Honismeret, 1981 (9. évfolyam)

KRÓNIKA - Tungli Gyula dr.: A pápai diákok tisztelgése Petőfi tanára előtt

Megalakult a Népművészeti Baráti Kör Hosszú ideje tartó és alapos előkészítő mun­ka után, 1981. május 25-én tartotta alakuló ülé­sét a Népművészeti Baráti Kör, amely a Haza­fias Népfront XIV. kerületi Bizottságának kere­tén belül kezdi meg működését. Az ülést Dr. Lukács Lajos, a kerületi népfrontbizottság elnöke nyitotta meg, majd dr. Harangozó József ismertette a Baráti Kör célkitűzéseit, feladatát, szervezetét. „Célunk - mondotta - népi kultú­ránk hagyományának megőrzése, terjesztése és társadalmi életünk alkotórészévé tétele. Meg­győződésünk, hogy népi kultúránk ápolásával, társadalmi összefogás útján történő támogatá­sával, olyan kultúrpolitikai célokat valósítha­tunk meg, amelyek fennálló társadalmi és politi­kai rendünk célkitűzéseinek is megfelelnek." Hangsúlyozta továbbá, hogy a Baráti Kör nem a népművészettel foglalkozó intézmények ver­senytársa kíván lenni és nem akar a feladataikba avatkozni, hanem olyan társadalmi légkört kí­ván teremteni, amely az ő munkájukat is ered­ményesebbé teszi. Ezt követően Földvári Bélának, a HNF XIV. kerületi Bizottsága titkárának előterjesztésére az alakulóülés elfogadta a Kör alapszabály-ter­vezetét, és megválasztotta az elnökséget, amely­nek vezetője Fasang Árpád zeneszerző lett. Az alapszabály értelmében a Népművészeti Baráti Kör tagja lehet minden nagykorú magyar állam­polgár, aki a belépőnyilatkozatot aláírja és a tagdíjat befizeti. (Bővebb felvilágosítás: 1146 Budapest, Thököly út 73. Telefon: 837-936.) A Népművészeti Baráti Kör megalakulása nyilvánvalóan szerves része annak az óriási ér­deklődésnek, amely az elmúlt egy-másfél évti­zed során a népművészet, a néphagyomány iránt - elsősorban ifjúságunk körében - meg­nyilvánult, és egyre nagyobb méreteket ölt. Ez a folyamat, amelyet kezdetben sokan hajlamo­sak voltak múló divatjelenségnek tartani, egyre mélyebb gyökereket ereszt társadalmunkban, s a formai elemekkel szemben fokozatosan és egyre szélesebb körben a tartalmi jegyek kerül­nek előtérbe. A táncok és az énekek megtanulá­sa, a hímzések, a szőttesek, a köcsögök és a faragások megszeretése, a népi bútorok elkészít­tetése után következett a tárgyak funkciójának, nevének, készítésének megismerése, hogy aztán ezeken az ismereteken keresztül az érdeklődők eljussanak a történelem által szerteszórt népcso­portjaink, majd pedig egész népünk múltjának míves- és ünnepnapjainak, munkájának és művé­szetének teljes áttekintéséig, átéléséig, a hazá­hoz való kötődés magasabb rendű formáihoz. Ezt a folyamatot kívánja elősegíteni, formá­ba önteni ez a Baráti Kör. Szellemi környezet­védelmünk nemes feladatában kíván tehát részt vállalni. Reméljük, mind nagyobb sikerrel! Halász Péter A pápai diákok tisztelgése Petőfi tanára előtt 1981. március 20-án, Tarczy Lajos halálának 100 éves évfordulóján a pápai Türr István Gimná­zium­­ honismereti szakkörének harminc tanuló­ja az Alsóvárosi temetőben megkoszorúzta a híres pedagógus sírját és a szülőház falán lévő emlék­táblát a Jókai utcában. Utána emlékülés követke­zett, melynek anyagát - irányításommal - a szakkör tagjai gyűjtötték a pápai főiskolai könyv­tárban. Ezekből a kéziratokból, Tarczy-dokumen­tumokból gimnazistáim megtudták, hogy a neves pedagógus, tudós a reformkorszak egyik legkivá­lóbb tanára volt. Pápát a XIX. század első felében főként ő és tanártársa Bocsor István híres törté­nelmi és pedagógiai munkássága alapján szokták a Dunántúl Athénjének nevezni. Az 1842-es tanév­ben Tarczy Lajos volt a pápai Képzőtársaság tanárelnöke, Petőfi Sándor, Jókai Mór, Orlai Pet­rich Soma jellemének, világnézetének nagyhatású formálója. A diákok megtalálták a főiskola könyvtárában Tarczy Lajos fényképét, kéziratait és a pápai főiskolai tanársága 50. évfordulóján készült újságcikket, melyből kiderül, hogy bár a kiváló tudóst, a neves filozófust és természettu­dóst a Csallóköz adta a magyar szellemi életnek, jogosan pápainak tekinthetjük, hiszen öt évtize­den keresztül Pápán tanított. Halálának 100. évfordulóján elhoztuk sírjára az emlékezés virágait, tisztelegve géniusza előtt, akiről nagy költőnk, Petőfi annak idején ezt írta: ,A derék Tarczy, kinek mindent köszönhetek." A Himnusz és a Szózat hangjainak felcsendülő dallama, az emlékbeszéd az ifjúság részéről, a babérkoszorú nemzeti színű szalaggal, a 30 tanuló átélt élménye méltó volt az évfordulóhoz. Dr. Tungli Gyula Földesi Helytörténeti Napok Az alig fél évvel előbb elkészült Általános Művelődési Központ adott otthont az I. Földesi Helytörténeti Napok (1981. február 3-16.) ren­dezvényeinek, amelynek keretében előadás, iro­dalmi kiállítás és a helytörténet művelőivel való közvetlen találkozó várta az érdeklődőket. Ez az általános iskolát, könyvtárat és művelődési házat magában foglaló újfajta kísérleti intézmény kitű­nő lehetőséget teremthet a tanulóktól az öregekig minden korosztály számára a kulturális rendez­vényekbe való bekapcsolódásra. Ha sikerül megfe­lelő légkört teremteni, az iskolából kikerült diá­kok egy részének természetes igénye lesz tovább­ra is, hogy szabad idejében felkeresse. A szülőföld iránti érdeklődés már nem mai keletű Földesen. Háromszáz évre (1678) néz vissza Rápóti Pap Mihály református lelkész nap­lójában lejegyzett földesi események kelte. A

Next