Honismeret, 2009 (37. évfolyam)
2009 / 4. szám - TERMÉS - Hérics Márton ászári plébános (Gesztesi Tamás dr., Hegedűs Pál, Árvai Lajos dr., Gesztesi Imre)
Hérics Márton ászári plébános Ászár község Komárom-Esztergom vármegye délnyugati csücskénél fekszik, fontos közlekedési útvonalak találkozásánál. Termőföldje kevés és gyenge, ezért a rozs mellett főleg a szőlő és gyümölcstermesztés jellemzi (Ászár - Neszmély borvidék!). Lakosainak száma: 1881-ben 1217 fő; 1890-ben 1344 személy; 1900-ban a lakosságszám 1524-re emelkedik. 1777-ben Fellner Jakab tervei alapján felépült a jelenleg is álló és használt római katolikus templom, melyhez egyosztályos iskolát építettek. A református templomot 1793-ban szentelték fel, egyidejűleg egytantermes iskolájukkal. Az evangélikusok 1810-ben állították fel iskolájukat, és 1836-ban emeltek templomot. Itt nem születtek híres emberek. Egyetlen kivétel: Jászai Mari, a nemzet tragikája, aki 1850-ben született. Apja ács volt aki a kislány négyéves korában Győrbe telepítette a családot. A művésznő soha nem felejtette el a szülőfaluját, bár életrajzában és naplójában csupán egyszer említi a falu nevét. A későbbi iskolaépítésnél azonban díszelőadás szervezésével segít, az előadás jövedelmének felajánlásával. A szegényes küllemű falu életében jelentős változást hozott 1887-ben Hérics Márton római katolikus plébános megjelenése, aki Ászárt kiemelte a magyar falvak szürke tömegéből. Hérics Márton 1855. január 28-án született Csécsényben (Győr megye, jelenleg Rábacsécsény). A gimnáziumot és a papneveldét Győrben végezte kitűnő eredménnyel. 1878. július 7-én szentelték pappá. Halászin és Szenden volt káplán, majd rövid idő után elnyerte a bokodi plébániát, ahol 1887-ig töltött be plébánosi tisztséget. 1887. április 8-án helyezte át Ászárra a győri püspök. Az ezt követő 16 év volt életének legalkotóbb időszaka. Hérics Márton igen sokoldalú, számos tudományágban elmélyedő, több nyelven beszélő „reneszánsz személyiség" volt. Ehhez társult hatalmas munkabírása, rendkívüli diplomáciai érzéke, és nem utolsósorban kitűnő papi eredményei. Polihisztorságára jellemző az agrártudományokban, az egyesületek megszervezésében való jártassága. „Nagy értője volt Shakespeare művészetének, önzetlen támogatója és pártfogója Jászai Marinak" - írta egyikünknek címzett levelében Nemeskürty István, a plébános legkisebb testvérének unokája. Publikációi és gyakorlati eredményei egyaránt bizonyítják kiváló képességeit. Nagyon kedvelte Mikszáth írásművészetét. Kisnemesi családból származott. A családi címerben három jelkép észlelhető. E jelképek mintegy a család gyermekeinek irányultságát is mutatják. A kard katonát, a kígyó orvost jelez, a horgony értelmezése sokféle lehet. Két testvére született. Öccse, Hérics Imre 1865-ben látta meg a napvilágot, később szemész orvos lett benne e cikk első és negyedik szerzője anyai nagyapjukat tisztelik. A legfiatalabb testvér, Hérics Róza pap testvérének háztartását vezette, s Ászáron ismerkedett meg Klujber (később Keleti) József nagyigmándi területi állatorvossal. Házasságukból hét gyermek született, akik sokszor nyaraltak Ászáron, és látták „Márton bácsi" nagy könyvtárát, ami feltehetőleg nagy hatással volt szellemi fejlődésükre.3 Hérics Márton plébános 1887-ben került Ászárra. Nagy erővel látott a falu átszervezésének. Látta, hogy új, a kornak megfelelő iskola nélkül a falut nem lehet felemelni. Ászár szegény, elmaradott, lehetőségei a szegényes magyar átlagot sem érik el. Ilyen célkitűzést csak úgy szabad felvállalni, ha nagyobb, modernebb iskolát építenek (a kor átlagát meghaladó oktatási eszköztárral, népkönyvtárral), ami a falu kulturális központjának feladatát is ellátja. Célul tűzte ki továbbá a közeli és távoli környezet szellemi megnyerését. Felhasználta kiváló szervező készségét, külföldi utazásain szerzett tapasztalatait, a környezetében élőkre való ráhatás készségét. .//i n /.V.I.I /..//// 1 Árvai Lajos: Ászár község története. Bakonyalja, 2006. 2 Jászai Mari emlékiratai. (Sajtó alá rendezte Lehel István) Babits kiadó, 2003. 3 Nemeskürty István: Levél dr. Árvai Lajos polgármesternek. 2008.