Honismeret, 2004 (32. évfolyam)
2004 / 3. szám - ÉVFORDULÓK - Jókairól száz év múltán (Dr. Szénássy Zoltán)
Az éles viták lezárta után a fejedelem április 5-én tartotta ünnepélyes bevonulását Marosvásárhelyre. A Maros hídjánál zajlott le az ünnepélyes fogadás, ahol a díszbeszédek után Bartha András ítélőmester felolvasta a választási feltételeket, mire Rákóczi letette az esküt.37 Másnap a rendek is hűséget esküdtek a fejedelemnek. Április 8. és 21. között az országgyűlés tanácskozásaira került sor. 21-én az elfogadott törvénycikkeknek aláírásával a fejedelem befejezte vásárhelyi tevékenységét. Az országgyűlési tanácskozások sem voltak konfliktusoktól mentesek Rákóczi számára. Két dolog, amihez nagyon ragaszkodott, nem nyert megoldást a diétán. Ugyanis április 14-én a vallásszabadság elve nevében az erdélyi katolikus püspökség helyreállítását javasolta, de a rendek heves ellenállása miatt nem jutott semmilyen eredményre, s kénytelen volt visszavonni a javaslatát. A másik probléma az erdélyi katonaság helyzetével kapcsolatos. A rendek igyekeztek minél radikálisabb intézkedéseket foganatosítani a felkelők hadseregébe belépett jobbágyokkal kapcsolatosan. „Minden erőfeszítésemmel sem akadályozhattam meg azt a törvényt, amely tönkretette minden erdélyi hadamat, tudniillik, hogy mindegyik földesúr visszakövetelhette azt a jobbágyát, aki beleegyezése nélkül állt hadaim közé... Csodáltam, hogy a legértelmesebbek sem értették meg, hogy most olyan háborúról van szó, mellyel szabadságainkat akarjuk visszaszerezni, szabadságainkat, amiket ők már most is élvezni akarnak... "38 „Azután a törvény után, amelyről beszéltem, a földesurak úgy bántak fegyvert viselő jobbágyaikkal, hogy megesett rajtuk a szívem; nem is volt azóta csak igen kevés erdélyi hadam."39 Rákóczi Radnóton, Egerbegyen és Tordán át Kolozsvárra folytatta útját, ahol április 24. és 25.-én töltötte a húsvéti ünnepeket. Számos politikai jellegű tanácskozáson vett részt az erdélyi politikai élet itt tartózkodó képviselőivel. Április 25-én avatta fel Kolozsváron a Nemesi Társaságot, azt a száz nemesi ifjúból álló századot, melynek ő maga lett az ezredese. Ezzel is buzdítani igyekezett az erdélyi hadi tevékenységet. Április 26-án hagyta el Kolzsvárt, melynek tanácsa a hóstázban búcsúztatta. Távozásában sürgette a napirenden levő ónodi országgyűlés előkészítése is.40 Formailag jelentős lépés történt a szabadságharc nemzetközi helyzetének erősítésére is, mivel Rákóczi - a fejedelmi hatalomba való beiktatása után - mint Erdély legális uralkodója jelenhetett meg a nemzetközi kapcsolatok terén is és nem mint rebellis. Ekkorra azonban mind az erdélyi, mind pedig a magyarországi Habsburg-ellenes felkelés helyzete egyre válságosabb fázisba jutott, és Rákóczi kísérlete nem tudott kedvező fordulatot előidézni a szabadságharc sorsának alakulásában. Magyari András Jókairól száz év múltán „Én most aludni fogok" - mondotta Jókai Mór 1904. május 5-én, úgy 9 óra tájban, és azóta is alszik. Alszik és álmodik. Mert egy Jókai Mór nem halhat meg. Ugyanezt a megállapítást húzza alá Mikszáth Kálmán, aki a következő nekrológot küldte a Vasárnapi Újság részére: „Jókai Mórral némi változás történt. A leglényegesebb, ami az átlagembert érheti, de Jókainál ez is csak némi változás. Eltűnt a szemek elől, meghalt. Azaz álmodni fog tovább odalent, mint ahogy álmodott idefent." A naptár csütörtöki napot mutatott, és hétfőn vagyis 9-én temették. A Nemzeti Múzeum előtt ravatalozták fel. Ott feküdt a halott költő, ahol tíz éve Kossuth Lajos felett mondott gyászbeszédet. Ott állt koporsója, ahol Petőfi Sándor oldalán állt, 1848. március 15-én. 37 Márki Sándor: i. m. I. 604. old. 38II. Rákóczi Ferenc emlékiratai, 390. old. 39II. Rákóczi Ferenc emlékiratai, 391. old. 40 Márki Sándor: i. m. 616. old. 18