Honismeret, 1981 (9. évfolyam)
KRÓNIKA - Tungli Gyula dr.: A pápai diákok tisztelgése Petőfi tanára előtt
Megalakult a Népművészeti Baráti Kör Hosszú ideje tartó és alapos előkészítő munka után, 1981. május 25-én tartotta alakuló ülését a Népművészeti Baráti Kör, amely a Hazafias Népfront XIV. kerületi Bizottságának keretén belül kezdi meg működését. Az ülést Dr. Lukács Lajos, a kerületi népfrontbizottság elnöke nyitotta meg, majd dr. Harangozó József ismertette a Baráti Kör célkitűzéseit, feladatát, szervezetét. „Célunk - mondotta - népi kultúránk hagyományának megőrzése, terjesztése és társadalmi életünk alkotórészévé tétele. Meggyőződésünk, hogy népi kultúránk ápolásával, társadalmi összefogás útján történő támogatásával, olyan kultúrpolitikai célokat valósíthatunk meg, amelyek fennálló társadalmi és politikai rendünk célkitűzéseinek is megfelelnek." Hangsúlyozta továbbá, hogy a Baráti Kör nem a népművészettel foglalkozó intézmények versenytársa kíván lenni és nem akar a feladataikba avatkozni, hanem olyan társadalmi légkört kíván teremteni, amely az ő munkájukat is eredményesebbé teszi. Ezt követően Földvári Bélának, a HNF XIV. kerületi Bizottsága titkárának előterjesztésére az alakulóülés elfogadta a Kör alapszabály-tervezetét, és megválasztotta az elnökséget, amelynek vezetője Fasang Árpád zeneszerző lett. Az alapszabály értelmében a Népművészeti Baráti Kör tagja lehet minden nagykorú magyar állampolgár, aki a belépőnyilatkozatot aláírja és a tagdíjat befizeti. (Bővebb felvilágosítás: 1146 Budapest, Thököly út 73. Telefon: 837-936.) A Népművészeti Baráti Kör megalakulása nyilvánvalóan szerves része annak az óriási érdeklődésnek, amely az elmúlt egy-másfél évtized során a népművészet, a néphagyomány iránt - elsősorban ifjúságunk körében - megnyilvánult, és egyre nagyobb méreteket ölt. Ez a folyamat, amelyet kezdetben sokan hajlamosak voltak múló divatjelenségnek tartani, egyre mélyebb gyökereket ereszt társadalmunkban, s a formai elemekkel szemben fokozatosan és egyre szélesebb körben a tartalmi jegyek kerülnek előtérbe. A táncok és az énekek megtanulása, a hímzések, a szőttesek, a köcsögök és a faragások megszeretése, a népi bútorok elkészíttetése után következett a tárgyak funkciójának, nevének, készítésének megismerése, hogy aztán ezeken az ismereteken keresztül az érdeklődők eljussanak a történelem által szerteszórt népcsoportjaink, majd pedig egész népünk múltjának míves- és ünnepnapjainak, munkájának és művészetének teljes áttekintéséig, átéléséig, a hazához való kötődés magasabb rendű formáihoz. Ezt a folyamatot kívánja elősegíteni, formába önteni ez a Baráti Kör. Szellemi környezetvédelmünk nemes feladatában kíván tehát részt vállalni. Reméljük, mind nagyobb sikerrel! Halász Péter A pápai diákok tisztelgése Petőfi tanára előtt 1981. március 20-án, Tarczy Lajos halálának 100 éves évfordulóján a pápai Türr István Gimnázium honismereti szakkörének harminc tanulója az Alsóvárosi temetőben megkoszorúzta a híres pedagógus sírját és a szülőház falán lévő emléktáblát a Jókai utcában. Utána emlékülés következett, melynek anyagát - irányításommal - a szakkör tagjai gyűjtötték a pápai főiskolai könyvtárban. Ezekből a kéziratokból, Tarczy-dokumentumokból gimnazistáim megtudták, hogy a neves pedagógus, tudós a reformkorszak egyik legkiválóbb tanára volt. Pápát a XIX. század első felében főként ő és tanártársa Bocsor István híres történelmi és pedagógiai munkássága alapján szokták a Dunántúl Athénjének nevezni. Az 1842-es tanévben Tarczy Lajos volt a pápai Képzőtársaság tanárelnöke, Petőfi Sándor, Jókai Mór, Orlai Petrich Soma jellemének, világnézetének nagyhatású formálója. A diákok megtalálták a főiskola könyvtárában Tarczy Lajos fényképét, kéziratait és a pápai főiskolai tanársága 50. évfordulóján készült újságcikket, melyből kiderül, hogy bár a kiváló tudóst, a neves filozófust és természettudóst a Csallóköz adta a magyar szellemi életnek, jogosan pápainak tekinthetjük, hiszen öt évtizeden keresztül Pápán tanított. Halálának 100. évfordulóján elhoztuk sírjára az emlékezés virágait, tisztelegve géniusza előtt, akiről nagy költőnk, Petőfi annak idején ezt írta: ,A derék Tarczy, kinek mindent köszönhetek." A Himnusz és a Szózat hangjainak felcsendülő dallama, az emlékbeszéd az ifjúság részéről, a babérkoszorú nemzeti színű szalaggal, a 30 tanuló átélt élménye méltó volt az évfordulóhoz. Dr. Tungli Gyula Földesi Helytörténeti Napok Az alig fél évvel előbb elkészült Általános Művelődési Központ adott otthont az I. Földesi Helytörténeti Napok (1981. február 3-16.) rendezvényeinek, amelynek keretében előadás, irodalmi kiállítás és a helytörténet művelőivel való közvetlen találkozó várta az érdeklődőket. Ez az általános iskolát, könyvtárat és művelődési házat magában foglaló újfajta kísérleti intézmény kitűnő lehetőséget teremthet a tanulóktól az öregekig minden korosztály számára a kulturális rendezvényekbe való bekapcsolódásra. Ha sikerül megfelelő légkört teremteni, az iskolából kikerült diákok egy részének természetes igénye lesz továbbra is, hogy szabad idejében felkeresse. A szülőföld iránti érdeklődés már nem mai keletű Földesen. Háromszáz évre (1678) néz vissza Rápóti Pap Mihály református lelkész naplójában lejegyzett földesi események kelte. A