Honismeret, 2001 (29. évfolyam)
2001 / 4. szám - KRÓNIKA - A hajdúböszörményi Népzenebarátok Klubja (Molnár György)
genlandi, őrségi és vendvidéki falvak és nemzetiségek (1183-1995). Kónya Ádám: A Mikóból indultak... Medium Kiadó, 2000. 84 old. A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumból kikerült neves személyiségek gyűjteménye. Körmend: Városkalauz térképpel. Szerk. Hévízi Mónika és Kertész Csaba. Publi City „1492". Bp. 1999. 20 old. Körösi Csorna Sándor és a magyar történelem útjai. Szerk.: Gazda József. Kiadja a Körösi Csorna Sándor Közművelődési Alapítvány. Kovászna, 2001. 229 old. Szilágyi Ferenc: libeti éj. Kesztyűs Tibor: Körösi Csorna kézírásos szövege Göttingenben; Csetri Felek: Körösi és az Akadémia; Bernard le Calloc'h: A teheráni brit követség Körösi Csorna Sándor ottlétekor; Galántai H. Judit: Körösi Csorna Sándor és a tibeti valóság; Bernard le Calloc'h: A szikkimi leráj Körösi Csorna Sándor korában; Marczell Péter: Körösi Csorna Sándor utolsó útlevele; U. o.: Campell Dr., Csorna Dardzsilingi pártfogója; Demény István Pál: A honfoglalás a folklórfilológus szemszögéből; Bernard le Calloc'h: Az Asperes-Ines-Corps-i magyar vitéz sírja a kalandozások idejéből; Harangozó Imre: „Két fa között besütött a holdvilág..." (Szempontok a Szent István előtti magyar hitvilág vizsgálatához egy mezőségi népdal kapcsán); U. O.: „Elmentem a Szent Eszán templomába..." (Szent királyaink tisztelete a moldvai magyarság körében); Vincze Zoltán: A Nagyenyedi Kollégium udvarbírájának könyvtár: adalék a felvilágosodás erdélyi fogadtatásáról; Gaál György: Pillantás a reformkor Erdélyére (Vörösmarty 1845-ös erdélyi körútja Deák kíséretében Wesselényi vonzásában); Györffy Dérien: Nagyenyed pusztulása 1849-ben; Olosz Katalin: Az őshazakeresés megítélése az 1848-49-es szabadságharc leverését követő esztendőkben. Dr. Bárdi László: Magyarul beszélő népek távol-Keleten, Ordos térségében? Fábián Ernő: A kisebbségi lét: halálhoz mért lét (Töprengések, elmélkedések, a történelemről, magyarságról). A Körösi Csorna Sándor Emlékérem kitüntetettjei és előadásaik: Csetri Elek (Beszéde a csomakőrösi emlékünnepségen), Bernard le Calloc'hi( hogyan szerettem meg Csornát), Szilágyi Ferem(Csokonai és Csorna vonzásában), Marczell Péter (Miért kutatom Körösi Csorna Sándor életét és munkásságát?), Kubassek János (Első „találkozásaim" Körösi Csorna Sándorral Kőszeg, 2000: egy szabad királyi város jubileumára. Szerk.: Bariska István és Söptei Imre. Polgármesteri Hivatal, Kőszeg, 2000. 385 old. Bariska István: A szabad királyi várossá válás: a várossá emelés (1648) előzményeiről, a város új státuszából fakadó politikai és gazdasági változásokról; Benkhard Lilla, B.: A kőszegi védműrendszer: a XV-XVI. században épített védelmi rendszerről; Dominkovits Péter: A kőszegi posztógyár a reformkorban: a Kőszegi Posztó- és Gyapjitszövetgyár történetéről (1845-1864); Ile Antal: Kőszeg közigazgatásának története 1945 és 1990 között; Hermann Róbert: Ujabb adatok és szempontok Kőszeg „kapitulációjának" kérdéséhez (A Todorovic-hadoszlop átvonulása Moson, Sopron és Vas megyén 1848 októberében): az 1848. októberi horvát visszavonulás történetéről; Kóta Péter: Vas megye városai a X11-XIV. században: a városok gazdasági, politikai életéről; Mentényi Klára: Reneszánsz építészet Kőszegen: a város építészetéről a XVI. szd. végén és a XVII. században; Molnár András: Kőszeg polgárőrsége 1848 tavaszán; Ori Ferenc: A trianoni békediktátum hatása Kőszeg gazdasági életére az 1920-as évek első felében; Söptei Imre: Kőszeg szabad királyi város törvényhatóságának utolsó évei (1865-1876); Tilcsik György: Adatok Kőszeg polgárságának összetételéhez (1781-1848), a XVIII-XIX. századi polgárság összetételéről foglalkozás, származás, életkor, vallási hovatartozás szerint, összehasonlítva a szombathelyi adatokkal. Tóth László: Az önkormányzatiság újjáalakítása Kőszegen (1990- 1998). Kubinszky Mihály - Lovász István - Villányi György: Régi magyar villamosok. A történelmi Magyarország közúti vasútai a kezdettől a II. vh. végéig. Budapesti Városvédő Egyesület, 2000. 362 old. Látnivalók Vas megyében. Vas megye útikönyve praktikus tanácsokkal. Főszerk.: Boda László, Orbán Róbert. Well-Press, 2000.186 old. Lőrinczi Etelka: Fejezetek Árapatak népi életéből. Kriza János Néprajzi Társaság Könyvtára. Kolozsvár, 2001. 201 old. Magyar néprajz II. Gazdálkodás. Főszerk.: Paládi-Kovács Attila, szerk.: Szilágyi Miklós, munkatársai: Egevi Melinda, Kupó Jenő. Akadémiai Kiadó, Bp. 2001. 1170 old. Paládi-Kovács Attila: Előszó; Gunda Béla: Vadnövények gyűjtése; Gunda Béla-Szilágyi Miklós: Vadászat; Gunda Béla-Kotics József: Méhészet; Solymos Ede-Szilágyi Miklós: Halászat; Paládi-Kovács Attila: Parasztgazdaság, paraszti üzem; Petercsák Tivadar: Erdőgazdálkodás; U. O.: Rétgazdálkodás; Balassa Iván: Gabonatermesztés; Selmeczi-Kovács Attila: Szántóföldi kapáskultúrák; Szilágyi Miklós: Kerti növénytermesztés; Andrásfalvy Bertalan: Gyümölcskultúra; I.gele Melinda: Szőlőművelés és borászat; Paládi-Kovács Attila: Állattartó gazdaságok, Lótartás, Szarvasmarhatartás; Szabadfalvi József: Juhtartás, Sertéstartás; Paládi-Krinics Attila: Baromfitartás; Szabadfalvi József: Kutya- és macskatartás; Paládi-Kovács Attila: Híradás, közlekedés, szállítás; Gráfik Imre: Vízi közlekedés és szállítás.