Honismeret, 1981 (9. évfolyam)
TERMÉS - Dobay Sándor dr.: Eperjesi műemlékek
A következő ház Eperjesnek sgraffitókkal legpazarabbul díszített épülete — a Szent Lipót-ház (Fő u. 84.), ennek a háznak oromfalán volt ugyanis látható Szt. Lipót ovális képe. A szent egyik tenyerén a Szt. Miklós-templom mását, a másik tenyerében meg egy zászlót tartott. Ez a ház 1617-ben Darrholz Ferencé volt — (Bocatius János humanista költő és az eperjesi iskola rektorának tanítványa) —, akit a római történelem érdekelt, s ezért a ház oromfalán egymás alatt 28 fülkében római császárokat örökített meg, soraikban azonban még két német-római császárt is látni. A szomszédos, párkánnyal díszített ház Kerényi Frigyes (1822—1852) költő szülőháza (Fő u. 82.). Kerényi magyarosított név, a költő szülei a német származású Christmann János és az angyalszelídségű, finom műveltségű Spannagel Teréz voltak. Szülőházát márvány táblával jelölte meg az utókor kegyelete. A Kollégiumi Magyar Társaság 1881-ben leplezte le az emléktáblát. Ennek a feliratnak is már csak a helye van meg. Ezen házban született Kerényi Frigyes 1822. január 1-én — volt olvasható az emeleten levő két ablak között. Nevezetes ez a ház azért is, mert ebben az épületben volt a városháza 1520-ig, amit bizonyít a ház kapualjában látható díszes, faragott csúcsíves kő ajtókeretben a városnak V. László által 1453-ban ajándékozott címer. Eperjes másik, legrégibb címerével együtt (a három szál epret tartó kézzel), melyhez érdekes legenda fűződik. Az Eperjesen ma is élő hagyomány szerint a város nevét az erre járt s a tájat igen kedvelő II. (Vak) Béla adta az itt talált rengeteg eperről — amely a királynak igen ízlett —, s a várost is ő alapította. Egy másik hagyomány IV. Béla királlyal kapcsolja össze az eprestörténetet. A fényképen Párisi Ruha Nagy Áruház feliratú ház homlokzatán két emléktábla volt látható. Az egyik márványtábla szövege (a Kerényi szülőházának szomszédságában levő két ablak között) Petőfi eperjesi tartózkodását örökítette meg ezzel a szöveggel: Ebben a házban szállott meg Petőfi Sándor Kerényi és Tompa barátjainak látogatására 1845. évi április 4-től május 2-ig, az Erdei lak költői versenyének idején. Az Eperjesi Széchenyi-kör. Miután Kerényi Frigyes családi és egyben a szomszédos szülőházát eladta, ennek a háznak az első emeletén bérelt két szobát, ide szállt Petőfi. Az „Erdei lak" költői versenyét egyébként hármójuk közül a helyi költő, Kerényi nyerte meg. A képen látható második ablakból nézte végig Petőfi 1845. április végén a lelkes helyi ifjúság által tiszteletére rendezett fáklyásmenetet. A másik emléktábla szövege a következő volt: Ebben a házban lakott Kossuth Lajos 1816-1819-ig - Az Eperjesi Széchenyi-kör. Kossuth Lajos csak eperjesi tartózkodásának kezdetén lakott ebben a házban, mert később a Kollégium épületében kapott állandó szállást Greguss Mihály professzornál. Az átjáróval kiképzett ház az Igazságpalota volt, amely már 1573-ban létezett: itt tartották 1573-ban a Nyolcados-törvényszék ülését, melyre eljött maga Verancsics Antal esztergomi érsek is. Az érsek ugyanebben az évben éppen Eperjesen halt meg. 1723 óta itt működött a kerületi ítélőtábla. Mint joggyakornok gyakran kereste fel ezt az épületet Kazinczy Ferenc (1781-82). Kerényi, Tompa, Petőfi Erdei lakja a valóságban nem volt. A három jó barát tulajdonképpen egy eszményi erdei lakot talált ki, arról írt verset. Az utókor azonban a három költeményhez keresett egy „igazoló" erdei kunyhót is és azt a Vilec dombon, erdei sűrűben meg is találta. Sőt, az eperjesi Széchenyi-kör e század elején emlékoszlopot is állított a Vilec dombon a három költő s a kitalált erdei lak emlékezetére. A hely ma is kedvelt kirándulóhely. (Szombathy Viktor kiegészítése.)