Honismeret, 2004 (32. évfolyam)
2004 / 1. szám - ISKOLA ÉS HONISMERET - Gyermekek a természetben (Szathmáry István)
Az énekórákon bemutatjuk a Kécske környékén gyűjtött népdalokat (pl. Kálmány Lajos gyűjtése), ismerkedünk a kécskei citerazenekarral, tanítunk dalokat a Tiszáról, illetve az egyházi ünnepkörből, népzenei felvételeket mutatunk be, ismerkedünk a néprajzi és zenei lexikonok, enciklopédiák közléseivel. A rajz és vizuális kultúra is személyiségfejlesztő hatású. Kécskéhez kötött téma: a család, a kécskei mézesbábos népművészet mestere, a kécskei bábosok megismerése. A kiskunfélegyházi Kiskun Múzeumban tanulmányozhatók a népművészet emlékei, a város helytörténeti gyűjteménye, a kécskei fazekas, valamint a kékfestő műhely ugyancsak érdekes látnivalókat kínál. Sor kerül a köztéri szobrok, emlékművek, középületek esztétikai elemzésére, a templomok neogótikus, késő barokk és klasszicista stílusjegyeinek, a jellegzetes polgárházak jellemzőinek megfigyelésére, a kécskei nyári művésztáborban készült festmények, alkalmi tárlatok megtekintésére. Megfigyelhetjük a viselet változásait, népművészeti alkotások rajzolása, festése szerepel az anyagban, népi játékokat készíttetünk. A 8. évfolyamon a népi építészet jellemzőivel foglalkozunk, megfigyeljük a település egyes részleteinek, utcaképeinek elemeit, a városrendezés tervét. A technika és életvitel ismeretkörébe tartozik, pl. a lakóhelyi környezet, a kertgazdálkodás, a népi építészet anyagaival, szerkezeteivel való ismerkedés, s a lakóhely vizsgálata a funkció, a célszerűség, az esztétikum és a forma összefüggései szerint. Az 5. évfolyamon esik szó nagyanyáink ételeiről, a kenyérsütésről, a helyi öltözködési szokásokról, a 6. évfolyam a kendermunkát hozza közelebb, a 7.-ben a népi hímzések öltéstechnikáját és a környék közlekedésének történetét mutatjuk be. Folyamatban van a testnevelés és sport, a tánc és dráma, a mozgókép és médiaismeret tananyaga helyi vonatkozásainak kidolgozása. A nevelők honismereti szemlélete segíti helyi tantervek megvalósításának sikerét. Tajti Erzsébet Gyermekek a természetben A természet szeretetét, a bennünket körülvevő környezet iránti fogékonyságot a gyermekekben lehet igazán elültetni. Aki ebbe nő bele, annak természetesessé válik, hogy mi csak egy része - igaz, a legnagyobb felelősséggel bíró része - vagyunk az élővilágnak, amit nem herdálni vagy pusztítani, hanem óvni kötelességünk. Ennek a gondolatnak a jegyében jött létre egy honismereti tábor Tiszaföldváron a Nemzeti Kulturális Alap, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, továbbá a Honismereti Szövetség támogatásával. Harminckét 12-18 éves diák vett részt rajta dr. Kaposvári Gyöngyi, a szolnoki Damjanich János Múzeum muzeológusa vezetésével, kutatócsoportokra osztva, melyeket Béres Mária, dr. Jancsovicsné Varjú Róza, Kozma Csaba tanárok, illetve Mező Szilveszter és Pató Mária muzeológusok vezettek. A helyszín kiválasztása nem volt véletlenszerű. A Tiszazug sokak előtt ismeretlen varázslatos világát hálás feladat megmutatni a természet csodái iránt fogékony érdeklődőknek. Nem véletlen, hogy Tiszaföldváron egy ma is létező múzeumot hozott létre a tájegység értékeinek megőrzésére a közelmúltban elhunyt dr. Varga Lajos, aki hatalmas munkával gyűjtötte össze a vidék arculatát kialakító jégkorszak emlékeitől napjainkig mindazt, aminek mondanivalója van az emberek számára. A program egyik meghatározó részét e gyűjtemény megismerése jelentette, de a foglalkozások zöme a szabad természetben folyt, hogy a városi életformához szokott gyerekeket ráébressze egy ma már háttérbe szorult, természetközeli életmód szépségeire. A gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően váltogatták egymást az elméleti és a gyakorlati programok. Szlankó István nyugalmazott múzeumigazgató Tiszaföldvár történetét ismertette, kiegészítve a Tiszazugi Földrajzi Múzeum „Mi hát a varázs e tájon?" című kiállítással és városnézéssel, amihez a nagyobb rálátás kedvéért fölmentek a város református tornyába. Ugyancsak a múltat idézte dr. Tárnoki Judit régész elmúlt korok üzenetéről szóló előadása, együtt azzal a bemutatóval, melyet Horváth Mária restaurátor tartott a gyermekeknek, szemléltetve, hogyan kelnek életre az idő romboló munkájától megviselt régészeti tárgyak. 33