Honismeret, 1979 (7. évfolyam)

Augusztus 20. 1949. Törvénybe­n iktatták a Magyar Nép­köztársaság alkotmányát. 22. 1909. Budapesten megnyílt az első ke­nyérgyár. 28. 1919. Marcaliban a Prónay-különítménye­sek kivégzik Krénusz János taní­tót (x ?. 1886.), Löbl Lipótot (x Al­sólendva, 1866. márc. 25.) és Simon József rk. papot (­ Szenyér, 1892. máj. 6.). Szeptember 1.1004. Jászai Samu szerkesztésében meg­jelent a Szakszervezeti Tanács hi­vatalos lapja, a Szakszervezeti Ér­tesítő. 7. 1529. II. Szulejmán elfoglalja Budavárát. 17. 1919. Egy fehérterrorista különítmény Kaposvár határában meggyilkolta Farkas Jánost (x Tóti, 1882. jan. 1.), Latinca Sándort (x Arad, 1886. ápr. 5.) és Szalma Istvánt (x Bp. 1886.) 30. 1904. A Szt. György szobor másolat­át felállítják a Halászbástyán. Október 2. 1899. A budapesti munkásság tüntető sé­tát rendez a választójogért. 1949. Felavatták a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemet. 13. 1979. Mátyás király a Hunyad megyei Ke­nyérmezőnél megveri az Erdélyt pusz­tító török sereget. 15. 1904. A Fővárosi Könyvtár megkezdi működését a Központi Városháza Károly (ma Tanács) krt-i szárnyá­nak I. emeletén. 23. 1954. Megalakult a Hazafias Népfront 27. 1889. Megalakult a Néprajzi Társaság. November 1. 1899. Szentesen megjelent a Szabad Szó. 1949. Ajka várossá nyilváníttatott. 3. 1679. A szikszói ütközetben Thököly al­vezérei, Harsányi István, Szűcs Já­nos és Petneházy Dávid, megsem­misítették a sárospataki német pa­rancsnok seregét. 20. 1949. A Lánchíd felavatásának 100. év­fordulóján átadták a második világ­háborúnak áldozatul esett, majd új­jáépített Lánchidat. 21. 1909. Az Országos Függetlenségi és 48-as Gazdapárt (Nagyatádi Szabó István pártja) megalakult Szentgálon. 1964. Átadták az új Erzsébet hidat. 25. 1909. A Kerepesi úti Mauzóleumba elhelyez­ték Kossuth Lajos hamvait. December 9. 1909. Felszállt az első magyar repülőgép, melynek pilótája Adorján János volt. 10. 1949. Törvénybe iktatták az első 5 éves tervet. 16. 1899. Budapesten megjelent a Könyvkö­tők Lapja. 28. 1889. Megalakult a Budapest Helyiérdekű Vasutak Rt. 29. 1919. Az ellenforradalmi törvényszék Bu­dapesten kivégezte Gombos Ferenc (X ?, 1876.) csepeli vasmunkást, Ke­rekes Árpád (­ Losonc, 1896. nov. 20.) vasesztergályost és László Je­nő (+ Szatmárnémeti, 1878. márc. 5.) ügyvédet, a Tanácsköztársaság aktivistáit. 30. 1949. Angyalföldön felavatták a főváros első művelődési házát. ( Január 1. X 1904. Vargha Károly (Kunszentmár­ton), az ellenállási mozgalom mártírja (+ Bp. 1945. jan. 20.) + 1929. Karácsonyi János (Nagyvárad), történetíró, c. püspök (+ Gyula, 1858 dec. 15.) 2. x 1879. Bauer Rudolf (Bp.), sportoló. A magyar atlétika első nemzetközi eredménye nevéhez fűződik. (+ Sósér, 1932. nov. 9.) + 1889. Wagner János (Bp.), belgyógyász, a hazai klinikum egyik megte­remtője (X Komárom, 1811. júl. 18.) + 1954. Kolacskovszky Lajos (Eger), helytörténeti és turistaíró, a mun­kásmozgalom résztvevője. (X Jászárokszállás, 1891. jan. 2.) 3 X 1889. Trócsányi Dezső (Sárospatak), filozófiai és pedagógiai író (+ Pápa, 1962. szept. 7.) + 1954. Huszti József (Bp.), klasszika-filológus, egyetemi tanár (X Za­labér, 1887. okt. 10.)­­ + 1604. Nádasdy Ferenc (Sárvár), hadve­zér, több várat visszafoglalt a tö­röktől. Kortársai­­Fekete bégé­nek nevezték. (X. ? 1555.) X 1829 Péch József (Nagyváradolaszi), vízépítő mérnök. Világviszonylat­ban is mintaszerű víz- és csapa­dékmérő hálózatot épített ki. (+ Bp. 1902. nov. 17.) + 1949. Fonyó Sári (Bp.), banktisztvise­lő a kommunista nőmozgalom egyik vezetője (X Dusnok, 1891. ápr. 18.) . + 1954 Torma Imre (Makó) festő, (X u. o. 1893. dec. 3.) 5. + 1919. Sörös Pongrác (Győr), bencés ta­nár, történész (X Komárom, 1873. aug. 24.) 6. + 1954. Fenyvessy Béla (Pécs), higiéni­kus, az első vidéki közegészség­tani állomás megszervezője. (X Bp. 1873. aug. 15.) 7. X 1879. Braun Róbert (Arad), szocioló­gus, lexikográfus (+ Bp. 1937. febr. 12.) X 1904. Gilián András (Bajaszentiván), a spanyol polgárháború részvevő­­ je (+ Lerida. Sp. o. 1938. ápr. 1.) 8. X 1804. Warga János (Kovácsvágás), pe­dagógus, egyike azoknak, akik Kazinczy nyelvújítási eredmé­nyeit elsőként ismertetik meg tanítványaikkal (+ Nagykőrös, 1875. jan. , 10.) + 1954. Forgách Hann Erzsébet (Bp.), szobrász, grafikus. (X Bp. 1907.) + 1954. Sidló Ferenc (Bp.), szobrász (X Bp. 1882. jan. 22.) 9. -f 1954. Vízvári Mariska (Bp.), színésznő, a Nemzeti Színház örökös tag­ja. (X Bp. 1877. máj. 27.) 10. x 1804. Pálffy János (Tarcsafalva), poli­tikus, író. 1848. május 30-án a kolozsvári országgyűlés vezérszó­nokaként ő javasolta, hogy mondják ki­­ Erdély unióját Ma­gyarországgal. (+ u. o. 1857. ápr. 13.) X 1829. Bozzay Pál (Kővágóőrs), költő, író (+ Zánka, 1852. jún. 21.) X 1829. Wein János (Németbogsán), bá­nyamérnök, Budapesten nyomda­üzemet alapított (+ Bp. 1908. ápr. 2.) .

Next