Honismeret, 1996 (24. évfolyam)
ÉVFORDULÓK - Góg Imre: Százötven éve alakult meg a Tiszavölgyi Társulat
Százötven éve alakult meg a Tiszavölgyi Társulat A Tisza, a Duna után hazánk legjelentősebb folyója. Az Alföldet szeli ketté, igazi nemzeti folyónk. A szabályozások előtt völgye minden évben, - az év nagyobb részén át - legtöbbször tavasztól, a nyár végéig vízzel volt borítva. Hogy nagyrészt hasznavehetetlen medencét megnyerjék a rendszeres földművelés számára, a Tiszát szabályozni kellett. E munka azonban lassan haladt előre. A múlt század második és harmadik évtizedében egy kissé elevenebb élet kezdődött a vízszabályozások terén. Az 1830. évi tiszai nagy árvíz hatására , a Vízi és Építészeti Főigazgatóság Hajózási Osztálya 1834. febuár 2-án megbízta Lányi Sámuel napidíjas igazgató-mérnököt, a Tiszavölgy felmérésének megkezdésével. A munkák végzéséhez kijelöltek mellé nyolc beosztott mérnököt és ugyanannyi segédmérnököt is. A vízszabályozás megkezdésének előkészítéséhez tartozott az is, hogy 1837-ben Vásárhelyi Pált kinevezték a vízügyi szolgálat budai központjába, a Vízi és Építészeti Főigazgatósághoz, első hajózási mérnökké, 1841-től hajózási felügyelővé. Az országban az árvizek tovább növekedtek. Ezek hatására a törvényhozás országos választmányt küldött ki, hogy az ország folyóinak körülményeit tanulmányozza, s a szabályozásról az országgyűlésnek javaslatot tegyen. A választmány jelentése 1843. február 5-én készült el. A Tisza-völgy ármentesítésének megkezdését az 1844. és 1845. évi árvizek kártételei után, a vármegyék egyre inkább sürgették. József nádor 1845. január 12-én értekezletre hívta az ebben az ügyben érdekelt törvényhatóságok képviselőit, a nagyobb földbirtokosokat és a Helytartó Tanács néhány tagját. Még be sem fejezte Lányi a Tisza felmérést, amikor József nádor - az eddigi javaslatokat figyelembe véve - 1845. június 1-én Vásárhelyi Pált megbízta a folyó szabályozási tervének elkészítésével. Közben a bécsi udvarnál is megértették a vízügyi tevékenység fontosságát. A Helytartó Tanács mellé Közlekedési Bizottságot szerveztek. A bizottság elnökévé a lángeszű és vasakaratú gróf Széchenyi Istvánt választották. 1845. augusztus 16-án Széchenyit kinevezték a Közlekedési Bizottság elnökévé (királyi biztosnak), s így ráhárult a Tisza és mellékfolyóinak szabályozási feladata. 1845 szeptember 27. - október 17. közötti társulati szervező útján Széchenyi végigutazta a Tisza-mellékét. Sok helyen megfordult, buzdított, tárgyalt, barátokat szerzett a Tisza szabályozás ügyének. Visszatérve Pestre, sietett jelentést tenni tapasztalatairól a nádornak, elgondolásait kifejtő röpiratát, az Eszmetöredékek, különösen a Tiszavölgy rendezését illetőleg címmel. Ezt kinyomtatva, megküldte az összes érdekeltnek. A Tiszavölgyi Társulat alakuló ülését 1846. január 19-re hívta össze Pestre a Károlyi-palotába. A palotát mai tomájában gróf Károlyi György, Károlyi Antal unokája terveztette 1832-ben, az egyik forrás szerint először Pollack Mihállyal, majd Anton Pius Gr Károlyi György