Honismeret, 2002 (30. évfolyam)

2002 / 1. szám - ISKOLA ÉS HONISMERET - Helytörténeti nevelés a szegedi piarista gimnáziumban (Károlyi Attila)

őrzés segíti a más témájú hagyományőrzést. A piarista nevelés közösségi életre készít fel, gya­korlati ismereteket szándékozik átadni, amelynek keretében a XVIII. században is része volt az adott rendtartományra jellemző "hazai ismeretek" okítása. A polgárrá nevelés évszázadok óta a kegyes iskolák kulturális küldetése volt, a szegény gyerekek ingyenes tanítás révén le­hettek a tudás birtokosai, mesteremberek vagy értelmiségiek. Olyan egyházi iskola volt, amely nem kizárólag római katolikus vallásúakat tanított. A több felekezet és a több nép saját szokásaiban is megfért egy intézmény kereteiben a "szegedi oskolában". A szegedi iskola tör­ténete 1720-ban kezdődik. 1721-1948 között a piarista gimnázium a városi gimnázium volt. Szeged nagyváros. A neolitikumtól lakott hely a Maros torkolata. A városi történet is a XI. századra nyúlik vissza. Szabad királyi város lett Szeged, nagy régió, Bácska, a marosi sókereskedelem és a Bánság nyugati, Tisza-parti része tartozott a gazdasági érdekszférájába. Iskolaváros. A szegedi piarista iskola beiskolázási körzete Trianonig 25 ezer km 2 volt. Az első világháború után egyetemi város lett. Magyarország délkeleti kapuja a település. 2.2. Iskolatörténeti hagyományok A III. évezred elején gyakori a bizonytalanság a tradíció megőrzésével kapcsolatban. Egy fiatal oktatási intézménynek nagy kapaszkodó, ha hagyományokat tud elsajátítani. A szegedi 280 éves élő tradíció megtört, kiesett 42 év. Egyszerre kell hagyományt teremteni és hagyo­mányt elsajátítani. Az iskolatörténet korszakaival, egykori épületeivel, híres diákjaival és taná­raival intézményi összetartozást teremt. Helytörténeti szempontból olyan híres diákokat és ta­nárokat nevezhetnek meg, mint Dugonics András, Horváth Cyrill, Horváth Mihály, Reizner János, Kálmány Lajos, Bálint Sándor, Mályusz Elemér. Az öregdiákok havi jelenléte, vagy egy 70 éves érettségi találkozó, interjúk készítése identitást terem. E témából még iskolatörténeti csapatverseny is szervezhető, amelyben a diákság 1/5-e vett részt. Az iskolatörténet tablókon is megjelenik. 17 tabló a jelesebb korszakokat és épületeket, ta­nulási anyagot, a tanárokat és a diákokat jeleníti meg. Ezzel a hagyománnyal az elsősök osz­tályfőnöki órán megismerkednek, de majdnem az egész tanévben az iskola aulájában van kiál­lítva. Állandó iskolatörténeti kiállításra keresnek forrásokat. 2.3. A tantestület és a helyi pedagógiai program A szülők nagyon pozitívan jelzik vissza a helytörténeti programokat. A pedagógus az, aki vezeti a tanulókat, tudja, hogy milyen értéket nyújt. Három alapvető helytörténeti nevelési ér­tékre figyelnek. A szegedi iskola tanulói között szegediek és vidékiek egyaránt vannak. Az al­ma mater gyökereztet a szegediségbe. Szegedi hagyományokat nevez és mutat meg. Ugyan­akkor fontosnak tartja, hogy a kistelepülések hagyományai is felszínre kerüljenek, a diákok jártasak legyenek lakóhelyük szokásaiban. A tanulókat a saját családi hagyományaikban való elmélyülésre is ösztönzik. A tantestület zömében nem szegedi. Itt úgy mondják, hogy „gyüttment". Az életkori fiatal­ság is erőt ad ahhoz, hogy a diákokat minél inkább felkészítsék a helyi értékek használatára, kép­viselésére. Most nem akarok olyan lehetőségekre kitérni, mint amikor a tanár vagy a diák­ja, esetleg maga az iskola kulturális vagy hagyományőrző­ közéleti szereplésre vállalkozik. A város nyújtotta lehetőség, hogy civil vagy tudományos honismereti programokat tantárgyaktól füg­getlenül tudnak az iskolában általában tanórán kívüli foglalkozásokra vagy a kollégiumba nagy létszámú diákság elé vinni. Pl. Szeged napjához kapcsolódva emlékülés volt az intéz­ményben. A mostani iskola modern, 1999-ben átadott épület. Prezentálhatja a helyet az intézmény ar­culata. Nemcsak a folyosók állandó képekkel való színesítésére van lehetőség, hanem kiállítá­sok is elcsábíthatók. Pl. ilyen volt 2000/2001-ben egy címertörténeti, olimpiatörténeti és az ezeréves magyar államiság bemutatását szolgáló kiállítás. Az idei tanévben egy Palotás Sze­ged majd egy Csángó fotókiállítás került megrendezésre. A piarista iskola helyi pedagógiai programja négy területen foglalkozik helytörténeti nevelés értékeivel. Ilyen az Iskolatörténet, a Polgárrá nevelés, a Honismereti nevelés és a társadalom­ismereti nevelés fejezete. A tanórán kívüli nevelésnek az iskola hagyományainak megfelelően nagy jelentősége van. 2.4. A formális keretek 2.4.1. A tantervi logika keretei 16

Next