Honismeret, 2005 (33. évfolyam)
2005 / 1. szám - ZSENGE TERMÉS - Kalotaszeg népművészetéről (Tóth Orsolya-Zsizsmann Erika)
élő marsalljának és egyben Rád földesurának, Vay Ádámnak a kúriáját. Itt megpihenhetett egy kicsit a júliusi forróságban az öreg hársfa alatt, a kőasztal mellett. Ezt a kőasztalt ma a penci Cserhát Tájmúzeum őrzi. A kerek, barokk kőasztallap tömzsi, gomba alakú lábon nyugszik. Oldalán található egy vésett mélyedés melynek helyén „1705". évszámmal márványlap volt, emlékéül annak, hogy a fejedelem mellette ült. Hogy „Rákóczi asztalának" története valóban igaz, azt a Venezuelából hazalátogató Muzslay István, a kúria egykori tulajdonosa, Vay Ádám leszármazottja igazolta. Az asztalon kívül még említésre méltó néhány írásos dokumentum, mint a három váci nemes kérelme a fejedelemhez (1704. január), melyet Rákóczi visszautasított; vagy a Váci Szegénységek kérelme, illetve Rákóczi három oltalomlevele a városnak. Az 1950-es években Vácott híradástechnikai laktanya épült, mely Esze Tamásnak, Rákóczi brigadérosának nevét kapta. Ekkor a szintén Esze Tamás nevű történész, a református egyház főgondnoka, saját gyűjteményéből kiállítást rendezett itt, mely évekig fennállt. Látható volt egy latin nyelvű katolikus Cantionale (énekeskönyv), melynek eredeti tulajdonosa a váci Dombay család volt. Ebben örökítették meg egykor Esze Tamás tragikus halálát (1708 Nyitra). A laktanya ma már nem üzemel, de vaskapuján még mindig hirdeti a felirat: „Esze Tamás Laktanya". A szabadságharc hőseivel akár nap mint nap is találkozhatunk Vácott, hiszen egy-egy szobor, emléktábla mellett nevüket utcák, utak, terek viselik. Ezzel is irántuk való tiszteletünket fejezzük ki és az utcatáblák legalább eszünkbe juttatják ezeket a kiváló embereket, akik vérüket áldozták fel a hazájukért, országunkért. Vezető tanár: Szilágyi Erzsébet Horváth Réka - Kovács Nóra - Szemere Dóra Kalotaszeg népművészetéről Kolozs megyének azt a területét, amely a Kolozsvár-Nagyvárad vasútvonal, illetve országút között és két oldala mentén Kolozsvártól egészen Csúcsáig terül el, és amelyet délen a Gyalui havasok, északnyugaton a Vlegyásza havasa és a Meszes hegylánc keleti lába foglalnak be, Kalotaszegnek nevezzük. Kalotaszeg néprajzilag három részre tagolódik. Egyik része a Felszeg, a Sebes-Körös és a Kalota háromszöge, Bánffyhunyad központtal. A második rész a Körös vizétől északra, az Almás-patak völgye mentén a Szilágyság felé lejtősödő Alszeg, végül ettől keletre Kolozsvárig a Nádas-patak völgye, vagyis Nádasmente. Mivel a Nádasmentébe a párhuzamos Kapusvölgyi falvak is beletartoznak, ezt a harmadik kalotaszegi kistájat kolozsvári átmeneti vidéknek is nevezzük. Kalotaszegi tanulmányok emlegetik a Cifravidéket is, ez a Nádasmente egy része, főleg Daróc, Mákófalva, Bogártelke, Vista és Méra. Kalotaszegen az asszonyok létrehoztak egy sajátos - csak erre a vidékre jellemző hagyományra alapozott szövésből, varrásból, hímzésből és ruhakészítésből álló „háziipart", amely forma és motívumgazdagságával európai hírnevet vívott ki magának. A vidéken ma is él a tárgyi népművészet több ága: a fafaragás, a bútorfestés, a szövés, a varrás és hímzés, valamint a férfi és női viseletkészítés. A kalotaszegi famunkák igen sokfélék. Leglátványosabb a remek arányérzékkel megalkotott fedeles kiskapu, melynek két tartóoszlopát geometrikus vagy növényi mintázatú faragással díszítik. Az utóbbi években fellendült a fafaragás gyakorlata. Jelentős a bánffyhunyadi Kudor-dinasztia tevékenysége. Ugyancsak említést érdemelnek Sárvásár, Körösfő és Magyarókereke alkotóműhelyei. Híres kőfaragó műhelyek is fellelhetők Kalotaszeg területén. Kitűnnek a vistai és zsoboki faragások. Fafaragás, bútorfestés, fazekasság, amelyeket a néprajztudomány népművészetnek nevez, tulajdonképpen inkább népi mesterségek. Az esztétikai érzék megnyilvánulása mellett - ami minden művészet sajátja - a népi alkotások feltétlenül a használathoz kötődnek. A vidéki em-