Honismeret, 2000 (28. évfolyam)

2000 / 4. szám - TERMÉS - Az oltalomra szorult Zilahy Lajos (Karacs Zsigmond)

Vers a patikában Háromszáz éves rendház épületében, ölén a stukkós régi gyógyszertárnak mint lelki gyönyör versekből szűrt párlat költó'i esten éget, tisztit engem, így félig múltban, félig jelenben ül ötven ember, költó'i hangra várnak, van bensőséges csönd s jó a varázslat mint falanszter - embert értő'lélekké felken. S másfél órára más emberré formál. Freskón olajfa, rózsa, mint egy oltár mutat fel költó't és költészetet nem is vers, elmúlás mérlegével mér mindent szót, amit értünk szólva érlel. Egy sor talán - lét titkához vezet. 1 4 Gróz Andrea Irodalom Gyógyszerészeti Értesítő 1898. VI. évf.; Győr Várostörténeti Tanulmányok, Győr, 1971. Szerk.: Dávid La­jos, Lengyel Alfréd, Z. Szabó László; Győri Történelmi és Régészeti Füzetek, Győr, 1863. Szerk.: Rótli Károly, Römer Flóris. Sauervein Nyomda; Horváth Orsolya: A győri Széchényi György Múzeum-patika. Győr, 1992. Gépirat - Kisfaludy pályázat; Mohi Adolf: Gyó'regyházmegyei jeles napok. Győr, 1933.; Zieglcr Krisztina: Is­merkedés a győri Széchényi-műzeumpatika történetével és féltett kincseivel. Győr, 1982. Gcpirat - Honisme­reti-pályázat. Az oltalomra szorult Zilahy Lajos Nincs új a nap alatt, jutott eszembe e kétezer éves szállóige, mikor az Oktatási Minisztérium két vonalon is futó, Arany János nevével megtisztelt, tehetséggondozó pályázatáról hallottam. A Metró című lap idei március 22-i számában Páldi János gondolataiban, úgy vélem rokonié­lekre találtam: „Végre folytatódik - írja - az a program, amelyet előrelátó uralkodók, egyházi vezetők és egyes mecénás földesurak évszázadokon át folytattak." Páldi intelmei megszívle­lendők: „A tanulók kiválasztását az is befolyásolja, hogy milyen a tanárok »jó tanuló« képe. Nem biztos, hogy a tehetséges gyerek egyben jó tanuló is." Van akit a közömbösség és a körül­mények szorítása nem enged kiteljesedni. Ezek után kissé felvértezve érezve magam, bátorko­dom elővenni az elárvult és anyagi támasz nélkül maradt, kiváló tanuló Zilahy Lajos pártfogá­sát kérő röplapot, miben szülőhelye Nagyszalonta fordul 1905-ben Bihar vármegye tekintetes uraihoz. A tizenötödik évében járó ifjúban látni vélték a jövő ígéretét, és menteni igyekeztek az elkallódástól. Mélység és magasság rettentette és lelkesítette veszendő gyermeki lelkét. Küzdelmes és fel­emelő családi örökség, az ismeretlen és riasztó jövő. A járatlan, tapasztalatlan fiatalember mindkettőbe beleszédülhet, és bennük eltévedhet. Ám jótevő segítő kezek, a múltat ismerve, a jövőt remélve utánanyúltak. Zilahiakat látunk az 1754/55. évi országos nemesi összeírásban. Mint sok református közne­mesi család, szerény anyagi lehetőséggel megáldva, egy bizonyos szellemi és közszereplői szint elérését és megtartását, az egyház szolgálatában vélték megvalósítani. így alakultak kö­zöttük ároni családok, azaz nemzedékről nemzedékre egyházi funkcióban élő famíliák. Ado­mányozott ugyan 1629-ben Bethlen Gábor fejedelem nemesi oklevelet a református lelkészek­nek és utódaiknak, melyet utódai is megerősítettek, sőt a nemességet szigorúan rostáló XVIII. században alapul szolgálhatott a nemesi jog megtartásának, Bihar vármegyében is. Mégis egy­re inkább a honoráciorok sorsában osztoztak, hiába volt szükség rájuk, ha valami miatt terhessé 1 4 Bogcha-Novák Zoltán: i. m. 244-245. old. 97

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék