Honismeret, 1985 (13. évfolyam)

Pozsgay Imre: A honismereti mozgalom feladatai a nemzeti tudat elmélyítésében

Pozsgay Imre: A honismereti mozgalom feladatai a nemzeti tudat elmélyítésében Tisztelettel köszöntöm a konferencia minden résztvevőjét. Köszönöm a baráti fogadtatást, és az alkalmat arra, hogy ismét találkozhatom a honismereti mozgalom aktivistáival, vezetői­vel, irányítóival. Miként erről tájékoztattak, egy eredményes, jó konferencia keretében kel­lene mozgalmunk néhány összefüggéséről nekem is beszélnem. Mindenekelőtt arra kérek fel­hatalmazást a konferencia résztvevőitől, hogy ne csupán a honismereti mozgalom dolgairól szólhassak, hanem felhasználhassam az alkalmat az egész népfrontmozgalom, és hazánk poli­tikai életének néhány gondjáról, összefüggéséről szólni. Azt hiszem, közösen megtaláljuk majd ezek között a politikai problémák között azt a kapcsolatot, amely a honismereti mozgalomhoz vezet el bennünket, és annak továbbfejlődéséről ad útmutatást az önök közös részvételével, együttműködésével. Mindenekelőtt azonban mégis azt szeretném hangsúlyozni, amit gondo­lom itt, a 25. évforduló jegyében már többen elmondtak. Nagy örömünkre szolgál ebben az országban valamennyiünknek, akinek fontos ez a haza, és hazához való viszonyunk tisztázása, hogy részesei lehetünk ennek a mozgalomnak, amely viszontagságos, de mégis eredményes, közmegbecsülést kivívó negyedszázadon át megteremtette az előfeltételeit annak, hogy köz­figyelmet keltsen a jövő negyedszázadban, sőt hosszabb időre is. A lényeg mégiscsak az, hogy egy olyan mozgalom részesei lehetünk a honismereti mozgalom kereteiben, amely nem kuriózumként, különleges elszántságú, kedvtelésre vállalkozó emberek zárt egyesületeként, hanem az ország nyilvánossága előtt, sokak támogatását, és még többek megértését élvezve fejtheti ki tevékenységét. Így aztán talán nem vetem el a sulykot, ha azt mondom, hogy a honismerettel foglalkozók köre olyan mozgalom részese, amelyik életképesnek bizonyult, és ez az életképesség a benne részt vevők tudásán, hazaszeretetén és elkötelezettségén múlott. A továbbiakban őszintén örülvén ezeknek az eredményeknek, hadd szóljak a mozgalom egy sajátos aspektusáról. S ez már a politikai munkás megközelítési módja. Annak a politikai munkásnak a megközelítési módja, aki itt most, az utóbbi hetekben, hónapokban néhány fontos politikai esemény részese, itt-ott szervezője, felelőse is lehetett. Azt hiszem, hogy az egész politika, és a politikai intézményrendszer számára ugyanaz az alapkérdés, ami a honismereti mozgalom számára is. Itt, most, 1985-ben messzebbre előretekintve, hogyan határozhatjuk meg a magyar állampolgárt, és helyét ebben a társadalomban, és ennek az új meghatározással működő, és működni képes állampolgárnak az identitásába, vállalkozó kedvébe, és természe­tébe, személyiségébe beletartozik-e szocialista hazánkhoz és a szocialista rendszerhez való kapcsolat, vagy ez valahol rajta kívül történik? En azt hiszem, az első és talán legfontosabb tanulsága az utóbbi negyedszázad fejlődésének, hogy ebben az országban nyíltan vállalhatja magyarságát az, aki magyarként akarja állampolgári létét kiteljesíteni, de nyíltan vállalhatja nemzetiségi hovatartozását is az, aki magyar állampolgárként, nemzeti identitását egy más néppel is kapcsolatban, és származásának, etnikai tudatának összefüggéseit tisztázva akarja ebben a hazában megélni. 9

Next

Regisztráció   
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék