Honismeret, 1979 (7. évfolyam)
Augusztus 20. 1949. Törvényben iktatták a Magyar Népköztársaság alkotmányát. 22. 1909. Budapesten megnyílt az első kenyérgyár. 28. 1919. Marcaliban a Prónay-különítményesek kivégzik Krénusz János tanítót (x ?. 1886.), Löbl Lipótot (x Alsólendva, 1866. márc. 25.) és Simon József rk. papot ( Szenyér, 1892. máj. 6.). Szeptember 1.1004. Jászai Samu szerkesztésében megjelent a Szakszervezeti Tanács hivatalos lapja, a Szakszervezeti Értesítő. 7. 1529. II. Szulejmán elfoglalja Budavárát. 17. 1919. Egy fehérterrorista különítmény Kaposvár határában meggyilkolta Farkas Jánost (x Tóti, 1882. jan. 1.), Latinca Sándort (x Arad, 1886. ápr. 5.) és Szalma Istvánt (x Bp. 1886.) 30. 1904. A Szt. György szobor másolatát felállítják a Halászbástyán. Október 2. 1899. A budapesti munkásság tüntető sétát rendez a választójogért. 1949. Felavatták a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemet. 13. 1979. Mátyás király a Hunyad megyei Kenyérmezőnél megveri az Erdélyt pusztító török sereget. 15. 1904. A Fővárosi Könyvtár megkezdi működését a Központi Városháza Károly (ma Tanács) krt-i szárnyának I. emeletén. 23. 1954. Megalakult a Hazafias Népfront 27. 1889. Megalakult a Néprajzi Társaság. November 1. 1899. Szentesen megjelent a Szabad Szó. 1949. Ajka várossá nyilváníttatott. 3. 1679. A szikszói ütközetben Thököly alvezérei, Harsányi István, Szűcs János és Petneházy Dávid, megsemmisítették a sárospataki német parancsnok seregét. 20. 1949. A Lánchíd felavatásának 100. évfordulóján átadták a második világháborúnak áldozatul esett, majd újjáépített Lánchidat. 21. 1909. Az Országos Függetlenségi és 48-as Gazdapárt (Nagyatádi Szabó István pártja) megalakult Szentgálon. 1964. Átadták az új Erzsébet hidat. 25. 1909. A Kerepesi úti Mauzóleumba elhelyezték Kossuth Lajos hamvait. December 9. 1909. Felszállt az első magyar repülőgép, melynek pilótája Adorján János volt. 10. 1949. Törvénybe iktatták az első 5 éves tervet. 16. 1899. Budapesten megjelent a Könyvkötők Lapja. 28. 1889. Megalakult a Budapest Helyiérdekű Vasutak Rt. 29. 1919. Az ellenforradalmi törvényszék Budapesten kivégezte Gombos Ferenc (X ?, 1876.) csepeli vasmunkást, Kerekes Árpád ( Losonc, 1896. nov. 20.) vasesztergályost és László Jenő (+ Szatmárnémeti, 1878. márc. 5.) ügyvédet, a Tanácsköztársaság aktivistáit. 30. 1949. Angyalföldön felavatták a főváros első művelődési házát. ( Január 1. X 1904. Vargha Károly (Kunszentmárton), az ellenállási mozgalom mártírja (+ Bp. 1945. jan. 20.) + 1929. Karácsonyi János (Nagyvárad), történetíró, c. püspök (+ Gyula, 1858 dec. 15.) 2. x 1879. Bauer Rudolf (Bp.), sportoló. A magyar atlétika első nemzetközi eredménye nevéhez fűződik. (+ Sósér, 1932. nov. 9.) + 1889. Wagner János (Bp.), belgyógyász, a hazai klinikum egyik megteremtője (X Komárom, 1811. júl. 18.) + 1954. Kolacskovszky Lajos (Eger), helytörténeti és turistaíró, a munkásmozgalom résztvevője. (X Jászárokszállás, 1891. jan. 2.) 3 X 1889. Trócsányi Dezső (Sárospatak), filozófiai és pedagógiai író (+ Pápa, 1962. szept. 7.) + 1954. Huszti József (Bp.), klasszika-filológus, egyetemi tanár (X Zalabér, 1887. okt. 10.) + 1604. Nádasdy Ferenc (Sárvár), hadvezér, több várat visszafoglalt a töröktől. KortársaiFekete bégének nevezték. (X. ? 1555.) X 1829 Péch József (Nagyváradolaszi), vízépítő mérnök. Világviszonylatban is mintaszerű víz- és csapadékmérő hálózatot épített ki. (+ Bp. 1902. nov. 17.) + 1949. Fonyó Sári (Bp.), banktisztviselő a kommunista nőmozgalom egyik vezetője (X Dusnok, 1891. ápr. 18.) . + 1954 Torma Imre (Makó) festő, (X u. o. 1893. dec. 3.) 5. + 1919. Sörös Pongrác (Győr), bencés tanár, történész (X Komárom, 1873. aug. 24.) 6. + 1954. Fenyvessy Béla (Pécs), higiénikus, az első vidéki közegészségtani állomás megszervezője. (X Bp. 1873. aug. 15.) 7. X 1879. Braun Róbert (Arad), szociológus, lexikográfus (+ Bp. 1937. febr. 12.) X 1904. Gilián András (Bajaszentiván), a spanyol polgárháború részvevő je (+ Lerida. Sp. o. 1938. ápr. 1.) 8. X 1804. Warga János (Kovácsvágás), pedagógus, egyike azoknak, akik Kazinczy nyelvújítási eredményeit elsőként ismertetik meg tanítványaikkal (+ Nagykőrös, 1875. jan. , 10.) + 1954. Forgách Hann Erzsébet (Bp.), szobrász, grafikus. (X Bp. 1907.) + 1954. Sidló Ferenc (Bp.), szobrász (X Bp. 1882. jan. 22.) 9. -f 1954. Vízvári Mariska (Bp.), színésznő, a Nemzeti Színház örökös tagja. (X Bp. 1877. máj. 27.) 10. x 1804. Pálffy János (Tarcsafalva), politikus, író. 1848. május 30-án a kolozsvári országgyűlés vezérszónokaként ő javasolta, hogy mondják ki Erdély unióját Magyarországgal. (+ u. o. 1857. ápr. 13.) X 1829. Bozzay Pál (Kővágóőrs), költő, író (+ Zánka, 1852. jún. 21.) X 1829. Wein János (Németbogsán), bányamérnök, Budapesten nyomdaüzemet alapított (+ Bp. 1908. ápr. 2.) .