Honismeret, 1982 (10. évfolyam)

3. szám - BESZÉLGETÉS - Emlékműkultusz, emlékműkultúra (Deregán Gábor beszélget dr. Liptai Ervin hadtörténésszel)

kötet értékét emeli Ruzicskay György szarvasi szár­mazású festőművész Tessedik-portréja s illusztrá­ciói. A 6. kötet (1971) ismét Haán Lajosnak, a megye jeles művelődéstörténészének gazdag hagya­tékából merített, kiadatlan naplójából közöl részle­teket halálának 80. évfordulójára. Ez a Békéscsabai városi Tanáccsal, a Munkácsy Mihály Múzeummal és a Megyei Könyvtárral közös kiadásban jelent meg. A szerkesztő Papp János, munkatársa Papp Margit és Szepesi Ildikó volt. A 7. kötet (1972) ismét újdonsággal szolgált: az 1971-ben elhunyt kiváló tudósnak, dr. Banner Jánosnak két, Békés megyéről szóló tanulmányát közli a Békési Nagyközségi Tanács közreműködésé­vel, abból az alkalomból, hogy Békés község várossá lépett elő A következő tanulmányok kerül­tek a dr. Becsei József által gondozott kötetbe: Adatok Békés megye településföldrajzához; Ada­tok a XVIII. századbeli falusi életből; A békési pásztorok élete a XVIII. században; Adatok a béké­si határ XVIII. századbeli vízrajzához; A békési ma­gyarság népi építkezése. , A Bibliotheca 8. kötete írások a régi Mezőbe­­rényről, s Mezőberény és Petőfi címmel a megye másik nevezetes községének múltjából adott közre dokumentumokat Berény újratelepítésének 250., s Petőfi születésének 150. évfordulójára emlékezeve. Az első rész - amelyet dr. Szabó Ferenc rendezett sajtó alá - az újratelepített község történetének első másfél századába nyújt bepillantást. Az első dokumentum címe: A Mezőberénybe települni kívánó felvidéki szlovák családok kérései és az azokra adott uradalmi válaszok, a másodiké pedig: Mezőberény határleírása 1768-ból. A Petőfiről szóló részt Szarvas jeles Petőfi-kutatója, dr. Irányi István válogatta s rendezte sajtó alá. A 9. kötet színháztörténeti ritkasággal szolgál. Justh Zsigmond parasztszínháza címmel a század­elő érdekes íróegyéniségének, Justh Zsigmondnak szent-tornyai kísérletéről számol be, az írótól s kortársaitól származó dokumentumok tükrében. De akad a kötetben mai értékelés is, amely 1969-ben hangzott el az író halálának 75. évfordu­lóján, Orosházán tartott irodalomtörténeti vándor­gyűlésen. Az egyik legérdekesebb írás a parasztszín­házról élő népes emlékezéseket gyűjtötte egybe. A Beck Zoltán által válogatott anyag az író születésé­nek 110., illetőleg a parasztszínház megnyitásának 70. évfordulójára jelent meg, Würtz Ádám illusztrá­cióival. A 10. kötet anyaga ma még talán érdekesebb olvasmány, mint amikor 1974-ben megjelent, köz­ben ugyanis mind regényben, mind a színpadon meghódította az olvasókat Szabó Magda méltán híres munkája, a Régimódi történet, amelynek egyik hőse, Gacsári Emma annak a Gacsári István füzesgyarmati prédikátornak az unokája, akinek füzesgyarmati laónikáját a regényben is emlegetik. Nos, ez a könyv nem más, mint Gacsári István „hazafi prédikátor” 1838-ban kelt Füzesgyarmati krónikába, illetve annak részletei. Anyagát - a kéziratos naplóból - Miklya Jenő és Tokaji Gyula válogatta, s a Füzesgyarmati Nagyközségi Tanács közreműködésével jelent meg. All. kötet Föl kéne szabadulni már! címmel az országban először fölszabaduló Battonyának állí­tott emléket az esemény 30. évfordulóján. A kiadvány három korszakra bontva mutatja be a község történetét, külön kiemelve az agrárszocia­lista mozgalmakat. Békés megye Tanácsával és Battonya nagyközség Tanácsával közös kiadásban jelent meg, anyagát dr. Takács László válogatta s rendezte sajtó alá. A 12., Levelek Munkácsyhoz — Munkácsyról című kötet a megyéhez kötődő nagy művész halálának 75. évfordulójára jelent meg 1976-ban, s a Magyar Nemzeti Galéria, az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Tudományos Akadémiai Kézirattárban őrzött levelekből ad gazdag váloga­tást (62 levelet mutat be). A Békéscsaba tanácsá­nak közreműködésével megjelent kötet anyagát Czeglédi Imre gondozta. Igen hű, szép és tartalmas az írások Szeghalom múltjából címet viselő 13. kötet, amely 1976-ban látott világot a Szeghalmi Nagyközségi Tanáccsal közös kiadásban. A ritka régi képekkel is illusztrált mű verses és prózai anyagát Miklya Jenő válogatta, változatos tartalmából csak kettőt ragadunk ki: boszorkánypör­iratai a XVIII. századból, valamint a sárréti nádvágás és nádkereskedelem dokumentu­mai. A nagy és szép nyomdai hagyományokkal ren­delkező megye, az 1977-ben kiadott 14. kötetet el­ső nyomdászának, Réthy Lipótnak szentelte, szü­letésének 160. évfordulóján. A sok kiadatlan levél­tári dokumentumot is tartalmazó kötetet Szabó Ferenc és Elek László rendezte sajtó alá. Politikai­lag legérdekesebb Réthy Lipót hazafias tevékeny­sége az 1848-as szabadságharcban, majd a Bach­­korszakban, nyomd­ászat­ilag pedig a képmellékle­tek, a remek hasonmások - köztük a Liliomfi és A Peleskei nótárius eredeti méretű színlapja 1850-ből Szarvasról, valamint Réthy Lipót „betűmutatvá­nya”, azaz betűmintakönyve­­ érdemelnek emlí­tést. A kötet a Kner Nyomdával közös kiadásban jelent meg. A sorozat 15. tagja sajátságosan irodalomtörté­­neti: Darvas József kiadatlan ifjúkori leveleit tartalmazza, amelyeket az orosházi Bohus család két leányához: Annához és Sárihoz írt tanítóképzős korában. Az író szellemi útkeresésének megisme­rése szempontjából is igen értékes válogatást Beck Zoltán rendezte sajtó alá s látta el jegyzetekkel. A fényképeket, kézirathasonmásokat, dedikációkat is bemutató kötet az orosházi Darvas József Emlék­ház megnyitására, az Orosházi városi Tanács segít­ségével jelent meg. A 16 kötetről, amely a békéscsabai Tevan Nyomda- és Kiadóvállalat működéséből mutat be szemelvényeket, már szóltunk. Mit mondhatnánk befejezésül? Településtörté­net, művelődéstörténet, néprajz, irodalom, művé­szet, nyomdatörténet van együtt e páratlanul gaz­dag honismereti sorozatban, amelynek csak azt kívánhatjuk: a kerekebb 25., s az 50. kötetet is

Next