Honismeret, 2007 (35. évfolyam)

2007 / 3. szám - ÉVFORDULÓK - Kilencven éve halt meg Gyóni Géza (Dr. Horváth József)

lyes rend és a világos magyarázat." A tankönyv szép és érthető magyar nyelvét is dicséri a bíráló. A má­sodik kötet megjelenése, mely vegytani és mechanikai részeket tartalmaz, 1840-ben komoly sajtóvitát eredményezett a Figyelmező hasábjain. Az igen alapos, tartalmi és stilisztikai kérdésekre is kitérő bírá­lat célja csakis a javítás szándéka - írja Varga János nagykőrösi református kollégiumi tanár. Elismeri, hogy nagy szükség van új és jó természettudományi, köztük fizikai, kémiai, csillagászati tankönyvekre. Természetes, hogy a hazai szerzők külföldi minták nyomán állítják össze tankönyveiket. Azonban na­gyon fontos, hogy ne csak átvegyék, hanem át is dolgozzák ezeket a munkákat, saját tanítványaik szük­ségletei szerint. Elismeri, hogy Tarczy „e tárgyhoz kitűnő tárgyismerettel nyúlt", hogy munkájában „helyes rendszert" követett, a tankönyv olyan ismereteket tartalmaz, melyek a tudomány akkori állása szerint teljességgel elfogadhatóak. Vannak benne ugyan kisebb tartalmi hibák, de ezek könnyen kijavít­hatók, ugyanúgy, mint a stílus terén tapasztalható esetenkénti „homály és nehézkes előadás." Összegzésként A „kollégium két oszlopa": Bocsor István és Tarczy Lajos, hosszú pályafutások alatt meghatározó és alapvető módon befolyásolták a pápai református kollégium szellemiségét. Oktatástörténeti és tudo­mánytörténeti szempontból egyaránt jelentős életművet hagytak ránk, amely életművek még szorgal­mas kutatókra várnak, hogy részletesen feldolgozzák azokat. Ötven-ötven esztendős tanári pályájuk, szinte párhuzamosan futó életük sok lehetőséget kínál, hogy a szerencsére nagy számban fennmaradt kéziratos forrásmunka feldolgozásával és értékelésével még jobban megismerhessük e két kiváló peda­gógus ma is érdeklődésre számot tartó életművét. H. Szabó Lajos - Mezei Zsolt Felhasznált irodalom: „A kényes úrfi s a rongyos baka". Tanulmányok két halhatatlan pápai diákról (Petőfi Sán­dor: Jókai Mór). (Szerkesztette Mezei Zsolt). Pápa, 2001.; Bocsor István: Megnyitó beszéd. Tartotta a casino 50 éves jubileumán, 1884. decz. 31-én Bocsor István: A pápai casino évkönyve 1885-re. Pápán 1885.; Kis Ernő: Bocsor Ist­ván emlékezete. A Dunántúli Református Egyházkerület pápai főiskolájának értesítője az 1907/08. iskolai évről. Pá­pa 1908. 14-21. old.; Sebestyén Dávid: Tarczy Lajos életrajza. A Dunántúli Református Egyházkerület pápai főisko­lájának értesítője az 1907/08 iskolai évről. Pápa, 1908. 26-68. old.; Trócsányi Dezső: A pápai református kollégium 1848/49-ben. Embernevelés, 1948.203-211. Jegyzetekkel újraközölve: Acta Papensia V(2005) 3­4.327-339. old. Kilencven éve halt meg Gyóni Géza Ma többnyire háborúellenes költészete, a Csak egy éjszakára című verse alapján tudunk valamit Gyóni Gézáról. Az olvasottabbak Ady kortársában (1884-1917) a konzervatív tábor képviselőjét látták, és az ő nevében indítottak támadást Ady ellen, holott az irodalomtörténet szerint Gyóni „Ady mágnes­szekeréhez tapadt, a még kissé szecessziós, korai Adyhoz." Hadifogoly éveiről, haláláról keveset lehet olvasni, többnyire annyit, hogy elborult elmével 33. születésnapján halt meg 1917. június 25-én. Juhász Gyula nekrológjában lelki társa elvesztését siratta el benne: „A költő, aki 1914 nyarán a háború költőjé­nek indult a lengyel mezőkre, 1917 nyarán mint a nemzeti demokrácia és az emberi szolidaritás vérta­núja esett el." A csurgói református gimnázium húszkötetes Csurgói Könyvtár című sorozatában 1943-ban napvi­lágot látott Bodó Jenő tanár: Három fogolytábor című könyve. Az iskola egykori diákja, később tanára, majd igazgatója részletesen felidézte első világháborús és hadifogoly- élményeit. Magyar- latin szakos egyetemi hallgató lévén különösen fogékony volt az irodalmi értékek iránt. A tábori élet hétköznapjain többször felvillan Gyóni Géza alakja. Nagyra értékelte emberi, művészi tartását. „Bizony, itt az ősz, mely Szibériában rövid életű, s nemsokára ránk tör a dermesztő tél. Nekem a má­sodik, soknak már a harmadik. Vilmos császár jóslata tehát megint nem erre a levélhullásra vonatko­zott. De melyikre hát! A harcterek egyre szaporodtak, az olasz front után itt van már a román is. Az er­délyi származású román tisztekre gyanúsan nézegetünk s fogcsikorgatva valljuk, hogy a dögmadarak vijjogása korai, még nagyon korai Erdély koncnak vélt testén. (Gyóni: Dögmadarak! hova szálltok? cí­mű alkalmi verse)." A költő már a háború első évében bevonult katonának. Ekkor írta legszebb verseit, Harcolt Przemysl védelméért. Itt jelent meg 1914-ben Lengyel mezőkön, tábortűz mellett című kötete. A 21 költeményt Aszód

Next