Honismeret, 2000 (28. évfolyam)

2000 / 2. szám - SORSKÉRDÉSEK - A paksi zsidóság és a Rosenbaum nyomda (Acsády Gabriella)

ságharc bukása után központi rendeletre a zsidó községek megszűntek, és hitközséggé alakul­tak. 1853-ban a gondnok Hermann József, a pénztáros Freud Ignác, a templom és a temetkezés felügyelője Guttmann Joachim, az iskola felügyelője és pénztárnoka Krausz Ádám volt. Amikor 1868-1869-ben a zsidó egyházban megtörtént a szakadás, a paksi közösség egyér­telműen az ortodox vonulathoz csatlakozott. Joél Ungár rabbi halálakor, 1886-ban a hitközség kettévált. Egy kisebb csoport megalakította a neológ közösséget, aminek Adler Sándor lett a vezetője. Az ortodox közösség vezetőjének Ungár vejét, Szófer Zusmannt választották. A zsidók nagy része kereskedelemből élt. A gazdagabbak szakosított üzleteket hoztak létre: a rőfös-, az élelmiszer- és egyéb üzletek különváltak. A paksiak szívesen jártak zsidó kereske­dőkhöz, akik nagyon szívélyesek voltak. Kijöttek a boltjukból, és megszólították a járókelőket: jöjjön be, nagyon szép áram érkezett. Nem kellett feltétlenül vásárolni, mégis mindent meg­mutattak. A paksi zsidóság az 1880-1890-es években élte fénykorát, létszámuk is ekkor volt a legna­gyobb: 1362 fő, ami a lakosság 11,5 %-át jelentette. Ebben az időben alakultak és erősödtek meg azok a közösségek, amelyek részben a vallási életet erősítették, részben pedig a várossal, a községgel, a keresztényekkel való kapcsolattartást segítették elő.­ A deportálás története sokféleképpen él a paksiak emlékezetében. 1944. március 22-én, egy szerdai napon a főszolgabírói hivatalban az alábbi jegyzőkönyvet vették föl: „Készült Pakson, 1944. március 22-én, amikor megjelenik a Járási Főszolgabírói Hivatalban Mösslacher SS-Obersturmführer, és a következő rendszabályoknak a zsidók tudomására való hozatalát kéri. Jelen vannak alulírottak. 1.) Zsidó egyén este 6 órától reggel 7 óráig az utcán nem tartózkodhat, amennyiben az utcán tartózkodik, a helyben állomásozó német helyőrség, igazoltatása után, vele szemben a szüksé­gesnek mutatkozó intézkedéseket fogja foganatosítani. 2.) Minden zsidó üzlet feltűnő helyen, az üzlet bejáratán s az üzlet kirakatában sárga színű csillaggal, melynek nagysága 10x10 cm legyen megjelölendő, és ezen kívül a csillag mellett legalább 5-8 cm-es betűkkel magyar és német nyelven írandó, hogy »Zsidó üzlet« - »Juden­geschäft«. 3.) A zsidó hitközség elnökei kötelesek haladéktalanul neológ és orthodox felekezetek sze­rint az összes zsidókat feltüntető kimutatást készíteni oly módon, hogy az egyes családok, il­letve abba tartozó egyének a kimutatásban elkülönítessenek. 4.) Minden családfő du. 4 órakor köteles a hitközség elnökénél jelenteni, hogy a családjába és a felügyelete alá tartozó zsidó személyek valamennyien Pakson tartózkodnak, a családban változás nem állott be. Amennyiben ezen kötelezettségét a zsidó családfő elmulasztja, ezért fejével felelős. 5.) A zsidó hitközség elnökei kötelesek minden nap délután 5 órakor a kimutatást a fent írt parancsnok úrnál az ipartestület székházában bemutatni, és jelenteni az esetleges változást. Abban az esetben, ha a tilalom ellenére bármely zsidó is Paks községéből eltávoznék, és ezt a hitközségek elnökei bejelenteni elmulasztották, ezért ők felelősek, s abban az esetben, ha a hit­község elnökei jelentési kötelezettségüknek eleget nem tesznek, vagy megszöknek, száz zsidó kivégzését fogja a katonai parancsnokság elrendelni. 6.) Zsidó Paks községből egyáltalán nem távozhatik el, mivel Paks községben kórház van, még betegség esetén sincs a tilalom alól kivételnek helye. Semmilyen közlekedési eszközt (vasút, hajó) zsidó nem használhat. 7.) A jelenlévő főhadnagy úr szükségesnek tartja figyelmeztetni külön is - hivatkozással a magyar kormányzat által kiadott rendelkezésekre - a zsidó lakosságot, hogy a legmesszeme­nőbbekig tartózkodjék a feketepiac gyakorlásától, mert tettenkapás esetén a kormány rendel­kezésein felül a német haderő is külön meg fogja torolni. 8.) Minden zsidó köteles a kereskedésben lévő összes árucikkeiről leltárt lefektetni, és ezen kívül köteles a vagyoni helyzetét részletezve (ingót és ingatlant) feltüntetendő leltárt is bemu­tatni, melyet a községi elöljárósággal láttamoztatni köteles. A községi elöljáróság pedig kötel 5 Ugyanott 192. old.

Next