Honismeret, 1983 (11. évfolyam)

KRÓNIKA - Sz(ulovszky) J(ános): A VI. honismereti tábor Hajdú-Bihar megyében

A készülődések és a már megtartott ünnepségek, megemlékezések mind igazolták a múzeummal, a levéltárral, a könyvtárral történő együttműködés hasznát. A honismereti mozgalom kérései meghallgatásra és támogatásra találtak és találnak a tudományos intézményeknél is. Azt is meg kell mondani, hogy a honismereti tartalmú rendezvényeknél a helyi Hazafias Népfront mindig fő támogatója volt a kezdeményezéseknek. 7. Szólni kell még a továbbképzésekről és a szakmunkások honismereti táboráról A továbbképzéseket évente négy alkalommal rendszeresen megtartjuk. A szakmunkások honismereti tábora új színfoltja honismereti munkánknak. Első megrendezésére augusztus 11-14. között került sor Újpetrén, a Parkerdő­ben, 16 szakmunkástanuló részvételével. 8. A honismeret önmagában hordja ugyan a jutalmát, mégis elgondolkodtató, hogy nem lenne-e kívánatos, előnyös vagy egyenesen szükséges mozgalmunk terjesztése, jobb fölvirágoztatása érdekében megyénként, de országosan is kidolgozni valamilyen jó ösztönzőrendszert. Üzemben, gyárban, tsz-ben, ifjúsági mozgalmainkban, sportéletünkben, öntevékeny művészeti csoportjainknál mindenütt jelentős hajtórugóként működtetik az irányító szervek az ösztönzést, a jutalmazást, a kitüntetést. Ha a televíziós Ki mit tud­­ vetélkedőkön, Lehet egy kérdéssel több? vagy A fele sem igaz versengéseken jó ösztönzést jelentenek a jutalmak, akkor főként a közösségben és a közösségért végzett honismereti szakköri munka is több jutalmazást érdemelne, annál is inkább, mert a honismeret szinte soha nem ígérhet gyors sikert, a kitartó, a nem látványos, de igen hasznos munka jutalmazására, társadalmi elismerésére, ösztönzésére - úgy érzem - mind erkölcsi, mind anyagi vonatkozásban jóval többet kellene tennünk, mint amit eddig tettünk. Ne maradjon ez a mozgalom ilyen tekintetben az ország szegénykéje, árvácskája, mert nem ezt érdemli, hanem mást! Többet! Az elmúlt 20 év munkája többre vált érdemessé! Timár Irma A VI. honismereti tábor Hajdú-Bihar megyében A debreceni Déri Múzeum és a KISZ Hajdú-Bihar megyei Bizottsága 1982. július 4-10. között Polgáron szervezte meg középiskolások számára a VI. megyei múzeumi és honismereti tábort. A cél most is az volt, hogy jobban megismerhessék a diákok a múzeumi munka sokrétűségét. A legnagyobb érdeklődés ezúttal is a régészet iránt nyilvánult meg, dr. M. Nepper Ibolya az ún. terepbejárás tapasztalataiból leszűrhető tanulságokra hívta fel a figyelmet. A helytörténeti szekció Román Márta irányításával a Gyöngyösbokréta mozgalomra vonatkozó adatokat gyűjtött. Dr. Lovas Márton a természetrajz kedvelőivel Polgár környékének faunáját ismertette meg. A néprajzi gyűjtés mikéntjébe az első két napon nemcsak Szulovszky János (aki néhány éve maga is középiskolásként vett részt a tábor­ban), hanem dr. Varga Gyula is segítette bevezetni az érdeklődőket. A kiscsoportokban végzett konkrét témákra (építészet, mesterségek, hiedelemvilág) irányuló gyűjtés nagyban növelte a munka eredményes­ségét, több teret engedett az aktív részvételre. Gazdag ismeretanyagot nyújtottak a helytörténetírás prob­lémáiról, Polgár történetéről, a Hortobágy növényvilágáról elhangzott előadások. A jól szervezett esti programokkal a tábor vezető­inek, Csicsai Károlynak és Ormosi Lászlónak, rövid idő alatt sikerült közös­séget kovácsolni a megye különböző településeiről jött, mintegy negyven középiskolásból. Sz. J. A komáromi Múzeumbarátok Köre A csehszlovákiai Komáromban, a Dunamenti Múzeum mellett, immár tíz éve működő Múzeumbarátok Köre a múzeum tevékenységét segítő önkéntes testületként jött létre azzal a céllal, hogy tagjai tevőlegesen hozzájáruljanak szűkebb hazájuk történelmének, haladó hagyományainak feltárásához, a muzeális értékű tárgyi emlékek gyűjtéséhez és elősegítsék a múzeum közművelődési rendezvényeinek megvalósítását. A Kör 1972 őszén alakult, miután a múzeum igénye szerencsésen találkozott a helytörténet és az intézmény munkája iránt érdeklődő néhány lokálpatrióta komáromi lakos igényével. A 21 alapító tag a muzeális értékű tárgyak gyűjtésével kezdte működését és három gyűjtőcsoportba szerveződve már az első években több száz tárgyat mentett meg a múzeum részére a nagyarányú városfejlesztés során lebontásra ítélt komáromi városrészekben. Később a tagok a tárgyak gyűjtésén kívül helytörténeti adatgyűjtéssel és 14

Next