Honismeret, 1989 (17. évfolyam)

Pozsgay Imre: A magyarság helye Európában

magyarok ragaszkodnak múltjukhoz, hagyományaikhoz, anyanyelvükhöz, nemzetiségük­höz s ápolják az anyanemzethez fűződő kapcsolataikat, s ezért ítélünk el minden megsebesítő vagy megakadályozó szándékot. A honismereti mozgalom mindig a teljes magyar nemzetben gondolkodott, a politikai határokat sohasem tekintette a magyar szellemi elet és a magyar művelődéstörténet korlátainak. Ezért kell fokozott figyelemmel kutatni, hogyan élnek e szellemi kulturális örökséggel az utódok, van-e egyáltalán lehetőségük, hogy éljenek vele. Ebben pótolhatatlan szerep jut a nemzetiségi intézményeket segítő, közösségüket felvállaló falusi tanítókra, papokra, önkén­tes népművelőkre, néprajzosokra, a kultúra mindeneseire. Munkásságuk nélkül elképzelhe­tetlen a kisebbségi kultúra állapotának felmérése. Ezért van különösen nagy jelentősége a honismereti mozgalomnak a nemzetiségi kérdéssel kapcsolatban is - hiszen a szülőföldhöz való ragaszkodást, a közösségi érzést erősíti, a nemzeti azonosságtudatot szilárdítja, melyre igen nagy szükség van a határok mindkét oldalán. Örülünk, hogy e mozgalom elkötelezettjei itt vannak közöttünk határainkon túl is. Köszöntőm talán túl hosszúra sikeredett. Mégis úgy érzem: csak éppen jelezni voltam képes - azt is hézagosan -, miként gondolkozom a honismereti mozgalomról most. Bízom benne, hogy az akadémia uján nekem is több lesz - csakúgy, mint Önöknek - önmagunkról a mondanivalóm. Pozsgay Imre: A magyarság helye Európában Tisztelettel, jó barátsággal köszöntöm az akadémia minden résztvevőiét. Örülök, hogy oly sok kedves ismerős körében ismét szólhatok a Hazafias Népfront egyik tiszteletre méltó, nagyszerű fórumán. Feladatom a Magyarság helye Európában címmel bevezető előadást tartani, s ha telik még időmből, akkor kérdéseikre válaszolni. Nagy érdeklődéssel hallgattam az eddig elhangzott szavakat, gondolatokat, s azt mondhatom, hogy egy tárgyilagos előadásnak helye van itt, miközben én is emelkedett érzéssel hallgattam azokat a gondolato­kat, gondolatok mögötti tapasztalatokat, amelyekről a megye tanácselnöke, a honismereti mozgalom elnöke, a népfront elnöke szólhatott. Előadásom elsősorban egy szűkített tárgyra, a magyarság és Európa kapcsolatára irányul, és ebben az összefüggésben szeretném a mai Magyarország helyzetét bemutatni, bizonyos eljövendő esélyekről, lehetőségekről szólni. De aki ilyen témában előadást vállal, maga sem kerülheti meg a történelmi előzmények felemlegetését. És ezek közül a történelmi előzmé­nyek közül ezer évre visszapillantva legfőképpen arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy próbáljuk közösen megérteni azt a csodát, amit magyarságnak nevezünk. Egyáltalán nem pejoratív hangsúllyal szeretnék erről szólni, mert sokfele önmarcangolás, gyötrés és gyötrettetés közben és után hajlamosak vagyunk önmagunk feladására, az önlebecsülésre és az öniróniára, ami nem rossz tulajdonság sikerek idején, de lefegyverző és bénító a küzdelmek idején és időszakában. Miközben valóban azt mondom sokunkkal együtt: van okunk arra is, hogy hamut szórjunk a fejünkre, van okunk arra is, hogy önkritikusan szóljunk történelmünkről, a honismereti mozgalomnak azzal is szembe kell néznie, hogy a magyarság a Kárpát-medencében, olyan történelmi előzmények és események után, amelyek ezt a népet sújtották, magyarként, sajátos kultúrával, nyelvével és alkotóképességével fenn tudott maradni egy olyan korszakban, amelyben népek, etnikumok tűntek el úgy, hogy némelyiknek már a nevét sem emlegetik; olyan korszakban, amelyben még nyelvet is váltottak ahhoz, hogy az európai kommunikációba valahogy bekapcsolódhassanak. Nos, ebben az évezredben a magyarság önnön nyelvét megőrizve, európaiközeledésre alkalmassá téve, sajátos kultúrával és nemzeti öntudattal, önmeghatározó képességgel itt van, és újra szerepéért jelentkezik Európa közepén. Erről a jelenségről nem szólni, mielőtt jelenünkről és jövőnkről beszélnénk, azt hiszem történelemhamisítás lenne, és erről a jelenségről szólva a nemzeti büszkeség érzését is megélhetjük anélkül, hogy kihívást intéznénk bármely más 6

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék