Honismeret, 1997 (25. évfolyam)
1997 / 1. szám - KRÓNIKA - Horváth Antal kanonok úr halálára (Halász Péter)
Szenik Ibolya: Erdélyi és moldvai magyar siratóparódiák és halottas énekek. Kriterion. Kolozsvár-Bukarest, 1996. 410 old. Szentkatolnai Bálint Gábor. Erdélyi Tudományos Füzetek 220. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadása. Kolozsvár, 1994. 37 old. Borcsa János: Elöljáróban. Bodor András: Szentkatolnai Bálint Gábor, a nyelvtudós; Péntek János: Koreszmék és rögeszmék; Berta Árpád: Szentkatolnai Bálint Gábor és a keresztény tatárok; Bakk Pál: Bálint Gábor Szentkatolna emlékezetében; Senga Tori: Bálint Gábor, Prőhle Vilmos és a japán-magyar nyelvhasonlítás története. Szénássy Árpád: A komáromi hírlapírás kétszáz éves története. Kiadja a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat. Tatabánya, 1994. 386 old. Szénássy Zoltán: Adyfalvától Zágonig. KT Kiadó, Komárom, 1996. 226 old. Művelődéstörténeti írások Erdélyről. Szolnok villamosításának centenáriuma, 1985-1996. Szerk.: Madarász Tibor. Kiadja a Tiszántúli Áramszolgáltató Rt. Szolnok, 1996. 240 old. Szülőföldünk. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Honismereti Bizottság közleménye, 1995. 23-24. sz. 120 old. Szecskó kiíróit: Az irodalom területén tevékenykedő mezőcsáti református lelkészek; Fehér Erzsébet: Egy pataki költőnő: Rajka Teréz; Fehér Dénes: „A falu rossza". Tóth Edéről, putnoki kiállítása megnyitóján; Basi Ernő: Eötvös József és a sályi népdal; Laki Lukács László: A Bódva-völgy széphistóriája: Borsovai Lengyel Gyula; Porkoláb Tibor: „Az utolsó kuruc" (Csengey költőprofesszor miskolci kultuszáról); Nyilas Attila-Zemlényi Attila: Csengey Gusztáv autográf verskéziratai a miskolci Herman Ottó Múzeumban; Kováts Dániel: Csorba Zoltánról; Nagy Károly: Tollas Tibor, akit igazán a börtön tett költővé; Komáromy Sándor: Kováts Dániel: Móricz Zsigmond és Sárospatak; Szikora András: Kossuth Lajos esküvőjének drámai mozzanatai; Polgári László: Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny; Mács József: Égig érő palatábla; Nagy Károly: Helytörténeti források felhasználása tanórákon; Fagygyas István: Husziták a Sajó-völgyében; Molnár István: „Sub Rosa" összeesküvés (1670); Tasnády László: Sárospatak és Sorrentó; Molnár István: A hegyaljai kuruc felkelés; Udvari István: Tokaj-hegyaljai férfi keresztnevek Mária Terézia korában; id. Dobosi lászló: Amiről az 1888. évi ózdi tagosítási térkép tájékoztat; Árva Ferenc: Hosszúláz. Egy eltűnt sváb falu nyomában; Balogh Sándor: Gyertyánvölgy (1788-1926); Szikora András: Akikért az andrástanyai harang szól; Egy kitelepített lengyel település, Derenk lakóinak utóéletéről; Zsebesi László: Egy magyar levente hányattatásai; Sárvári Jenő: Ungvártól a Don kanyarig; Filkóházi Zoltán: Ünnepek, jeles napok, vallási szokások Múcsonyban; Lengyel Gyuláné: Kender termesztése és feldolgozása Bőcsön a háború előtti időkben; Soltész József-Soltész Józsefné: Falucsúfolók, falusorolók Ózd környékén; Bencsik János: Kalászatok Tokaj életéből; Laki Lukács László: 150 éve született Edelényben Sághy Gyula jogtudós; Hőgye