Honismeret, 2011 (39. évfolyam)
2011 / 5. szám - TERMÉS - A magyar népköltészeti kutatás kezdetei (Küllős Imola)
ságához. A Kisfaludy Irodalmi Társaság megbízásából 1872-ben indult el a Magyar Népköltési Gyűjtemény (a továbbiakban MNGY) című nagyszabású kiadványsorozat (szerkesztői Arany László és Gyulai Pál, ill. Varga Gyula, majd Sebestyén Gyula voltak), amely 1924-ig 14 kötetben tette közzé az évtizedek alatt összegyűlt, minőségileg és műfajilag is vegyes népköltészeti anyagot. E sorozat köteteiben honosodott meg végleg a pontosságra és hitelességre törekvő szövegközlés. Sajnos az is igaz, hogy a sorozat előzetes szerkesztői koncepció és kiadási tapasztalat nélkül készült, amit már a kortárs folkloristák legjobbjai (pl. a kibédi zeneszerző és tanár Seprődi János) is kritizáltak. Vannak ebben a sorozatban kisebb-nagyobb táji, regionális gyűjtemények (Somogy29 és Csongrád30 megye, Székelyföld31 és a Dunántúl,32 illetve Nagyszalonta 33), egyetlen gyűjtő anyaga,34 a regösénekről és előadóiról szóló műfaj-monográfia,35 és a népköltészet mellett népmesegyűjtemények is.36 Itt kell megjegyezzük, hogy a 14. köteténél abbamaradt a kiadványsorozat, majd a Magyar Néprajzi Társaság támogatásával 1989-ben folytatódott, s azóta újabb hat kötet látott napvilágot. Ebből négy kifejezetten népdalgyűjtés a XX. század első évtizedeiből.3z 1883-ban az országos tanítógyűlésen Kiss Áron (1845-1908) ref. lelkész, a hazai népoktatás elkötelezett híve azt indítványozta, hogy országszerte gyűjtsék össze a gyermekjátékokat. A munka megszervezésével őt bízták meg és 1891 -ben adta ki a Magyar gyermekjáték gyűjteményt.38 Az Ethnographia így méltatta munkáját: „Ez a nagyszabású alapvető mű úgy paedagogiai és nyelvészeti, mint népzenei, népköltési és néprajzi tekintetben egész kincsesbányát tár fel a tudományos sem gazdagságra, sem értékre nézve nincsen párja a világirodalomban s melynek úgy a közbuzgóságból eredő keletkezési módja, mint tapintatos derék szerkesztése valóban követésre méltó példát nyújt hasonló téren való közös munkára és annak értékesítésére."39 A Kisfaludy Irodalmi Társaságtól a néprajzi/folklorisztikai gyűjtések koordinálásának munkáját az 1910-es évek elején megalakult nemzetközi Folklore Fellows (FF) Magyar osztálya vette át. Bán Aladár és Sebestyén Gyula részletes, műfajokra lebontott gyűjtési tervet/útmutatót dolgoztak ki,40 és országos hálózatot építettek ki tanárok, diákok közreműködésével. Ennek keretében készült az a nagyszalontai gyűjtés is, amelyet Arany születésének centenáriumára (1917) terveztek kiadni, de az első világháború miatt csak 1924-ben jelent meg. Az FF. gyűjtései a Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattárába kerültek, ill. Sebestyén Gyula hagyatékában maradtak. A XIX. század utolsó harmadából Kálmány Lajos (1852-1919) nevét kell kiemelnünk. Ez a Szeged környékén működött hányatott sorsú katolikus pap volt „az első nagy gyűjtőnk, aki nem esztéta vagy irodalomtörténész érdeklődésével, hanem az etnológus módszereivel közeledik anyagához".41 Életében kiadott öt kötetnyi és az 1950-es években a hagyatékából publikált két kötetnyi szegedi, illetve temes- 1864. Kisfaludy Irodalmi Társaság újabb gyűjtésre buzdító felhívása Magyarország és Erdély lakoskutatás számára, melynek 29 MNGY VI. Vikár i. m. 30 MNGY II. Török Károly: Csongrád megyei gyűjtés. Bp., 1872. 31 MNGY III. Kriza János - Orbán Balázs - Benedek Elek-Sebesi Jób: Székelyföldi gyűjtés. Bp., 1882. MNGY VII. Mailand Oszkár: Székelyföldi gyűjtés. Bp., 1905. 32 MNGY VIII. Sebestyén Gyula: Dunántúli gyűjtés. Bp., 1906. 33 MNGY XIV. Szendrey Zsigmond - Kodály Zoltán: Nagyszalontai gyűjtés. Bp., 1924. 34 MNGY XI-XII. Kriza János: Vadrózsák (új kiadás) Bp. 1911; MNGY XIII. Kálmány Lajos: Ipolyi Arnold népmesegyüjteménye. Bp., 1914. 31 MNGY IV. Sebestyén Gyula: Regös-énekek. Bp., 1902; MNGY V. Sebestyén Gyula: A regösök. Bp., 1902. 36 Ortutay Gyula: A magyar népköltészeti kutatás története. In: G. Cocchiara: Az európai folklór története. Bp., 1962, 519-548. 37 MNGY XV. Kodály Zoltán nagyszalontai gyűjtése, (sajtó alá rendezte: Szalay Olga - Rudasné Bajcsay Márta). Bp., 2001. MNGY XVI. Veress Sándor: Moldvai gyűjtés (sajtó alá rendezte: Berlász Melinda - Szalay Olga). Bp., 1989. MNGY XVII-XVIII. Móricz Zsigmond: Szatmári gyűjtés (sajtó alá rendezte: Katona Imre). Bp., 1991. 38 Reprint Könyvértékesítő vállalat. Bp. 1984., újra kiadva: Holnap Kiadó 2000. 39 Ethnographia, 1891.11., évf., 227. 40 Újraközölve 1. Néphit szövegek. (szerk. Verebélyi Kincső) MNGY XIX., 1931. Bp., 1998. 41 Ortutay Gyula: A magyar népköltési gyűjtemények története. Ethnographia L. évf. Bp., 1939. 221-237. Újraközölve nő: A magyar nép művészete. Bp., 1981. 285-305. Az idézet 303.