Honismeret, 1983 (11. évfolyam)
Dr. Morvay Péter: A X. Országos Honismereti Akadémia
Az igény a szociográfia bevezetésére már évekkel ezelőtt fölmerült mozgalmunkban. Előbb az országos néprajzi-nyelvjárási gyűjtőpályázat társadalomnéprajzi vonatkozású témaajánlásai formájában, majd egyes honismereti táborok kutatási programjának megtervezése kapcsán. A feltételek akkori kedvezőtlen volta miatt azonban az elszigetelt kezdeményezések nem bontakozhattak ki szélesebb körben , noha egyes megyékben már jó eredmények mutatkoztak. Az 1980-ban, Szombathelyen megrendezett III. Országos Honismereti Konferencián - bár inkább csak jelzésszerűen - többen is fölvetették a szociográfiai kutatás mozgalmi bevezetésének időszerű voltát. Ez adott indíttatást ahhoz, hogy az agrárszociográfia kérdései központi szerepet kapjanak a X. Honismereti Akadémia programjában. Ilyen értelemben hatott a falu problémái iránt a közelmúltban egyre erőteljesebben mutatkozó, új szemléletű tudományos és településpolitikai érdeklődés is, összhangban azzal a régóta hangoztatott kívánsággal, hogy mozgalmunk forduljon erőteljesebben a jelen kérdései és feladatai felé. Hogy ez az indokolt célkitűzés a megvalósítás során miért sikerült mégiscsak féloldalasan, kitűnik az alábbiakból. Szabolcs-Szatmár megye, amely korábban az ország egyik legkevésbé iparosított megyéje volt, bőséges példatárat szolgáltat ahhoz a törekvéshez, hogy a honismereti mozgalom figyelmét a falu, az aprófalvak helyzetének, problémáinak ismertetésével a mai valóság, s az ebből adódó honismereti feladatok felé fordítsa. Az iparosítás, a munkahely és a lakóhely közötti ingázás, az elvándorlás kérdéseit, a városiasodás igényének, illetőleg hiányainak problémáit, valamint az ezekkel járó társadalmi, demográfiai, gondolkodás-és életmódbeli változásokat ismertető előadások, továbbá a hazai agrárszociográfia, a népi írók és a NÉKOSZ falukutató-honismereti tevékenységének történeti áttekintése, valóban fölkeltették az Akadémia résztvevőinek érdeklődését, s azokra, akik előtt ezek a problémák eddig szinte ismeretlenek voltak, meggondolkoztató, felrázó hatást tettek - de még csak nem is utaltak a honismereti munkában már korábban létrejött, idetartozó kezdeményezésekre, s alig adtak eligazítást atekintetben, milyen újabb konkrét feladatok, lehetőségek és módszerek adódhatnak ezen a téren a honismereti mozgalom számára. Hiányoztak (vagy elmaradtak) azok az előadások, amelyek a honismereti mozgalom adottságainak, lehetőségeinek ismeretében az új konkrét feladatok és módszerek kijelölését, illetőleg kialakítását elősegítették, lehetővé tették volna. A honismereti mozgalom tapasztalt munkásai közül sokan egyetértenek abban, hogy ha a szociográfiai kutatást új munkafeladatként be akarjuk iktatni mozgalmunk tevékenységi körébe, konkrét és mélyreható alapozó tevékenységre (még sok vitára, elemző cikkre, módszerek gyakorlati kipróbálására) van szükség. Ez, csak a gyakorlati munkában is részt vállaló szociológusok és tapasztalt honismereti munkások összefogásával sikerülhet. A „hagyományos" honismereti munkaágazatokat évtizedek óta segítő etnográfus, nyelvész és történész szakemberek példáját követve lehet csak — ebben a tárgykörben is a megoldható feladatokat kijelölni, a megfelelő szemléletet, módszert kialakítani és elterjeszteni. A „nagy ugrás" ezen a téren sem járhat mélyreható és tartós eredménnyel. 3. A mai mozgalmi életünk időszerű kérdéseit tárgyaló előadások egy része csak a meghívóban szerepelt.7 Előadóik más témát választottak helyettük, illetőleg a tárgykör olyan részleteivel foglalkoztak (az agáremlékek felkutatására és védelmére gondolok), amelyeket a szombathelyi VIII. Honismereti Akadémián már behatóan elemeztek.* E témacsoportban - látszólagos lokális jellege ellenére - hiányt pótló volt Varga Gyulának „A Sárréttől a Hortobágyig" elnevezésű, rendkívül sikeres közösség-művelő sorozatot behatóan ismertető előadása, amelyre a későbbiekben még visszatérünk. Viszont a szabolcs-szatmári honismereti táborokkal foglalkozó, egyébként tartalmas beszámoló helyett, e fontos mozgalmi kezdeményezés országos áttekintésének programba iktatása lett volna kívánatos - annál is inkább, mivel e megyei táborokról már több tudósítást is olvashattunk a Honismeret hasábjain. 3V6. Eperjessy Géza: A szociográfia jelentősége a Honismereti mozgalomban. Honismeret 1980. 5. sz. 33. old. * Tar Imre, az MSZMP megyei első titkára ugyancsak köszöntőként szerepelt a programon,azonban alapos tájékoztatást adott a hátrányos helyzetből indult megye állapotáról, erőfeszítéseiről, fejlődéséről. Jól kiegészítette ezt Hársfalvi Péternek Településszerkezet és társadalom Szabolcs-Szatmár megyében c. előadása, amely a Honismeretben is megjelenik majd. Hasonlóképpen fontos ismereteket terjesztett, és továbbgondolásra késztetett Enyedi György Falvaink sorsa c. előadása, amely országos vonatkozásban adott település-földrajzi és -történeti áttekintést, nemkülönben Harcsa István a meghívóban közölttől eltérő, A falvakban élők társadalmának és életmódjának néhány jellemzője című előadása, amely közvetve a kutatás módszeréhez is hasznos szópontokat adott. Szilágyi Imre Az iparosodás hatása a falu társadalmi átalakulására c. előadásában, tartalmas helyzetelemzés mellett rámutatott a kedvezőtlen jelenségek orvoslásához szükséges intézkedésekre is. 4