István: 100 éve született Mécs László; Szikora András: Dr. Bártfai Szabó Gyula, aki feltámasztotta Tokaj-Hegyalja szőlőkultúráját; Slezsák Imre: Miklós Gyula szőlész-borász halálának 100. évfordulóján; Laki Lukács László: Berger Károly Lajos, az edelényi születésű mezőgazdasági szakíró; Hőgye István: Történelmi Közlemények Abaúj-Torna Vármegye és Kassa múltjából; Fehérné Sulyok Éva: Dombóvári János monográfiája Lavotta Jánosról; Nagy Károly-Nagy Géza: A magyarországi Bodgorköz földrajzi nevei; Fehér József-Sáray László: Újabb honismereti kiadványok. Tallós. írta: Gágyor József. Honismereti Kiskönyvtár 28. Révkomárom, 1995. 16 old. Tanulmányok Csepreg történetéből. Szerk.: Dénes József. Kiadja az Önkormányzat. Csepreg, 1996. 230. old. Ilon Nándor: Régészeti adatok Csepreg és vidéke őstörténetéhez. Kiss Gábor: Csepreg és környéke a népvándorlás korában; Tóth Gábor: Csepreg-Szentkirályi X-XVI. századi temetőjének embertani vizsgálata; Dénes József: Csepreg és a Répce vidék az Árpád korban; Kerny Terézia: Madonna szobor Csepregről; Kubinyi András: Csepreg a Nyugat-Dunántúl középkori városhálózatában; Sági Ferenc: Csepreg feldúlása 1621-ben; Dominkovits Péter: Adatok és források Csepreg mezőváros XVII. századi történetének kutatásához; Buza János: Csepregi bor kivitele Sziléziába a harmincéves háború idején. Tany. írta: Tóth Imre. Honismereti Kiskönyvtár 16. Révkomárom, 1995. 16 old. Tardoskedd. írta: Balogh Olga-Csomó Magdolna. Honismereti Kiskönyvtár 9. Révkomárom, 1995. 16 old. Trianon. Raffay Ernő: Magyar tragédia - Trianon 75 éve című könyv vitája. Püski, Budapest, 1996. 152 old. Püski Sándor: Bevezető. Bakos István „Balsors akit régen tép..."; Raffay Ernő: Trianon 75 éve; Fekete Gyula: A népirtásról; Pozsgay Imre: Most már kellene egy olyan ország; Pordányi László: „...szó sincs arról, hogy túl késő lenne orvosolni az igazságtalanságokat "; Beke György: Történelmi perújrafelvétel; Fejér Dénes: Raffay Ernő álláspontját többé nem lehet kikerülni; Kiss Dénes: Képességünk és megtartó erőnk a nyelvünk; Kocsis István: Trianon revíziója?; Czegő Zoltán: A szembesülés ideje jött el; Pecze Ferenc: „...a tévedéseket számos államférfi belátja."; Tóth Pál Péter: Lehetünk-e palesztinok?; Kádas György: A kimondott Igazság, az Igaz Szó ereje; Domonkos László: Ők; Matuska Márton: Trianoni áfium ellen való orvosság; Tamáska Péter: Az utódállami mentalitásról Szlovákia kapcsán; Tóth Imre: A palócok és Trianon; Bernáth Zoltán: A Kárpát-medence több nép szülőföldje; Bíró Zoltán: Trianon örök?; Borbándi Gyula: Határok, vagy jogok?; Csete György: Harmadik Trianon; Dümmerth Dezső: A nemzethalál víziója és Trianon; Kassay Farkas László: Előzetes igény Raffay Ernő új könyvéhez; dr. Kazár Lajos: Elég-e trianoni szétszabdaltságunk miatt csak szólni; Kelemen József: „Közép-Európa mint perspektíva"; Palotás Zoltán: Magyar tragédia: Trianon 75 éve; Práczki István: SzarajevótólSzarajevóig; Samu Mihály: Az önrendelkezési jog elvének etnokráciává torzulása és megtisztulásának reménye; Soós Pál: Trianon jóvátétele; Varga Lajos Károly: Szerepünk a Kárpát-medence népei