Honismeret, 1993 (21. évfolyam)

1993 / 5. szám - ÉVFORDULÓK - Száz éve született Szent-Györgyi Albert (Kálmán Gyula)

megállapítás vált később kiindulópontjává a német H. A. Krebs13 úgynevezett citrátkörének, melyet ma Szent-Györgyi-Krebs-féle körfolyamatnak nevezünk. (Az előbb említett szerves dikarbonsavak e folyamatban keletkeznek és egymásba alakulnak át. A jelenséget leegysze­rűsítve citromsavciklusnak nevezzük.) Szent-Györgyit e fölfedezései szakmai-tudományos körökben világviszonylatban is a legna­gyobb tudósok közé emelték. Több külföldi és hazai tudományos intézmény választotta tag­jává 14, számos nemzetközi tudományos konferencia hívta meg előadónak. Az 1935-36-os tan­évben a híres amerikai Harvard egyetem vendégtanáraként öregbítette hazánk és a magyar tudomány hírnevét. Itthon 1937 februárjában a rangos Corvin-koszorúval tüntették ki. Október 28-án a stock­holmi Karolinska Intézet Nobel-bizottsága a következő táviratot küldte Szent-Györgyi Albert­nek: „A Karolinska Intézet tanári kara ma úgy határozott, hogy az idei élettani és orvosi Nobel­díjat önnek ítéli oda azokért a felfedezésekért, melyeket a biológiai égésfolyamatok körül tett, különös tekintettel a C-vitaminra és a fumarsav-katalízisre. Gunnar Holmgren, a Karolinska Intézet rektora:"15 Az örömteli hír futótűzként terjedt el egész Magyarországon. Másnap reggel összehívták az egyetemi tanács rendkívüli ülését, melynek egyetlen napirendi pontja volt: Szent-Györgyi No­bel-díjjal történt kitüntetésével kapcsolatos intézkedések. Az elnöklő rektor (Gelei József) be­jelentette, hogy e napra előadási szünnapot rendelt el. Az egyetem zászlódíszbe öltözött. Az ülésen hosszasan méltatták a tudós kivételes érdemeit, kiemelvén, hogy „ékessége az egész magyar nemzetnek ez a kitüntetés". Az egyetemi hallgatók hatalmas tömege várta a professzort Dóm téri intézete előtt. Amikor megérkezett, percekig zúgott az éljenzés. Az erkélyről meghatottan mondott köszönetet: „Most nem tudok mást mondani, fiúk, hogy végtelen jólesik látni azt a szeretetet, melyet ti hoztatok nekem. Nekünk, tanároknak, akik lassan öregedni kezdünk, úgy érezzük, ez a juta­lom, majdnem azt mondhatni nagyobb, mint a Nobel-díj."­ A Nobel-díjjal koszorúzott világhírű tudós köszönő szavait újabb éljenzés és tapsvihar fo­gadta, majd - szinte varázsütésre - a teret betöltő diáksereg vigyázzba állt és elénekelte a Himnuszt. Feledhetetlen és megismételhetetlen volt e spontán ünneplés! Az elkövetkezendő napokban özönlöttek tudósunkhoz a levelek, dísztáviratok, melyekben meleg szívvel, nem­zeti büszkeséggel gratuláltak barátai, ismerősei és tisztelői százai. Az újságok, folyóiratok munkatársai szinte megrohamozták az intézetet. Szeged város díszpolgárává választotta im­már világhírnévre emelkedett tudós fiát. A svéd fővárosban 1937. december 10-én, a svéd akadémia zenetermében az uralkodó adta át a Nobel-díjat. Ezt a legnagyobb nemzetközi tudományos elismerést eleddig kilenc magyar (vagy magyar származású) tudós 1a kapta meg. Mindmáig Szent-Györgyi Albert az egyetlen, aki magyar állampolgárként, magyarországi kutatásai eredményeként érdemelte ki e csodás kitüntetést! Tudósunk ünneplése még hosszú-hosszú hónapokig folytatódott. 1938. április 7-én az egyetem díszdoktorává fogadta. Ám ahogyan ideje engedte, tovább dolgozott a laboratórium­ban és az egyetemi katedrán. Külföldi meghívásainak is igyekezett eleget tenni. 1938-ban és 1939-ben amerikai előadókörúton vett részt, a liege-i egyetemen vendégtanárként adott elő. 13 Hans Adolf Krebs 1953-ban Nobel-díjat kapott a „citromsavciklus" felfedezéséért. 14 A hallei Karl Ludvig Akadémia, a párizsi Societé de Biologie, a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd rendes tagja. ls A német nyelvű táviratot és magyar fordítását közli a Természettudományi Közlöny 1937 decem­beri sz. 40. o. 16 Közli Szabó-Zallár id. cikksorozata. Délmagyarország, 1986. június 4. 17 Lénárd Fülöp (1862-1947) 1905-ben fizikai, Bárány Róbert (1876-1936) 1914-ben orvosi, Zsig­mondy Richárd (1865-1929) 1926-ban kémiai, Szent-Györgyi Albert (1893-1986) 1937-ben orvosi, Hevesy György (1885-1966) 1943-ban kémiai, Békésy György (1899-1972) 1961-ben orvosi, Wig­ner Jenő (1902-) 1963-ban fizikai, Gábor Dénes (1900-1979) 1971-ben fizikai és az apai részről magyar Joh­n Polanyi (1929-) 1986-ban kémiai Nobel-díjat kapott

Next