Honismeret, 1982 (10. évfolyam)
3. szám - BESZÉLGETÉS - Emlékműkultusz, emlékműkultúra (Deregán Gábor beszélget dr. Liptai Ervin hadtörténésszel)
kötet értékét emeli Ruzicskay György szarvasi származású festőművész Tessedik-portréja s illusztrációi. A 6. kötet (1971) ismét Haán Lajosnak, a megye jeles művelődéstörténészének gazdag hagyatékából merített, kiadatlan naplójából közöl részleteket halálának 80. évfordulójára. Ez a Békéscsabai városi Tanáccsal, a Munkácsy Mihály Múzeummal és a Megyei Könyvtárral közös kiadásban jelent meg. A szerkesztő Papp János, munkatársa Papp Margit és Szepesi Ildikó volt. A 7. kötet (1972) ismét újdonsággal szolgált: az 1971-ben elhunyt kiváló tudósnak, dr. Banner Jánosnak két, Békés megyéről szóló tanulmányát közli a Békési Nagyközségi Tanács közreműködésével, abból az alkalomból, hogy Békés község várossá lépett elő A következő tanulmányok kerültek a dr. Becsei József által gondozott kötetbe: Adatok Békés megye településföldrajzához; Adatok a XVIII. századbeli falusi életből; A békési pásztorok élete a XVIII. században; Adatok a békési határ XVIII. századbeli vízrajzához; A békési magyarság népi építkezése. , A Bibliotheca 8. kötete írások a régi Mezőberényről, s Mezőberény és Petőfi címmel a megye másik nevezetes községének múltjából adott közre dokumentumokat Berény újratelepítésének 250., s Petőfi születésének 150. évfordulójára emlékezeve. Az első rész - amelyet dr. Szabó Ferenc rendezett sajtó alá - az újratelepített község történetének első másfél századába nyújt bepillantást. Az első dokumentum címe: A Mezőberénybe települni kívánó felvidéki szlovák családok kérései és az azokra adott uradalmi válaszok, a másodiké pedig: Mezőberény határleírása 1768-ból. A Petőfiről szóló részt Szarvas jeles Petőfi-kutatója, dr. Irányi István válogatta s rendezte sajtó alá. A 9. kötet színháztörténeti ritkasággal szolgál. Justh Zsigmond parasztszínháza címmel a századelő érdekes íróegyéniségének, Justh Zsigmondnak szent-tornyai kísérletéről számol be, az írótól s kortársaitól származó dokumentumok tükrében. De akad a kötetben mai értékelés is, amely 1969-ben hangzott el az író halálának 75. évfordulóján, Orosházán tartott irodalomtörténeti vándorgyűlésen. Az egyik legérdekesebb írás a parasztszínházról élő népes emlékezéseket gyűjtötte egybe. A Beck Zoltán által válogatott anyag az író születésének 110., illetőleg a parasztszínház megnyitásának 70. évfordulójára jelent meg, Würtz Ádám illusztrációival. A 10. kötet anyaga ma még talán érdekesebb olvasmány, mint amikor 1974-ben megjelent, közben ugyanis mind regényben, mind a színpadon meghódította az olvasókat Szabó Magda méltán híres munkája, a Régimódi történet, amelynek egyik hőse, Gacsári Emma annak a Gacsári István füzesgyarmati prédikátornak az unokája, akinek füzesgyarmati laónikáját a regényben is emlegetik. Nos, ez a könyv nem más, mint Gacsári István „hazafi prédikátor” 1838-ban kelt Füzesgyarmati krónikába, illetve annak részletei. Anyagát - a kéziratos naplóból - Miklya Jenő és Tokaji Gyula válogatta, s a Füzesgyarmati Nagyközségi Tanács közreműködésével jelent meg. All. kötet Föl kéne szabadulni már! címmel az országban először fölszabaduló Battonyának állított emléket az esemény 30. évfordulóján. A kiadvány három korszakra bontva mutatja be a község történetét, külön kiemelve az agrárszocialista mozgalmakat. Békés megye Tanácsával és Battonya nagyközség Tanácsával közös kiadásban jelent meg, anyagát dr. Takács László válogatta s rendezte sajtó alá. A 12., Levelek Munkácsyhoz — Munkácsyról című kötet a megyéhez kötődő nagy művész halálának 75. évfordulójára jelent meg 1976-ban, s a Magyar Nemzeti Galéria, az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Tudományos Akadémiai Kézirattárban őrzött levelekből ad gazdag válogatást (62 levelet mutat be). A Békéscsaba tanácsának közreműködésével megjelent kötet anyagát Czeglédi Imre gondozta. Igen hű, szép és tartalmas az írások Szeghalom múltjából címet viselő 13. kötet, amely 1976-ban látott világot a Szeghalmi Nagyközségi Tanáccsal közös kiadásban. A ritka régi képekkel is illusztrált mű verses és prózai anyagát Miklya Jenő válogatta, változatos tartalmából csak kettőt ragadunk ki: boszorkánypöriratai a XVIII. századból, valamint a sárréti nádvágás és nádkereskedelem dokumentumai. A nagy és szép nyomdai hagyományokkal rendelkező megye, az 1977-ben kiadott 14. kötetet első nyomdászának, Réthy Lipótnak szentelte, születésének 160. évfordulóján. A sok kiadatlan levéltári dokumentumot is tartalmazó kötetet Szabó Ferenc és Elek László rendezte sajtó alá. Politikailag legérdekesebb Réthy Lipót hazafias tevékenysége az 1848-as szabadságharcban, majd a Bachkorszakban, nyomdászatilag pedig a képmellékletek, a remek hasonmások - köztük a Liliomfi és A Peleskei nótárius eredeti méretű színlapja 1850-ből Szarvasról, valamint Réthy Lipót „betűmutatványa”, azaz betűmintakönyve érdemelnek említést. A kötet a Kner Nyomdával közös kiadásban jelent meg. A sorozat 15. tagja sajátságosan irodalomtörténeti: Darvas József kiadatlan ifjúkori leveleit tartalmazza, amelyeket az orosházi Bohus család két leányához: Annához és Sárihoz írt tanítóképzős korában. Az író szellemi útkeresésének megismerése szempontjából is igen értékes válogatást Beck Zoltán rendezte sajtó alá s látta el jegyzetekkel. A fényképeket, kézirathasonmásokat, dedikációkat is bemutató kötet az orosházi Darvas József Emlékház megnyitására, az Orosházi városi Tanács segítségével jelent meg. A 16 kötetről, amely a békéscsabai Tevan Nyomda- és Kiadóvállalat működéséből mutat be szemelvényeket, már szóltunk. Mit mondhatnánk befejezésül? Településtörténet, művelődéstörténet, néprajz, irodalom, művészet, nyomdatörténet van együtt e páratlanul gazdag honismereti sorozatban, amelynek csak azt kívánhatjuk: a kerekebb 25., s az 50. kötetet is