehetni ezen uralkodóul elfogadandott, tehát gyakrabban sejtetendő társastánczban. — F. hó’ 11-ben Hymen’ rózsaláncra egy Telekypárt kötött együvé— gr. Teleky Domokost és Szidóniát. Legyen nászuk’ rózsája hervadatlan és tövistelen ! A nászpár’ egybekelési ünnepét fiatal költőink’ egyike, Bulyovszky Gyula, csinos hymenaeonnal üdvezelte , mellyet, már csak technikai érdeménél fogva is közlendőnek tartottunk. Az üdvözlővers igy hangzik: Dicsfénynyel két hon’ kebliben világoloK ! Oltárin égnEk szüd' lángérzeti, sMindkettőért egyenlőn él szerelmeD. Olthatlanúl ÉLJEN! Neked viruló 14 oszoruthon, s arádna 14 keble foSt! Oh bár a két hont eglibeforrva látni Szent omen lenne : szütök’uniójA! — Kelmenfy úr’ Meghasomlott kedély czimü jeles és köztetszéssel olvasott regényét Dux Adolf, német író Pozsonban, németre fordítja. Csak a fordítás sikerültebb legyen aztán, mint Petőfi verseié, mert alig lehet boszantóbb íróra nézve , mint ha műve kontár másolatban jut azon közönség elé , melly a nélkül is eléggé hajlandó a netán fordítási hibákat az eredeti írónak róni föl. — Megjelentek: úti képek Pongrácz Lajostól, s Versek, ugyanőtőle. Az elsőbbik érdekes kis olvasmány, s az utóbbikban is ta