Honismeret, 2012 (40. évfolyam)
2012 / 3. szám - ÉVFORDULÓK - 190 éve született Lichtner (Világosi) Gáspár (Fodor István Ferenc)
190 éve született Lichtner (Világosi) Gáspár Valamikor közel 40 évvel ezelőtt - meglátogatván az akkor Hódmezővásárhelyen élő barátomat -megajándékozott egy helyi, nemrég megjelent kis kiadvánnyal. Hódmezővásárhely jelesei2-olvasom a címet, melyből mindjárt ki is derült, hogy tulajdonképpen életrajzi lexikon azokról a jeles személyekről, akik a városhoz kötődtek. Előtte éppen arról beszéltünk, hogy Jászjákóhalmának annyira mobil volt mindig a lakossága, hogy Kanadától Ausztráliáig is eljutottak, saját országunk legeldugottabb pontjairól nem is beszélve. Aztán megjegyeztem: „Na, ebben biztos nincs jákóhalmi!" Gondoltam ezt addig, míg ki nem nyitottam. Volt. Meglepve olvastam, hogy Lichtner (Világosi) Gáspár Jászjákóhalmán született. Sosem hallottam addig a nevét, annak ellenére, hogy már egy évtizede honismeretes is voltam, és hirtelen el sem tudtam képzelni, hogy ilyen nevű személy hogyan születhetett itt, hiszen teljesen magyar volt a népesség errefelé évszázadok óta. Hazaérkezve első utam a plébániára vezetett, utánanézni a titokzatos szülöttnek. Meg is leltem az anyakönyvben, Világosi Gáspár és Holeczky Viktória gyermekeként. Született 1822. január 1-jén más forrás szerint, de itt február van írva nap nélkül. Ennek még lehet, hogy jelentősége lesz. Kettős névvel van bejegyezve: Gáspár Menyhért. Keresztszülők: Ungvári Erzsébet és Szöllősi Ferenc. Ma ceruzával oda van írva, hogy „Hódmezővásárhelyi apát-plébános lett. Tudós volt." Több jákóhalmi plébánosnak is szokása volt, hogy ha egy itt született személyről később valamit megtudott, amit érdekesnek talált, vagy megkapta a halálozási helyéről a halálhírét, akkor azt odajegyezte a születési adatok mellé, nagy segítséget nyújtva a későbbi kutatáshoz. Annyi kiderült, hogy a két keresztszülő igazi redemptus, jákóhalmi nevet visel. Az Ungvári név ugyan mára kihalt, de az öregek még emlegették a ma is álló hajdani házukra, hogy „Ungvári-féle ház". A Szöllősi ma is gyakori családnév; őseik állítólag Mátraszöllősről jöttek. Lichtner állítólag zsidó volt, akit néhány éves gyerekként kereszteltek meg. Lehet, hogy nem néhány éves, csak egy hónapos volt? Az anyakönyvben - mint jeleztem - a hivatalos dátummal szemben februári bejegyzés van. Én ezt úgy tudom magyarázni, hogy születhetett január 1-jén és februárban keresztelték meg. Érdekes a név és a származás is. Amikor először olvastam a nevét, szinte biztos voltam benne, hogy a kor szokása szerint 1848-ban változtathatta nevét tükörfordítással Lichtnerről Világosira. Igen ám, de az apja Világosiként van bejegyezve a kereszteléskor. Lehet, hogy egy elmagyarosodott zsidó volt, aki a névmagyarítással is kifejezte a magyar nemzethez való tartozását? A rejtély azonban még mindig él, hiszen zsidókat nem engedtek letelepedni a Jászságban, akkor hogyan kerülhettek ide 30 évvel korábban? Erre is van egy elképzelésem. Állítólag Ungvár környékén ma is szép számú zsidó közösség él, márpedig a redemptusok általában annak a településnek a nevét hozták magukkal, ahonnét jöttek a török kiűzése után. Az Ungvári család tehát - melyből a keresztanya származott - vélhetően Ungvárról jött, legalább 70 évvel korábban. Lehet, hogy rokonok voltak, netán maga az Ungvári család is zsidó származásúként jött földet váltani a Jászságba? A gimnáziumot Vácott és Budán végezte, talán a család elköltözése is az oka, hogy 1837-ben a váci papneveldébe került, ahol bölcseletet és teológiát tanult, mivel Jászjákóhalma az egri érsekséghez tartozik. 1843-ban Nádasdy Ferenc gróf, akkori váci püspök szubdiakonusnak avatta fel és egyszersmind segédként a Nógrád megyei Romhányban alkalmazta. 1844-ben diakónussá, 1845. január 23-án pedig áldozópappá szentelték. Fótról, ahol utoljára káplánkodott, 1850 júliusában az egyházkormány Károlyi István által a Csongrád megyei derekegyházi fiók lelkipásztorságra mutatta be. 1859-ben hódmezővá r Papp Béla földrajz-rajz szakos tanárról van szó, aki 40 évet Hódmezővásárhely-Szikáncson tanított végig, ma Szegeden él. : Hódmezővásárhely, 1974. 3 Az anyakönyv a jászjákóhalmi Szent Jakab Plébániatemplom plébánián 1705-től van meg. Ez időben a bejegyzések latinul történtek. 4 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. 5 Ez a beszúrás valószínűleg Kiss Lajostól származik, aki abban az időben volt itt plébános, amikor először belenéztem az anyakönyvbe ez ügyben. 6 A Redemptio a jászkunok jeles történelmi tette volt, amikor a Habsburgok által a Német Lovagrendnek 1702-ben eladott területüket, szabadságukat 43 év múltán visszavásárolták. Akik földet váltottak, azok voltak a redemptusok és nagy megbecsülésnek örvendtek. 7 Ma Bocskai u. 10. Szinnyei i. m. 8