A Honismeret Évfordulónaptára, 1990
János: Pedagógiájának alapja: a szeretet 150 éve született a kiváló szarvasi tanár, Benka Gyula (1838-1923). Járosi József: Az 1848. március 15-i pesti forradalom első hírei és az azt követő napok eseményei Békés megyében. Erdmann Gyula: „Csak a nyelvem német, a szívem magyar, mert a szabadságért dobog" (Poeltenberg Ernő emlékére), Elek László: A békési táj írója: Justh Zsigmond (1863-1894), Gombos János: Banner János (1888-1971), Erdész Ádám: A gyulai közélet 100 évvel ezelőtt (a Békés 1888-as számait lapozgatva), Cseh Edit: Az „atompalack szellemének" egyik kiszabadítója - 90 éve született Szilárd Leó, Erdész Ádám: Hazatérőben - Kovács Imréről, Erdész Ádám: „Ami sérelem ér, az mint magyart ér" -Kner Imre leveleiből, Leiszt Emma: Szeghalomtól Leridáig - 75 éve született és 50 éve halt meg Sebes György, Erdész Ádám: A cselekvő ember esélyeiFéja Géza halálának 10. évfordulójára. Erdész Ádám: A Viharsarok fogadtatása Békés megyében. Elek Tibor: Irodalomhiány (Békés megye mai irodalmi életéről). K. Pintér Tamás: Század eleji házak Budapesten. Kiadja a Magyar Építőművészek Szövetsége. Budapest, 1987. 139 old. A főváros 101 olyan épületét mutatja be a kötet, amelyek 1896 és 1916 között épültek. Kurucz Ágnes: Lovagi kultúra Magyarországon a XIII-XIV. században. Akadémiai, 1988.316 old. Küllős Imola: Betyárok könyve. Néprajzi Kiskönyvtár, Mezőgazdasági Kiadó, 1988. 222 old. és 18 kép. Betyárvilág Magyrországon. Kik voltak a betyárok? - Történelmi szemle, Betyár szavunk jelentésváltozásai, Költészet és valóság, A „hemes bandita" és az „igazi betyár" a hagyományban, Latorköltészet, a betyárdalok XVII-XVII. századi előzménye, A betyár alakja a népdalokban és a balladákba Betyárportrék: Országos hírű betyárok: Angyal Bandi, Sobri Jóska, Bogár Imre, Vidróczki Marci, Rózsa Sándor. Helyi ismerettségű betyárok: Jáger Jóska, Sós Pista, Sisa Pista; Példatár; Irodalom. Laposa József: Szőlőhegyek a Balaton-felvidéken. Mezőgazdasági Kiadó, 1988. 102 old. A lengyeli kastély, a park és az Anna-forrás története. Összeáll.: Bai József. Kiadja a Mezőgazdasági Múzeum Barátok Köre lengyeli csoportja. Lengyel, 1986. 47 old. A gróf Apponyi Albert-féle kastély és a körülötte lévő arborétum értékes nemzeti kincsünk. Ez és az Anna-forrás, a grófi család egykori szórakozóhelye, ma természetvédelmi terület. Lévay József (1825-1918): Élete és művei. Válogatott bibliográfia. Kiadja a Miskolci Városi Könyvtár Lévay József Könyvtára. Miskolc, 1988. 180 old. Lippainé Fekete Ilona: Egy gyékényen. Kiadja a Bartók Béla Művelődési Központ. Szeged, 1987. 39. old. A tápai kézimunkaszakkör tíz éve. Lipthay András: Életem emlékezete. Zrínyi, 1988. 128 old. Egy császári szolgálatban álló katonatiszt önéletírása, aki harcolt a törökkel, a Felvidéken Thököly kurucaival, majd a spanyol örökösödési háború színterein, ahol francia fogságba esett. Kiszabadulása és hazatérése után a Rákóczi szabadságharc ellen küzdött egészen 1711-ig, amikor nyugállományba helyezték. Ekkor írt naplója becses dokumentuma a kornak. Lugosi József-Temesvári Ferenc: Kardok. Zrínyi. 1988. 256 old. Áttekintést nyújt a magyar hadtörténet legfontosabb kézifegyveréről. Majer Antal: Fenyves a Bakonyalján. Akadémiai. 1988. 374 old. A Bakonyalja homoki fenyvese valószínűleg ősi eredetű és 1954 óta védett. A magyar nyelv rétegződése. A Magyar Nyelvészek IV. Nemzetközi Kongresszusának előadásai. Szerk.: Kiss Jenő és Szüts László. Akadémiai, 1988. 1071 old. Benkő Loránd: Irodalmi nyelv, köznyelv. Szatmári István: Nyelvi változatok, nyelvi norma. Imre Samu: A területi nyelvváltozatok, Szabó Géza: Nyelvjárástanunk és a csoportnyelvek jelentősége napjainkban, Sebestyén Árpád: A belső nyelvtípusok néhány kérdéséről, Pusztai István: A szaknyelvi kutatások kérdései, Aradi András: A határozói igeneves szerkezetek grammatikai és jelentéstani funkciói a magyar műszaki nyelvben, Bachát László: Az ifjúsági nyelv és változatai, Balogh Dezső: A paronimiák, Bánhidi Zoltán: Köznyelvünk és sportnyelvünk kapcsolata, Békési Imre: A mondat fölötti szövegegység egyik paradigmája az esszében, Bencze Lóránt: A nyelvtani idő nyomában, Bencédy József: Problémák a beszélt nyelv kutatásában, Benkő László: A szövegkapcsolók, Berencsi Margit, D: Népnyelvi és tájnyelvi sajátosságok Nagy László költészetének korai szakaszában, Biró Ágnes: A mai keresztnévadás az egyes társadalmi rétegek gyakorlatában, Bokor József: A lexikai szerkesztettség néhány kérdése tanakajdi beszédszövegek alapján, Bolla Kálmán: A magyar szupraszegmentális hangszerkezet fonetikai elemzése szintézissel, Buvári Márta: A zárt e és a köznyelv, Büky Béla: A legősibb nyelvi rétegekre visszanyúló orvosi szavaink, Büky László: Melyik szókincs a költői nyelvben, Chikán Zoltánné: Jelentésváltozások a jogi nyelvben, Deme László: Átrétegződés vagy lepusztulás, Dienes Erzsébet: A művészeti prózai nyelv néhány sajátossága az Érdy-kódexben, Éder Zoltán: A magyar mint idegen nyelv oktatásának Vas megyei múltjából, Elekfi László: A mondathatáseltolódás néhány esete, Fábián Pál: Szaknyelveink helyesírásának szabályozásáról, Fazekas Tiborc: Nyelvszociológia és tudomány, Fejes Katalin, B.: A nemzetiségi környezet és a mondatszerkezeti