Honderü, 1848. január-április (6. évfolyam, 1-13. szám)
1848-03-26 / 12. szám
— 178 — bölcs Salamon, mi vagy te ezen követ úrhoz képest, és a te férfiú, ki ezt mondád, mi vagy te a bölcs Salamonhoz képest. Hagyjuk azonban a tréfát, a keresetmódok’ tárgyalásánál vagyunk, és mivel mai világban csak számoknak hisznek az emberek, van szerencsém egy ügyvédnek egy évi jövedelmét saját naplójából közleni, de csak röviden hogy untató ne legyek. Ezen ügyvéd harmadmagával lakott egy szobában, melyért havonkint 6 pftot fizettek, tehát az ügyvédre 2 pft esett; mivel pedig volt ezen ügyvéd adjunctus, kapott principálisától ebédet és havon- kint 6 pftot, tehát évenkinti fixum jövedelme volt 72 pft, hol van még 528 pft az érdemes követő számítása szerint, és ha épen ebédjét havonkint 10 pft értékre teszszük is, ez évenkint 120 pft, melyhez hozzáadván a 72 pftot, leend 192 pft. Sok kell még ehhez, hogy 600 pft legyen. Különben e naplóban vannak ily jövedelmek : Január, 2 pft diurnum, principálisomtól 40 pkr. Február, principálisomtól 20 pkr. Martius, kölcsön kértem téli gúnyám’ kifizetésére 20 pft, principálisomtól 30 pkr. April, egy per’ extractusáért, melyen egész hónapig dolgoztam principálisom’ engedelmével, de csak ha nála dolgom nem volt, 30 pft; ebből a 20 pftot kifizetvén maradt 10 pft. Május, principálisomtól egy arany. Junius, egy szóbeli perért, melyet magam’ neve alatt folytattam és végeztem be, 5 pft. Julius, principálisomtól 20 pkt. Augustus, principálisom’ egyik nagyúri felétől egy 2 pftos tallér. September — October, kölcsön kértem 5 pft. November, principálisomtól 50 pkr. December, a váltótörvényszék előtt folytatott peremből 9 pft 30 kr, ebből megfizettem az 5 pftot, mit octoberben kértem kölcsön, maradt bevételbe 4 pft 30 kr, összes bevétel a kölcsön kért 25 pfton kívül 30 pft 40 kr, ezt hozzáadván a 72 pft fixumhoz, teszen 102 pft 40 kr készpénz jövedelmet. Érzeménylombok. XVIII. Kincs senki itt, csak egyedül vagyok, Lelkemmel a távolban elhalok. Meddig terjed ki ez égboltozat? Van-e hú ott, hol íve megszakad? Fönn a magasban kis csillag rezeg, Sugarai szivemre fénylenek, A kis csillag mikéntha mondaná : Szemed’ gyöngyéért járok én alá. XIX. Ne mondjátok, hogy életem tavasz, A tavasz nem, hanem a tél havaz, Tavasz voltam, virágom is vala, Szűz keblén az ég’ legszebb harmata. De mielőtt keblemre tüzhetem, A nagy viharban eltörött szegény, szklyűn ápoltam ! mégis elhagyott, ülme szép volt! mégis lehervadott! Virágomról ne is kérdezzetek, E gyászoló cyprus mutassa meg. KAKÁD. ! Folytattatik.) Álom és való. (Folytatás.) Egy más úri ember, ki fényes hintóban jön vala a hegyre, most kopott s szegény kapuiban távozik , de agya hemzseg a magasztos tudomány’ minden nemétől, s ő jövendő nagysága’ érzetében a mellette elhaladó fejedelmi kocsikra is, melyeknek sara öltözetes arczára locsoltatik, csak egy egy leverő gúnyos pillanatot vet, pedig a kocsikban dús urak vannak, úton választott, vagy a régiekért cserébe vett nőikkel. Szóval nem maradt ember, kinek tetszése szerinti tulajdon nem jutott volna, s azért elsőtől utósóig, mind teljes elégedéssel s áldással távozott a hegyről, hol a nagy metamorphosis végbement. Tehát én is elhagyom a hegyet, s azon boldog képzeletben távoztam a város felé, hogy már most az emberiség a lehető legkellemesb, legelégedettebb életet élvezendi. Még pár hetet töltök a fővárosban, meglátogatom nevezetességeit, s aztán ideérkez-