Honismeret, 2004 (32. évfolyam)

2004 / 5. szám - KRÓNIKA - Rimaszombatban felavatták Petőfi Sándor szobrát (Puntigán József)

r v KRÓNIKA J Rimaszombatban felavatták Petőfi Sándor szobrát A legutóbbi Gömöri Honismereti kerékpártúrán, a ri­maszombati Gömöri Múzeumban tett látogatás alkalmá­val B. Kovács István, Gömörország talán legismertebb képviselője, a múzeum előcsarnokában bemutatta az Izsó Miklós által tervezett Petőfi szobor mintáját. Gon­dolataiban lehetőséget engedve annak, hogy a szobor egyszer elkészül, s a városban méltó helyen felállításra is kerül. Ha valaki mástól hangzik ez el, akkor csak lehet­séges tervként kellett volna értelmezni. B. Kovács István azonban azon emberek közé tartozik, akik elképzeléseik megvalósításában nem ismernek lehetetlent. A terv meg­valósítást nyert, s ebben jelentett problémát a rimaszom­bati evangélikus egyház megakadályozta, hogy az ere­deti elképzeléseknek megfelelően a református gimnázi­um előtti parkban állítsák fel. Nekik is köszönhetően így Tompa Mihály szomszédságába, a város talán legszebb terére került. 2004. május 29-én Rimaszombat, de velük együtt a Felvidék magyarsága ismét ünnepelhetett. 11 óra után Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költő és Karol Vlachovsk , író, mindketten „gömöri atyafiak", leleplezték Petőfi Sándor bronzba öntött szobrát. Az ünnepi beszédek és szónoklatok sora pontosan tükrözte Petőfi máig ható üzeneteit és a jelen hangulatát. Úgy, ahogyan 1848-ban közös célt tűzött ki maga elé annak érdekében szoros összefogásra talált irodalom és politika, úgy a mostani mondanivalókban is egymásra találtak az irodalom, a ki­sebbségi lét, a magyarságtudat és a választások kérdései és céljai. Petőfi, bronzba öntött szobrán keresztül akarva akaratlanul ezúttal is mozgósított, ösztönzött. Nem is eredménytelenül! Egy héttel később az első Európai Uni­ós választásokon, szélsőségesen alacsony országos rész­vétel mellett a Magyar Koalíció Pártja két mandátumot szerzett, s a régióban a választások győztese lett. A szobor leleplezése után B. Kovács István köszöntöt­te a jelenlévőket. Gondolatainak középpontjában a „sza­vak" és a „tettek" egybevetése állt „ .... Az ember, akinek a szobra mellett állunk nem tűrte a hamis beszédet, a sok üres frázist ..." - mondotta többek között. Utalva arra, hogy napjainkban is sokan vannak, akik csak szavakban cselekszenek, abban hősök, de a „tettektől" már igyek­szenek távol maradni. „Kivételes ez a nap (....) megiri­gyeljük gondolatban azt a személyt, akit talán azért te­105

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék