Honismeret, 1976 (4. évfolyam)

6. szám - HONISMERETI OLVASÓKÖNYV - A Ferencváros kialakulása, 1734-1786 (Dr. Turányi Kornél)

A Belső-Ferencváros 1760-ban 1. Kecskeméti kapu, 2. Széna (ma Kálvin) tér, 3. Szolnoki országút (ma Üllői út), 4. Soroksári (ma Ráday) utca, 5. Két Nyúl (ma Szamuely) utca, 6. Tehén (ma Kinizsi) utca, 7. Csillag (ma Gönczy Pál) utca, 8. Vörös Sün (ma Pipa) utca, 9. Malom utca (ma Ferenc körút), 10. Rákos árok, 11. Puszta Templom, 12. Molnár tó. 1750 és 1760 között viszonylag erős az építkezési kedv, ekkor épült be a Ráday út mindkét oldala és az Üllői út a Körút vonaláig. Pestnek mint országos vásárvárosnak a jelentősége egyre fokozódott, a vásárok idején nagy tömegek keresték fel, az Alföld felől jövő vásározók, vásárlátogatók, különösen a szegényebbek, nem a Belvárosban, hanem itt a kecskeméti kapu előtti fogadókban szállásolták be magukat, s egyre több új vendéglő létesült e vidéken a következő romantikus neveken: a Török Császárhoz, a Két Oroszlánhoz, a Két Medvéhez, a Vörös Sünhöz, a Négy Sarokhoz stb. Valószínű­leg vendéglő működött a „Csillag"-ról elnevezett házban is. Ez a Gönczy Pál utca és a Szamuely utca déli sarkán volt s ezután kapta a Gönczy Pál utca az eredeti ne­vét: Csillag utca. A Pipa utcát (ez a Három Pipához címzett vendéglőre utal), a XVIII. században Vörös Sün utcának hívták az ott lévő fogadó után. Érdekes tény, hogy a Gönczy Pál utca, a Pipa utca és a Tolbuchin körút által határolt tömb beépítése csak 1769-ben indult meg, addig itt a belvárosi házakhoz tar­tozó zöldségeskertek voltak. A Rákos árkon belüli terület beépítése 1760 után egyre növekvő lendülettel haladt tovább, s bár a fejlődést az 1775. évi árvíz ideiglenesen visszavetette, a Dunánál a mai Közraktár utcában és a Ráday úton­­ már foghíjmen­tes házsorok jöttek létre, de ezek mellett még maradt bőven hely nemcsak a gyü­mölcsös-, zöldséges- és szőlőskerteknek, de az üres telkeknek is, amint ez az 1786-os térképen jól látható. A Ferencvárosnak eredetileg csak a kecskeméti kapu felé tartó útjai voltak. 1760 körül már kialakultak a Csillag (Gönczy Pál), Vörös Sün (Pipa), Tehén (Kinizsi), Malom (Ferenc körút), Mészáros (Tolbuchin körút) utcák. A Csillag és a Vörös Sün ház, illetve korcsmanevek voltak, a Mészáros utca valószínűleg egyik itteni tulajdonosa, Mészáros István után kapta a nevét. A Tehén utca téves fordítás (eredetileg Kuhner Gasse) Kuhn nevű telep- és szőlőtulajdonos után, a Malom utca, bár a Rákos árok vonalát követte, a dunai vízimalmokra utalt, mivel a Rákos árok alig csörgedező vize sohasem hajtott malmokat. A Körút vonalán túl az első ház — kb. a teherpályaudvar helyén s dél felé nagy kerttel — 1780-ban épült fel s a Puszta Templomhoz címezték. A század végén már megjelenik dűlőútként a Mester utca, eredeti nevén Temető utca, mivel a városrésznek kb. a Hámán Kató útnál lévő új temetőjéhez vezetett. A Ferencváros régi temetői a Kálvin tér közelében voltak, a

Next