Honismeret, 1981 (9. évfolyam)

KRÓNIKA - Vargáné Major Judit: Gyökereink-forrásaink, Hírek

egy-egy kerek nyílással, melybe vastag aranylánc fűzhető. A karkötőnek látszó ékszert egykori tulajdonosa, Pécsújfalui Péchy Katalin más rendeltetéssel használta. A Bach-korszak kezde­tén, 1850-ben feltehetően Bereg vármegyében egy bálon viselte, ahol a hölgyek az elnyomás elleni tiltakozásul kékfestő ruhában és bilincsék­szerekkel jelentek meg. Háromszáz esztendős vázlatkönyv - művé­szettörténeti szenzációnak számító alkotás -került elő Baranyában egy falusi plébánián. A könyvszerűen bekötött mappa 237 rajzot tartal­maz, osztrák mesterek munkáit. Értékére való tekintettel a Pécsi Püspöki Könyvtárban helyze­ték el. Felfedezője Boros László művészettörté­net-kutató, barokk szoborterveknek véli a rajzo­kat, amelyeket minden bizonnyal egy osztrák szobrászműhelyben készítettek, majd ezután ezek alapján faragták a szobrokat. A kutató a stílus­jegyek alapján Felső-Ausztriába helyezi az egykori műhelyt. A szignált és datált rajzok a XVII. sz. második felében keletkeztek. Egyes rajzokat máris sikerült azonosítani a híres osztrák szobrászdinasztia kiemelkedő alakjának, Thomas Schwanthalernek szobraival. A művet most készítik elő kiadásra, azonosítási neve: Fünf­kirchner Skizzenbuch. Partizánmúzeum nyílt az Ormánságban Csányoszrón a legendás hírű Petőfi Sándor partizánbrigád emlékére. Itt született meg 1944 telén - többnyire vajdasági és baranyai fiatalok­ból - ez az antifasiszta egység, amely ötágú csillaggal díszített piros-fehér-zöld zászló alatt küzdött. Parancsnoka a spanyol polgárháború bátor harcosa, a később hősi halált halt Kiss Ferenc volt. A háború utolsó szakaszában mint­egy kétezer kilométer utat tett meg a csapat folytonos harcban az ellenséggel, mígnem a Bolmánynál vívott véres ütközetben felőrlődött. A kiállításon mintegy száz fotó eleveníti fel a partizánbrigád életét és küzdelmét. Fegyverek és egyenruhák, zászlók és kitüntetések, eredeti felszerelési tárgyak idézik a háború napjait. A magyar hangosfilmezés félévszázados jubi­leuma alkalmából mozimúzeum nyílt Kaposvá­rott. A hazánkban egyedülálló gyűjteményt Thorma Károly indítványára hívták életre, s megtalálhatók benne a legősibb mozigépek, kinotechnikai eszközök. Várják a kutatókat is, hiszen a múzeum gyűjteményében négyezer film kópiája található, s a celluloid-szalagokat őrző dobozok mellett kritikákban, plakátokban is gaz­dag az archívum. A szegedi Móra Ferenc Múzeum új kezde­ményezése, hogy ezentúl félévenként egy-egy jellegzetes Szeged környéki település történeté­vel, néprajzával ismerteti meg a múzeum látoga­tóit. Első alkalommal a várossal határos Tápé múltját, népének életét mutatják be. A tápéi lakosok ősei a XII. században telepedtek le itt, s fő foglalkozásuk már az 1600-as évektől a Tiszá­ból kifogott, majd sózott halak szállításához használt gyékénygöngyöleg készítése volt. Ebből fejlődött ki a gyékénysző­nyeg - majd szatyor-és bútorkészítés is -, amelyről Európa-szerte híressé vált a település. Védetté nyilvánították a kengyeli Kunhalmot a tetején lévő évszázados szélmalommal együtt. A Szolnokot Szentessel összekötő vasútvonal mel­lett lévő domb védelem alá helyezését nemcsak a régi szélmalom, hanem a különleges természeti értéket képviselő növénytakarója is indokolja. Mintegy tucatnyi olyan növényfaj díszlik itt, amelyből ma már kevés található hazánkban. Természetvédelmi listára kerültek Szolnok me­gye különböző részein található értékes fák, faso­rok. Oltalmat kaptak a tiszaigrai óriás kocsányos tölgyek és a különleges vadkörtefák, továbbá a kenderesi belterületi fasor, melynek tölgyei, vad­gesztenyefái lombsátrat borítanak a község széles utcái fölé. Új nagykócsag telep alakult ki hazánk terüle­tén, a déldunántúli Sumonyban. A szép és ritka madarak korábban csak az őszi vonuláskor pihentek meg rövidebb-hosszabb ideig a nagy ki­terjedésű halastavakon. Három évvel ezelőtt figyelték meg az első fészkelőket, most pedig már négy kócsagpár telepedett meg a tó környékén. Az ornitológusok véleménye szerint a nyugodt fészkelési lehetőség és a táplálék állandó bősége vonzotta a nagykócsagokat Sumonyba, ahol a madarak teljes biztonságban élhetnek. Vargáné Major Judit Töltési Imrének, a Hazafias Népfront Országos Titkársága honismereti munka­társának nyugállományba vonulása alkalmából, több évtizedes eredményes moz­galmi munkájának elismeréseként az Elnöki Tanács a Munkaérdemrend arany fo­kozatát adományozta. A kitüntetést a Hazafias Népfront székházában Sarlós Ist­ván, az Országos Tanács főtitkára adta át.

Next