Honismeret, 1998 (26. évfolyam)

1998 / 3. szám - KRÓNIKA - Szigeti György nyolcvanéves (Bogdán Lajos)

Néprajzzal az 1950-es évek elején kezd foglalkozni, amikor országszerte, így Apátfalván is megkezdődött a népi együttesek szervezése. Mint ének szakos tanár tevékenyen részt vesz az Apátfalvi Népi együttes szervezésében, irányításában. Megismerkedik azokkal a fiatal buda­pesti néprajzosokkal - Martin Györggyel, Ács Sándorral, Timár Sándorral - akik hazánkban megkezdték a rendszeres néptánc kutatást. Ekkor kezdte összegyűjteni Kardos István apátfalvi vőfély népdalait. Jelentős szerepe volt abban, hogy Kardos István 1971-ben elnyerte a népművészet mestere címet. Bálint Sándortól kapo­tt néprajzi indíttatásának köszönhető, hogy az 1960-as évek elején induló honismereti munkába bekapcsolódott. Szülőfalujában honismereti szakkört szervez, helytörténeti gyűjteményt hoz létre. Amikor Apátfalváról Kiszomborra kerül ott is beindítja a honismereti szakkört és lerakja a helytörténeti gyűjtemény alapjait. 1964-től minden évben rendszeresen készít pályamunkát a Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága és a Néprajzi Múzeum által meghirdetett néprajzi, nyelvjárási gyűjtő pályá­zatokra. Ezekben a dolgozatokban elsősorban Apátfalva népéletének, gazdag hagyo­mánykincsének összegyűjtésére, megörökítésére és feldolgozására törekszik. Tanulmányai­ban foglalkozik a hagyományos paraszti gazdálkodással, a népi táplálkozással, a népi hitvilággal, a hagyományos népi orvoslás módszereivel, továbbá összegyűjtötte szülőföldje földrajzi neveit, népi jogéletét. Monográfia értékű Kardos István apátfalvi vőfély népdal­kincsének - háromszáz népdal - az összegyűjtése és elemzése. Több mint negyven pályamunkája van a szegedi Móra Ferenc Múzeum néprajzi adattárában. Ezekkel a dol­gozataival számos alkalommal ért el megyei első és második helyezést, de az országos pályázatokon is az egyik legeredményesebb néprajzi gyűjtő megyénkből. Amikor 1970-ben népzenei, néprajzi és honismereti tevékenységének ismeretében a Csongrád Megyei Továbbképzési és Módszertani Intézetbe kerül, népművelőként orosz­lánrészt vállal a népdalkörök, citerazenekarok, Röpülj páva körök szervezésében, szakmai, módszertani irányításában. Ennek köszönhető, hogy ebben az időben sorra alakultak, eredményesen szerepeltek a különböző népművészeti együttesek, népi alkotóművészeti szakkörök. A megye honismereti mozgalmának a fejlődésében is jelentős szerepe volt. Szerkesztette a Csongrád Megyei Honismereti Híradót, egyik szakmai irányítója és szervezője volt a megyei honismereti diáktáboroknak, a megye egy-egy települését bemutató hon­ismereti napoknak. Titkára volt a Csongrád Megyei Honismereti Bizottságnak. Pontos, szak­szerű munkájának köszönhető, hogy nyugdíjazásakor jól működő, sokoldalú honismereti mozgalmat bízhatott utódaira. Lassan két évtizede lesz, hogy elköltözött megyénkből, mégis gyakran lehet vele Szegeden, szülőfalujában találkozni. Továbbra is gyűjti és földolgozza, pályázatokon közkinccsé teszi szülőfaluja, Apátfalva hagyományait, nem hagyta abba a honismereti munkát. Munkásságának nagy szerepe van abban, hogy Apátfalvát a néprajztudomány Csongrád megye egyik számontartott kutatópontjának, számos népéleti jelenség reliktum helyének tartja. Ha valamikor monográfia készül Apátfalváról, nem lehet elkerülni Szigeti György megjelent és adattárakban levő gyűjtéseire, dolgozataira történő hivatkozást. Munkája elismeréséül a pályázatokon elért értékes helyezések mellett megkapta az önkéntes néprajzi gyűjtők számára alapított legnagyobb kitüntetést, a Sebestyén Gyula Emlék­érmet és a Honismereti Szövetség Emléklapját. Szülőfaluja 1994-ben honismereti munkájának az elismeréséül díszpolgári címet adományozott Szigeti Györgynek. Egy-egy kiemelkedő évfordulón akarva-akaratlanul is megemlékezésre, összegzésre kerül sor. Ez a megemlékezés egyben születésnapi ajándék. Összegzése annak, hogy Szigeti György mennyi mindent tett szülőfaluja népi kultúrájának a megőrzéséért. Kívánjuk és reméljük, hogy még évek hosszú során személyes találkozásokon, pályázatokon újabb-újabb részleteket ismerhetünk meg Apátfalva népi kultúrájából. A nyolcvanadik születésnapja alkalmából az ország „honismerői" gratulálnak, jó egész­séget és további hasznos tevékenységet kívánnak a honismeret területén. Bogdán Lajos 93

Next