Honismeret, 2000 (28. évfolyam)
2000 / 4. szám - TERMÉS - Az oltalomra szorult Zilahy Lajos (Karacs Zsigmond)
BIHARVARMEGYE BIZOTTSAG« TEKINTETES TAGJAIHOZ! In valamikor bizottsági tag«águnkbani eljárásunkat az emberbaráti ».ezetet vezette, a legközelebbi közgyűlésünkön erre van szükség. ASzáraz»-féle alapítványra pályázott llíll. Zilahy Lajos fia Zilahy Lajos Zsillarvármegye egykori Deák Perencének Ill. Zilahy Lajosunk unokája. Aki e napokban vesztvén el édesapját mint vagyontalan árva áll az ételben minden rokon és gyámot nélkül. A pályázó most a Vlik gylumnaslunil osztályt végzi, ki eddigi iskoláinak mindenikében kivétel nélkül trimdenkís színjeles volt. Most e gyermek, hogy tanulmányait végezhesse, emberbaráti szeretetre van szüksége, mert különben tanulmányait abbani kell hagynia az anyagi tehetség hiányából, holott tin ez, meg tenne a ndprcutéltyekre jogosuló Ifjú Intán egyszer megyénk büszkesége lehetne. Ugyanezért adjuk meg az Utat a szegény minden gyámlol nélkül álló árvának azzal, hogy a »Szávaz'-féle alapítvány elnyeréséhez juttassuk. A Jóságos Isten megfogja jutalmazni a 1élsilvű emberbarátokat ha az elhagyatott árvára segíteni fógnak. Kérve kérünk minden bizottsági tagot, Hogy a vagyontalan árva érdekében tett kérelmünket meghallgatni kegyeskedjék, mert őszintén kijelentjük mi kik a szigorú helyzetét legjobban Ismerjük, hogy a pályázók készül senki Ilnéi ki a Segélyre ugy rá volna szorulva, mint Zilahy Lajos, sem a ki tannulmányaibak kitűnőbb volna, mint Zilahy Lajos. Nagy-Szalonta 1900. deczember 18-án. Sz.Iksz.ny Lajos, MArton István, Dr. Balogh Elek, Csintody Jeliő, Cseglédfy Imre, lévy József, Szatmáry Stodor Csorvássy István, több szalontai bizottsági tag nevében váltak, akár az elüldözésig ki voltak téve a falusi elöljárók kénye-kedvének. Az adózó falvak bírái, az azonos életkörülményekkel közöttük élő, de a közterhek viseléséből kimaradó kisnemeseket gyakran igyekeztek adózásra szorítani. Ha ez sikerült, később a vármegye mindenféle ürüggyel gátolhatta az utódok jogainak érvényesítését. A kevésbé kitartók, vagy a túl kemény ellenállásba ütközők, mint például Arany János családja is, így került a XIX. században az adózók közé. Zilahi János 1764-től szolgált református lelkészként Bárándon. A templomot Mária Terézia engedelméből kétszer bővítették az ő prédikátorsága alatt. Ottani szolgálatának végén az elöljáróság önkényesen megváltoztatta díjlevelét, melyhez az Egyházkerület nem járult hozzá. Mikor a bárándi bírák ezt megtudták „Bárányból Oroszlánokká lettek, nem engedelmeskedtek." Az egyházi szolgálat részleges felfüggesztése után, végül a lelkész 1798-ban távozni kényszerült. A bárándiak nem akartak továbbra is a régi díjlevél szerint fizetni, ezért a papmalasztáskor ellene szavaztak. 98