Honismeret, 2003 (31. évfolyam)
2003 / 6. szám - HAGYOMÁNY - A turulmadár, mint jelkép (Dukrét Géza)
magában is, korábban (pl. honfoglalás kora) női ruhák díszítéseként, mert viselője az „áldott állapotot" várta. Vagyis a turulmadár ebben a formájában nálunk magyaroknál élt és él még ma is, mint ahogy egyedül a mi nyelvünkben találjuk az áldott állapot kifejezésmódot a gyermekvárásra. A turulmadár eljött és elvezetett bennünket ide, a Kárpát-medencébe, Attila földjére. „E felfogás, ami szülte e madarat, benne maradt az emberekben, velünk együtt élt még akkor is, amikor már csaknem elfeledtük nevét. Ez a „pogányból" katolikusba átültetett gondolkodásmód adhat magyarázatot arra is, hogy Szent István miért Szűz Mária oldalmában ajánlotta az országot." Árpád és honfoglaló magyarjaink a Kárpát-medencébe érve a saját nyelvükön beszélő népeket találtak. Ezek szkíta-szarmata-jazig-alán „szittyák voltak. Máskülönben ilyen kis létszámú, körülbelül 300 ezer „Árpádi" népesség elveszítette volna a saját nyelvét. Árpád, az ittlévő maradék avarokat is újjászervezve, a 890-es évektől megalapítja azt a dinasztiát, amelyet Emese megálmodott, és amit a Turul madár előre jelzett. Ezekhez a szkíta-hun-pártus-avar-kusán népekhez köti nemzetünket a Turul-legenda és a szkíta ősanya története. A magyarok csak onnan jöhettek, ahonnan a Turulmadár mítosza. Az, hogy a „Turul-származás" milyen tekintélyt jelentett az Árpád-ház tagjai számára, bizonyítja a történelem. A trón utódlásánál láthatjuk, hogy nem mindig az egyenes leszármazott került a trónra, hanem azok, akik Álmostól és Árpádtól származtak, a Turul nemzetség apai ágán. Dúcz László szépen megfogalmazta: „Ezt szolgálta a Turul-legenda, mert egy olyan hitet adott, amely az egész népre kihatott, hogy ugyanis a Turullal jelzett család tagjai alkalmasak a vezetésre és csak a Turul-család tagjai lehetnek vezetők. Mert ők azok, akiknek isteni küldetésük van, őket álmodta meg Emese, ők az Atya küldöttei." Az Árpád-ház kihalása után a legenda eszméje kezdett feledésbe kerülni. „Az új főurakra már nem hatott a varázslatos erő, a legenda által elmondott születés és hatalom, amit a származás biztosított." Ámde még ma oly sok feledés után is tart-e családba vetett hit. „Igaz, minden bizonnyal már nem az ősi formájában tündöklő mítoszban rejlő bizalom ez, hanem egy ízig-vérig keresztény hittel átitatott tisztelet a királyi család iránt. Gyökere azonban e tiszteletnek a „pogány" Turul-legenda - Emese álma -, amely századokon át összefogta, eggyé kovácsolta és így fenntartotta a magyarságot. Ezért olyan fontos, hogy ma is tudjuk, mi az a Turulmadár, ne hagyjuk emlékét elveszni vagy bemocskolni, netán együgyű mesévé süllyeszteni." Nem véletlen, hogy a millennium évében felépített úgynevezett „ezredéves" emlékművekre felkerült az újra megtalált turulmadár. De az sem véletlen, hogy az 1940 és 1944 között épült első világháborús emlékműveken szintén turulmadarat helyeztek el. S ma szintén a turulmadaras emlékművek reneszánszát éljük, ami bizonyítja, hogy megértettük a legenda lényegét, összetartó erejét. A Partiumban 2002 októberében felavattuk Székelyhídon az eredeti állapotába visszaállított, 1896-os turulmadaras millenniumi emlékművet. Ekkor határoztuk el, hogy egész Erdélyben felmérjük a még meglévő emlékműveket. Sikerült negyvenet megtalálni és feldolgozni. Voltak, akik komoly tanulmányt küldtek, de számos emlékműről nem maradt fenn semmi dokumentum, így leírása csak megmaradt a műemlék, vagy a róla készült fénykép alapján történt. A nagyváradi zászlótartóról, a marosvásárhelyi, élesdi emlékműről csak fényképet kaptunk, minden leírás nélkül. A szaniszlói, a kászoni emlékművekről még fényképünk sincs. És vajon hol volt és van még ezeken kívül turulmadaras emlékmű, sajnos nem tudjuk. Turulmadaras emlékműveinket több csoportba oszthatjuk. A monumentális emlékműveink az 1896-os honfoglalási millenniumi év tiszteletére épültek. Ezek közé tartozik a bihari, a dési, a zilahi, a székelyhídi emlékmű, melyek közül csak a székelyhídi áll felújítva, a többi megsemmisült. Szintén régi és még ma is áll a fehéregyházi Petőfi-emlékmű, és a madéfalvi Siculicidium-emlékmű. A turulmadaras emlékművek nagy része 1941 és 1944 között épült, mint első világháborús emlékmű, ritkábban mint országzászló-tartó. Legtöbbször a honfoglalásra is gondoltak, mert 4 Dúcz László: i. m. 72. old. 5 Dúcz László: i. m. 73. old. 6 Ugyanott 7 Ugyanott