Honismeret, 1983 (11. évfolyam)

ÉVFORDULÓK - Dr. Pásztori Emil: Százéves a széphalmi Kazinczy Ferenc Emlékmúzeum

Százéves a széphalmi Kazinczy Ferenc Emlékmúzeum Sátoraljaújhelytől északnyugati irányban az első község Széphalom, az egykori Bányácska. 1806-tól negyed századon át itt lakott haláláig Kazinczy Ferenc, a magyar nyelv és irodalom megújításáért folyó harc vezető egyénisége. A falu, melynek ő adta a Széphalom nevet, s az író itteni kúriája -Kazinczy hatalmas méretű levelezése folytán -akkor a magyar irodalmi élet központja volt. (Buda és Pest csak később lett azzá.) Negyvenhét esztendős az író, amikor Széphal­mon megtelepszik. Hogy micsoda élet van már a háta mögött, arról híres emlékiratai: a Pályám em­lékezete és a Fogságom naplója szólnak. Hogyan élt Széphalmon családjának és az irodalomnak, meg­tudjuk a Kazinczy Ferenc levelezése című könyv­sorozat eddig kiadott huszonhárom vaskos köteté­ből. (Az első kötet 1890-ben, huszonharmadik -de talán még nem az utolsó - 1960-ban jelent meg.) Széphalom akkori és mai varázsához az író feleségének, a nála húsz évvel fiatalabb Török Zsófiának (Sophie-nak) nemes alakja is hozzá­tartozik. Méltán jegyezte meg róla két évtizeddel ezelőtt Szauder József: „Sophie igazi asszony volt, gyermekszülő és nevelő éppúgy, mint a ház körüli munkák erős kezű irányítója, s ugyanakkor férje »fentebb« szellemi világába is beavatott: e nélkül a minden arisztokratizmusáról lemondó, egyszerű grófkisasszony nélkül Kazinczy aligha lett volna képes oly harmonikusan, oly magabiztosan építeni ki Széphalom uralmát a magyar műveltségen". Kazinczy Ferenc 1831-ben halt meg. Házának kertjében alussza örök álmát, a szép fasor végében (első gyermeke, az egyéves korában elhunyt kis Ifigénia mellett). 1842-ben a feleségét is oda temették. Sírjukhoz 1847 nyarán Petőfi Sándor is elzarándokolt, s akkor írta, hogy Széphalom szent hely: „.. . szent az öreg miatt, kinek ott van háza és sírhalma. Kötelessége volna minden emelkedettebb lelkű magyarnak életében legalább egyszer oda zarándokolnia, mint a mohamedánnak Mekkába." A ház akkor már nem volt a Kazinczyaké, s benne és körülötte minden pusztulásnak indult, de Széphalom szépségéről Petőfi elragadtatással nyilatkozott: „Nevét megérdemli, mert festői szépségű táj". Kazinczy - ahogy Petőfi írja Széphalmon­­című versében - „fél századig tartó vállán, mint Atlasz az eget, a nemzetiségnek ügyét", az ő harcai, az ő hatalmas irodalomszervező, nyelv- és nemzetújító munkás­sága nélkül talán nem is maradtunk volna meg magyarnak. Legalábbis Petőfinek ez volt a véleménye: „Magyar Nemzet, most nem volnál magyar,te akkor volt az, midőn senki sem volt,/Midőn magyarnak lenni/Szégyen vala". 1859-ben leégett a széphalmi udvarház, a következő évben le is bontották. A Magyar Tudományos Akadémia megvásárolta a megmaradt kertet, és benne - Ybl Miklós tervei szerint - 1873-ban fölépíttette a görög templomokra emlékeztető, klasszicista stílusú emlékcsarnokot, homlokán ezzel a felirattal: Kazinczy Ferencz emlékének a hálás utókor. Ez pontosan azon a helyen áll, ahol az író dolgozószobája volt. Annak egy falrészletét bele is építették. (A régi kúria néhány kövét Kazinczy síremlékénél helyezték el.) Sokáig úgy tervezték, hogy az író hamvait ebbe a „mauzóleumba" hozzák át, 1882-ben azonban az Akadémia úgy döntött, hogy az emlékcsarnokban inkább múzeumot létesít Ennek a gondolata és megvalósítása Kazinczy egyik unokájától, Becske Bálinttól származik, akinek a sírját ott találjuk a Kazinczy Ferencé mögött. Becske Bálint leírja az Akadémiai Értesítő egyik 1909. évi számában, hogy a széphalmi panteon 1876-ban még üresen állott, minden emlékeztető tárgy nélkül, egyetlen dísze

Next