Honismeret, 1985 (13. évfolyam)
Kanyar József: A IV. honismereti konferencia és a XIII. honismereti akadémia eredményei
zet tudatába. Rá kellett jönnünk, hogy ez csak úgy és csak akkor mehet végbe, ha megtaláljuk a legfontosabb értékeket ebben a 40. esztendőben, amelyeket felmutathatunk. Minden nem vállalható — ezt akartam mondani. Vagyis: vallhatjuk, hisszük, hogy a 40 esztendős kontinuitásnak nagy jelentősége volt történelmünkben, és minden érték, meg minden gyalázat hozzátartozik, de vállalni csak az értéket szabad, és csak azt érdemes. Ezen semmiféle nosztalgia nem változtathat! És ha erre gondolok, azt kell mondanom, hogy a Hazafias Népfront, és benne a honismereti mozgalom, amely a maga eszközeivel és lelkes résztvevőivel nagyon is sokat tett ebben a tekintetben, politikailag a jövő megtervezése szempontjából is helytállt és jó teljesítményt nyújtott. Ez ünneppel kapcsolatban teljesítményről beszélni majdnem abszurditásnak tűnik, de én teljesítménynek tartom azt, hogy a történelmi közgondolkodás jó irányba fejlődött a 40. évforduló megünneplése során. Végül arról a kérdésről szólok, hogy milyen ma Magyarország kondíciója. Birtokában vagyunk-e a stabilitásnak, fejlődési lehetőségeknek vagy veszedelmek leselkednek ránk? Úgy hiszem, hogy a honismereti mozgalom szempontjából sem közömbös az, hogy a közeli jövőben az ország társadalma vereségekre számíthat-e, vagy eredményeket felmutatva, előrehaladásra. Hiszen Magyarország saját polgárai tudatában is, a világ közvéleményében is nagyot emelkedett. De ott van minden gondolatunkban a szorongás, hogy nem a nagyidai cigányok módján fogunk-e a jólét szintjén viselkedni és aztán egyszer csak elveszteni mindent, amiért eddig kitartottunk, meg még a hátunkat is tartottuk? Megvan az esélye annak, hogy boldoguljunk tovább, és se önmagunk, se a világ előtt ne szégyenteljes vereséggel múljon el az, amit magyar kísérletnek is szoktak nevezni az utóbbi másfél-két évtizedben. Ennek nagy jelentősége volt a nemzeti öntudat megerősítésében, nemzeti küszködésünk kiteljesítésében és nem lenne jó, ha a színtérről kullogva, megszégyenülten kellene majd egy-két év múlva levonulni. Miért megint csak ilyen drámaian és kiélezetten teszem fel a kérdést? Azért, mert gazdasági teljesítőképességünk körül, mint a nemzeti teljesítmény egyik legfontosabb kifejeződése körül, bajok vannak. Fontos kezdeményezések színtere volt ez az ország reformokkal, új gazdasági irányítással, a gazdasági intézmények, új demokratikus intézmények megteremtésével, de a hozadéka a nyereségben, a gazdasági teljesítményben nem olyan, mint ami biztatásra és bizakodásra adna alkalmat a jövőre nézve, hogy ez tartós lehet. Tehát most kell ,,összeszednünk" magunkat: az 1985-ös terv adatai és tényei azt mutatják, hogy nagyon éles és kemény szirtek között evezünk a gazdaság hajóját kormányozva, és törékeny egyensúlyra épül a jelenlegi egyensúlyunk. Ilyenkor van igazán nagy jelentősége — és nem manipulatív jelentősége — annak, hogy a társadalomban felébresszük a felelősségtudatot, meg a józan, szocialista tartalmakat hordozó nemzeti érzést. Nem azért, mert ezzel kiválthatjuk gazdasági bajainkat, hanem mert ebben hajtóerőt találhatunk ahhoz, hogy a gazdaság is megoldhassa jövendő feladatait. A honismereti mozgalom a távolabbi meg a közelebbi magyar történelembe ereszti gyökereit, vagy inkább így mondanám: ott keresi forrásait, tudását, a történelmi tapasztalatot, de azért, hogy az a demokratikus állampolgár, aki akár a bajok idején is akar és képes a nemzet integritásán őrködni, és fejleszteni tudja az ország társadalmát, gazdaságát, létrejöjjön — nos ebben az ügyben veszünk részt. Azt hiszem, ez a dolgunk, és ez az a közvetlenség, amilyen módon végig kell gondolni a honismereti mozgalom egész ügyét. Kanyar József: A IV. honismereti konferencia és a XIII. honismereti akadémia eredményei Tisztelt Akadémia! Kedves Barátaim! Tisztemnél fogva az a kötelezettség hárul rám, hogy elvégezzem a XIII. honismereti akadémia munkájának az összegzését és zárszót mondjak e szép ünnepi tanácskozás után. Amolyan értékelő, áttekintő szintézist kell adnom munkánk elvi és gyakorlati hasznáról, annak összefüggésében, miképp inspirálta a soproni konferencia és akadémia nemzetünk közösségépítő tennivalóit, amelyek népünk szolgálatában várnak ránk.