Honismeret, 1994 Különszám
Bevezetés Útmutatónk azt a célt szolgálja, hogy segítséget adjon ennek a korszaknak a megismeréséhez. A honfoglalás korához és a hozzá elválaszthatatlanul csatlakozó őskorelőzmények nélkül tehát nem érthető meg. Éppen ezért igen alkalmas a történelemtudomány módszereinek megismerésére. Nemcsak az eseménytörténet tartozik ide, hanem figyelemmel kell kísérni a gazdálkodás minden jelenségét, a társadalmi kapcsolatok alakulását, a gondolkodás fejlődését és a hitvilágot, a vallási elképzelések alakulását. Ezek a tényezők ugyanis szoros kölcsönhatásban állanak egymással. Az itt közölt anyag részben eredeti forrásokat tartalmaz, részben tudományos feldolgozásokat. A feldolgozások között vannak tudománytörténeti jelentőségű szemelvények, de a legtöbb a mai tudomány álláspontját ismerteti meg. A válogatás arra is törekedett, hogy betekintést adjon a tudomány módszereibe is. Az írott források mellett a régészeti, néprajzi, földrajzi, természettudományi, művészettörténeti, technikatörténeti anyagok világát is bemutatjuk. A megismerés korlátait is érzékeltetik és az analógiák világát is szemléltetik. Az anyag tanulmányozása során kiderül, hogy mennyi vitatott, illetve tisztázatlan kérdés merül fel, ami az olvasóban saját egyéni állásfoglalás kialakítására adhat ösztönzést. Az I. fejezet a kor eseménytörténetét mutatja be, de helyet ad a kettős honfoglalás kérdésének megismerésére és a vitával kapcsolatos állásfoglalásra is. A II. fejezet a honfoglalás legjelentősebb írott forrásaiból ad szemelvényeket. Az olvasó feladata a különböző szerzők megismerése, térben és időben való elhelyezése, így a forráskritika módszereibe is betekintést nyújt. A III. fejezetben az őstörténelem legjelentősebb és legvitatottabb részleteiből következnek részletek, amelyek elsősorban módszertanilag igen tanulságosak, mert megismertetnek a történeti földrajz, a nyelvészet, a régészet és a népzenekutatás eredményeinek felhasználásával. A IV. fejezet a honfoglalás korának gazdasági és társadalmi életével ismertet meg. Itt az analógia módszere tanulmányozható részletesen, de annak a néprajzzal való intenzív kombinálása is megérthető. A régészet szerepe is világossá válik a korabeli mindennapi élet rekonstruálásában. Az V. fejezet betekintést nyújt a magyar szellemi néprajz kutatásának történetébe. A különböző szerzők műveiből közölt részletek alapján megfigyelhető a szemlélet és a módszer alakulása. A sámánizmus legfontosabb jelenségei mellett a nép körében továbbélő hagyományok és módszerek megismerésére is lehetőség nyílik. A válogatott szemelvénnyel a rendkívül gazdag és sokrétű ismeretanyagnak csak kicsiny ízelítőjét adják. 18 könyvből válogattunk apróbb részleteket, remélve, hogy ezek jellemzőek és segítséget adnak a kor megismeréséhez. Mindig az ismeretek összekapcsolására törekedjünk, mert csak akkor válhat élővé a történelem, ha felismerjük, hogy a jelenségek szoros kapcsolatban állnak egymással. Ennek az örvílló felismerése jelenti az igazi örömet az ismeretszerzésben. Minden szemelvény végén megtalálható a szerző jelzete: név és évszám. Ennek feloldása a Bibliográfia I. jegyzékben található meg. Ott a szerző teljes neve, a kiadás helye és évszáma olvasható. Ennek alapján a könyv megszerezhető és kézbe vehető. Ajánlatos a legjelentősebb művekből a megadott szemelvényeken túl is ismereteket szerezni, mert esetleg megmagyarázhatnak újabb kérdéseket is. A Bibliográfia II. további ajánlott anyagot nyújt. Természetesen ez a felsorolás is csak kis merítés a téma hatalmas anyagából, de ha valakinek ideje van és az érdeklődése a kérdések iránt felébredt, úgy válogathat a felsorolt könyvek között.