Honismeret, 1996 (24. évfolyam)

ÉVFORDULÓK - Góg Imre: Százötven éve alakult meg a Tiszavölgyi Társulat

Százötven éve alakult meg a Tiszavölgyi Társulat A Tisza, a Duna után hazánk legjelentősebb folyója. Az Alföldet szeli ketté, igazi nemzeti folyónk. A szabályozások előtt völgye minden évben, - az év nagyobb részén át - legtöbb­ször tavasztól, a nyár végéig vízzel volt borít­va. Hogy nagyrészt hasznavehetetlen meden­cét megnyerjék a rendszeres földművelés számára, a Tiszát szabályozni kellett. E munka azonban lassan haladt előre. A múlt század második és harmadik évtizedében egy kissé elevenebb élet kezdődött a vízszabályozások terén. Az 1830. évi tiszai nagy árvíz hatására , a Vízi és Építészeti Főigazgatóság Hajózási Osztálya 1834. febuár 2-án megbízta Lányi Sámuel napidíjas igazgató-mérnököt, a Tisza­völgy felmérésének megkezdésével. A mun­kák végzéséhez kijelöltek mellé nyolc beosz­tott mérnököt és ugyanannyi segédmérnököt is. A vízszabályozás megkezdésének előkészí­téséhez tartozott az is, hogy 1837-ben Vásárhe­lyi Pált kinevezték a vízügyi szolgálat budai központjába, a Vízi és Építészeti Főigazgatósághoz, első hajózási mérnökké, 1841-től hajózási felügyelővé. Az országban az árvizek tovább növekedtek. Ezek hatására a törvényhozás országos választmányt küldött ki, hogy az ország folyóinak körülményeit tanulmányozza, s a szabályozásról az országgyűlésnek javaslatot tegyen. A választmány jelentése 1843. február 5-én készült el. A Tisza-völgy ármentesítésének megkezdését az 1844. és 1845. évi árvizek kártételei után, a vármegyék egyre inkább sürgették. József nádor 1845. január 12-én értekezlet­re hívta az ebben az ügyben érdekelt törvényhatóságok képviselőit, a nagyobb földbir­tokosokat és a Helytartó Tanács néhány tagját. Még be sem fejezte Lányi a Tisza felmé­rést, amikor József nádor - az eddigi javaslatokat figyelembe véve - 1845. június 1-én Vásárhelyi Pált megbízta a folyó szabályozási tervének elkészítésével. Közben a bécsi udvarnál is megértették a vízügyi tevékenység fontosságát. A Hely­tartó Tanács mellé Közlekedési Bizottságot szerveztek. A bizottság elnökévé a láng­eszű és vasakaratú gróf Széchenyi Istvánt választották. 1845. augusztus 16-án Széche­nyit kinevezték a Közlekedési Bizottság elnökévé (királyi biztosnak), s így ráhárult a Tisza és mellékfolyóinak szabályozási feladata. 1845­ szeptember 27. - október 17. közötti társulati szervező útján Széchenyi vé­gigutazta a Tisza-mellékét. Sok helyen megfordult, buzdított, tárgyalt, barátokat szer­zett a Tisza szabályozás ügyének. Visszatérve Pestre, sietett jelentést tenni tapasztalata­iról a nádornak, elgondolásait kifejtő röpiratát, az Eszmetöredékek, különösen a Tiszavölgy rendezését illetőleg címmel. Ezt kinyomtatva, megküldte az összes érdekelt­nek. A Tiszavölgyi Társulat alakuló ülését 1846. január 19-re hívta össze Pestre a Károlyi-palotába. A palotát mai tom­ájában gróf Károlyi György, Károlyi Antal unokája terveztette 1832-ben, az egyik forrás szerint először Pollack Mihállyal, majd Anton Pius Gr Károlyi György

Next