Honismeret, 1985 (13. évfolyam)

Kanyar József: A IV. honismereti konferencia és a XIII. honismereti akadémia eredményei

zet tudatába. Rá kellett jönnünk, hogy ez csak úgy és csak akkor mehet végbe, ha megtaláljuk a legfontosabb értékeket ebben a 40. esztendőben, amelyeket felmutathatunk. Minden nem vál­lalható — ezt akartam mondani. Vagyis: vallhatjuk, hisszük, hogy a 40 esztendős kontinuitás­nak nagy jelentősége volt történelmünkben, és minden érték, meg minden gyalázat hozzátarto­zik, de vállalni csak az értéket szabad, és csak azt érdemes. Ezen semmiféle nosztalgia nem változtathat! És ha erre gondolok, azt kell mondanom, hogy a Hazafias Népfront, és benne a honismereti mozgalom, amely a maga eszközeivel és lelkes résztvevőivel nagyon is sokat tett ebben a tekintetben, politikailag a jövő megtervezése szempontjából is helytállt és jó teljesít­ményt nyújtott. Ez ünneppel kapcsolatban teljesítményről beszélni majdnem abszurditásnak tűnik, de én teljesítménynek tartom azt, hogy a történelmi közgondolkodás jó irányba fejlődött a 40. évforduló megünneplése során. Végül arról a kérdésről szólok, hogy milyen ma Magyarország kondíciója. Birtokában va­gyunk-e a stabilitásnak, fejlődési lehetőségeknek vagy veszedelmek leselkednek ránk? Úgy hiszem, hogy a honismereti mozgalom szempontjából sem közömbös az, hogy a közeli jövőben az ország társadalma vereségekre számíthat-e, vagy eredményeket felmutatva, előrehaladásra. Hiszen Magyarország saját polgárai tudatában is, a világ közvéleményében is nagyot emelke­dett. De ott van minden gondolatunkban a szorongás, hogy nem a nagyidai cigányok módján fogunk-e a jólét szintjén viselkedni és aztán egyszer csak elveszteni mindent, amiért eddig ki­tartottunk, meg még a hátunkat is tartottuk? Megvan az esélye annak, hogy boldoguljunk to­vább, és se önmagunk, se a világ előtt ne szégyenteljes vereséggel múljon el az, amit magyar kísérletnek is szoktak nevezni az utóbbi másfél-két évtizedben. Ennek nagy jelentősége volt a nemzeti öntudat megerősítésében, nemzeti küszködésünk kiteljesítésében és nem lenne jó, ha a színtérről kullogva, megszégyenülten kellene majd egy-két év múlva levonulni. Miért megint csak ilyen drámaian és kiélezetten teszem fel a kérdést? Azért, mert gazdasági teljesítőképes­ségünk körül, mint a nemzeti teljesítmény egyik legfontosabb kifejeződése körül, bajok van­nak. Fontos kezdeményezések színtere volt ez az ország reformokkal, új gazdasági irányítással, a gazdasági intézmények, új demokratikus intézmények megteremtésével, de a hozadéka a nyereségben, a gazdasági teljesítményben nem olyan, mint ami biztatásra és bizakodásra adna alkalmat a jövőre nézve, hogy ez tartós lehet. Tehát most kell ,,összeszednünk" magunkat: az 1985-ös terv adatai és tényei azt mutatják, hogy nagyon éles és kemény szirtek között evezünk a gazdaság hajóját kormányozva, és törékeny egyensúlyra épül a jelenlegi egyensúlyunk. Ilyenkor van igazán nagy jelentősége — és nem manipulatív jelentősége — annak, hogy a tár­sadalomban felébresszük a felelősségtudatot, meg a józan, szocialista tartalmakat hordozó nem­zeti érzést. Nem azért, mert ezzel kiválthatjuk gazdasági bajainkat, hanem mert ebben hajtó­erőt találhatunk ahhoz, hogy a gazdaság is megoldhassa jövendő feladatait. A honismereti mozgalom a távolabbi meg a közelebbi magyar történelembe ereszti gyöke­reit, vagy inkább így mondanám: ott keresi forrásait, tudását, a történelmi tapasztalatot, de azért, hogy az a demokratikus állampolgár, aki akár a bajok idején is akar és képes a nemzet integritásán őrködni, és fejleszteni tudja az ország társadalmát, gazdaságát, létrejöjjön — nos ebben az ügyben veszünk részt. Azt hiszem, ez a dolgunk, és ez az a közvetlenség, amilyen mó­don végig kell gondolni a honismereti mozgalom egész ügyét. Kanyar József: A IV. honismereti konferencia és a XIII. honismereti akadémia eredményei Tisztelt Akadémia! Kedves Barátaim! Tisztemnél fogva az a kötelezettség hárul rám, hogy elvégezzem a XIII. honismereti akadé­mia munkájának az összegzését és zárszót mondjak e szép ünnepi tanácskozás után. Amolyan értékelő, áttekintő szintézist kell adnom munkánk elvi és gyakorlati hasznáról, annak össze­függésében, miképp inspirálta a soproni konferencia és akadémia nemzetünk közösségépítő tennivalóit, amelyek népünk szolgálatában várnak ránk.

Next