Honismeret, 1983 (11. évfolyam)
KRÓNIKA - Halász Péter: Szarvas Gábor-ünnepségek a Vajdaságban
Mikszáth és Veress Pálné leveleit, a Szontagh család iratait. Később ajándékozás útján gyarapodott a gyűjtemény, így került ide például Krizsán Pál geológus kőzetgyűjteménye. A község lakói néprajzi és régészeti emlékekkel gazdagították a gyűjteményt. Található itt régi biblia, iskoláskönyv, céhláda, Neogrády-festmény, lándzsa, párbajpisztoly éppúgy, mint fényképek, levelek, személyes használati tárgyak azoktól, akik e táj szülöttei voltak vagy itt éltek. A kutatómunka meglepetéseket is hozott. Fónay Tiborral, az Egry József Emlékmúzeum és Baráti Kör egyik alapítójával a festőművész barátait keresve bukkantak olyan adatokra, relikviákra, amelyek újabb adalékkal szolgáltak a Káli-medence szellemi múltjához. Ma már felbecsülhetetlen értékeik vannak a szabadságharc idejéből, őrzik Pöltenberg Ernő búcsúlevelét, amely a vértanú leszármazottainak révfülöpi kapcsolatairól vall. Egryék családfája nyomán - a rokoni kapcsolatok révén - őrzik Pauler Tivadar jogtudós, Pauler Gyula, a történész, és Pauler Ákos, a filozófus néhány emlékanyagát. De további kapcsolatok utalnak az olyan családokhoz való kötődésre, mint a Szent-Györgyiek, a Lenhosseek, a Lénay, a Markovits és a Hajnik családok. A táj irodalmi értékeinek, hagyományainak ápolása a múlttól a jelenig ívelődik. Megtalálható itt többek között Arany János, Eötvös Károly, Sebestyén Gyula, Keresztury Dezső, Simon István és mások egy vagy több levele, kézirata. Ugyancsak az értékek közé sorolható a József Attilával és Radnóti Miklóssal baráti kapcsolatban volt Lakatos Péter Pál és Szalai Imre hagyatéka, Sípos Antal Liszt-tanítvány, Landler Jenő, Dálnoki Miklós Béla, Czigány Károly, Illyés Gyula és mások révfülöpi tartózkodásának dokumentumai. Zánkán pedig sikerült megtalálni a fiatalon meghalt, kővágóörsi születésű Bozzai Pál költő sírhelyét. A közelmúltban egy kivételes értékes emlék került a gyűjteménybe: Pöltenberg Ernő pecsétnyomója. A gyűjtemény álladóan gyarapszik. Iskolások, felnőttek adják át az általuk fellelt, megmentett régi használati tárgyakat, eszközöket, családi iratanyagokat, évszázados könyveket, nyomtatványokat. Számos a példa, hogy újságcikkek, rádióriportok nyomán a tájhoz kötődők felajánlanak egy-egy személyes vagy akár egész életművüket reprezentáló anyagokat. S mindezek mellett ott vannak azok a dokumentumok, amelyek ennek az értékes helytörténeti munkának állítanak emléket: fényképek, hanganyagok, újság- és folyóiratcikkek, tudományos közlemények. Bertke László hatvanhét éves, de gyalog járja a Káli-medence községeit, s régi oklevelek, feljegyzések alapján keresi, kutatja a régmúlt emlékeit. Az általa kidolgozott Ismerkedjünk szülőföldünkkel elnevezésű programban a Nivegy-völgy régészeti helyeivel és műemlékeivel ismerteti meg a kisdiákokat éppúgy, mint az érdeklődő, a tájgondozás kötelességét és felelősségét vállukon hordozó tanácsi vezetőket. E régészeti, műemléki séta, terepbejárás segíthet abban, hogy a gazdálkodás minden talpalatnyi földet megmozgató forgatagában a jövő évezred embere is megtalálja majd az Árpád kori Szentbereckfalva, Árokfő vagy Baróca falvak épségben megőrzött nyomait éppúgy, mint a szántóföldek, nagyüzemi szőlők közé ékelődött római telepnyomokat, templomromokat vagy éppen egy-egy, ma még álló népi lakóházat. De nemcsak ezek érdemelnek kíméletet. Pusztul a nemzetközi hírű kővágóörsi Kő-tenger, átépítik az utolsóként megmaradt parasztbarokk házakat. Egy tájjellegű pajta helyreállítását tervezik, amelyben a paraszti gazdaság valamennyi eszköze helyet kapna. A közelmúltban kulturális, történeti értékének megfelelő elhelyezést kapott a mindeddig méltatlan körülmények közé kényszerített gyűjtemény. A Balatoni Intéző Bizottság anyagi támogatásával készült házban állandó kiállítás nyílt, ahol újra érdeklődők ezrei ismerhetik meg a Káli-medence néprajzi, geológiai, történelmi múltját, a felszabadulás óta eltelt harmincnyolc esztendő minden előző korszakot felülmúló változásait. A révfülöpi honismereti, helytörténeti tevékenység nem csupán a történeti múlt felelevenítését szolgálja, hanem a szülőföld szeretetére nevelés egyik forrása. Ennek éltetője immár negyedszázada Benke László, aki nemcsak gyűjtőmunkájával, kiállításaival, előadásaival, hanem több, mint háromszáz, különböző lapokban megjelent írásával éppúgy ápolta a Káli-medence népének múltját, mint ahogyan őrzi jelenét. Tölgyesi József Szarvas Gábor-ünnepségek a Vajdaságban Szarvas Gábor, kiváló nyelvtudósunk, nyelvművelőnk és nyelvőrünk születésének 150. évfordulóját méltó módon igyekeztek megünnepelni Jugoszláviában. A másfél százados évforduló kitűnő alkalmat teremtett arra, hogy a szülővárosban, Adán már több mint egy évtizede rendszeresen megrendezett, ám az utóbbi néhány évben „szervezési mulasztások miatt ideiglenesen szünetelő" ünnepi nyelvművelő napokat felújítsák és szélesebb alapokra helyezzék. Szarvas Gábor 1832-ben született a Zenta mellett levő Adán, és az 1870-es években Pesten volt gimnáziumi tanár. 1872-től szerkesztette a Magyar Nyelvőr című folyóiratot, amely fő feladatán: a magyar 12