Honismeret, 2012 (40. évfolyam)

2012 / 1. szám - KRÓNIKA - In memoriam - Soós Pálné Kovács Margit népi szövő emlékére (Simor Ferencné Bokody Éva)

72 KÖNYVESPOLC­SAÁRY ÉVA - VADNAY ZSUZSA: Érdekes emberek Izgalmas könyv került a kezembe. No, nem krimi. Szellemi kalandot jelentő. Hősei (illik rájuk e szó) - a nyugati magyarság kiemelkedő egyéniségei. Rendsze­rint civil foglalkozásuk mellett (orvos, vegyész, könyv­táros, stb.) életpályájuk meghatározó eleme az, hogy ma­gyarok. A könyv hátán névsor - először ezt futottam végig - s örömmel fedeztem fel köztük régi családi jóbarátokat, kedves ismerősöket, szellemi rokonokat, s eddig idegen neveket, kiknek megismerése épp az előbbiek környeze­tében vált érdekessé. Helyhiány miatt az ötvenkilenc ne­vet nem tudom fölsorolni - így csak néhányat emelek ki, a rangsorolás szándéka nélkül: Apponyi Géraldine albán királyné; Cs. Szabó László író; Eckhardt Tibor politikus; Ember Sándor politikus; Ignotus Pál író; Határ Győző író; Juhász László író, történész; Kerényi Károly klasszi­ka-filológus; Krassó György író; Mindszenty József kar­dinális; Tollas Tibor költő, szerkesztő. Az 1951 és 2010 között készült riportokat a keletke­zés időpontja szerint közölte a két szerző. A megszólítot­tak időben és térben gyakran távol állnak egymástól. Többen közülük már nem is élnek. (Az életrajzi adatok­kal való kiegészítés - lábjegyzetben, vagy kis abc-be szedett összefoglalóval - örömteli lenne a következő ki­adásban.) A riportsorozat témái szerteágazóak. Száműzetés, írói hivatás, cserkészet, irodalom, zene, kutatás és ered­mény, tudomány, rendhagyó és rendkívüli pályafutás, lelkesedés, megtorpanás, küzdelem, újrakezdés, érték­mentés, bírálat, történelmi tapasztalat, tisztaság, felelős­ségérzet, szellem, érzés, képzelőtehetség, művészi minő­ség, nemzetközi elismertség, közösségformálás és sors­vállalás, a XX. század hányatott világa, antikommuniz­mus, erkölcs és politika, a hűség és hit megtartó ereje, a szabadság eszméjének őrzése kerül szóba. És '56 élmé­nye. A forradalom ragyogó pillanatai és nemzetet meg­tartó, soha meg nem cáfolt eszméi - s a megtorlás gyalá­zata.­­ Nyugatra került magyarok, s mint a cím is sugall­ja, „érdekes emberek" életútja. Megtoldanám: nemcsak érdekes, de értékes emberekről szól a könyv, akiknek egytől-egyig fontos az összetartozást jelentő anyanyelv, a nyelvben rejlő sajátos világszemlélet, észjárás, logika, egyszóval a magyar nemzethez való tartozás. Az elsőrangú kötet cikkei két nagyszerű asszony tol­lából kerültek ki. Mindketten az emigráció kiváló egyé­niségei. Vadnay Zsuzsa 1949-ben hagyta el Magyaror­szágot, s az Örök Városban élt és publikált évtizedeken át. Áttelepülvén a svájci Locarnóba közeli barátságot kö­tött szerzőtársával, Saáry Évával, aki a szomszédos Luganóban - más művészeti ágak buzgó ápolása mellett - az írással is foglalkozik. Saáry Éva az 1956-os mene­külése után - mint a helyi magyarság szervezője és a SMIKK elnöke - sokat publikált a világ különféle részén élő érdekes magyarokról. Mindketten sokoldalú művelt­ségről tesznek tanúbizonyságot, írásaik igényesek és ol­vasmányosak, riportalanyaikat szinte láttatják. A beszél­getések külön-külön korábban is megjelentek egyrészt az 1981 -ben Zürichben megjelent azonos című kötetben, másrészt a Nemzetőr, a Lo Specchio, az Irodalmi Újság, a Vagyunk, a Cultura di Destra, a Kanadai Magyarság, a Krónika, az Új Világ, a Krónika és az Amerikai Magyar Újság hasábjain. Rendkívül fontos, hogy most az anya­ország olvasóközönsége is kézbe veheti őket. A Nyugat­ra vetődött magyarságot ugyanis évtizedeken keresztül szántszándékkal rekesztették ki az otthoni köztudatból. Nemzedékek nőttek fel úgy, hogy sem róluk, sem a ki­sebbségben élő nemzettestvérekről semmit sem hallot­tak. Most Európa „határtalansága" lehetővé teszi a szel­lemi-lelki egyesülést. E könyv tágítja a nemzeti önisme­retet, szélesíti és megerősíti az összetartozás-tudatot, s későbbi művek forrásául szolgálhat azoknak, akik a Laj­tán túl élő magyarsággal foglalkoznak. A szép küllemű kötethez Agócs Sándor szerkesztő írt előszót, a fényképek nagy részét Saáry Éva és Vass Dá­niel készítette. (Antológia Kiadó Lakitelek 2011) Radics Éva MILES LAMBERT-GÓCS Tokaji Wine. Fame, Fate, Tradition (A tokaji bor. Hírnév, sors, hagyomány) Rendhagyó módon egy Amerikában megjelent angol nyelvű könyv bemutatására vállalkozom. Teszem mind­ezt azért a Honismeret folyóirat hasábjain, mert ez a mű is jelzi, hogy a tokaji bort a tengeren túl is ismerik, más­részt pedig szerzője magyar gyökerekkel rendelkezik. A Gócs család a Székelyföldről származik, II. Rákóczi Györgytől kaptak nemeslevelet 1655-ben és szőlőt a Hegyaljához közel Zemplénben. A szerző nagyapjának, a zempléni Gócs Istvánnak dedikálta könyvét, aki kőfa­ragó létére borkészítéssel is foglalkozott. Miles Lam­bert-Gócs a görög borkultúrát bemutató könyvei után, három évtizedes kutatómunka alapján írta meg a tokaji bort ismertető művét az angol nyelven olvasó közönség számára. A tokaji iránti komolyabb érdeklődését egy 1969-es palackozású , puttonyos tokaji aszú 1977 kará­csonyán történt elfogyasztása inspirálta: az üres palack a könyv írása közben folyamatosan előtte volt és a megfe­lelő ihletet biztosította számára. A szerző komoly magyar és idegen nyelvű források­ra, szakirodalomra támaszkodott, amelyeket az Egyesült Államok Kongresszusi Könyvtárában és a Nemzeti Me­zőgazdasági Könyvtárban tanulmányozhatott. A könyvet egyszerre jellemzi az enciklopédikus ismeretek átadásá­ra és a tokaji bor történeti fejlődésének bemutatására va­ló törekvés. Négy nagy fejezetben hozza közel az olva­sókhoz Tokaj-Hegyalját és tárja fel e sajátos magyar bor­vidék múltját, a tokaji borok jellemzőit. Az első fejezetben a magyarság Kárpát-medencei megtelepedésére is utalva a régióhoz köthető családokat, nevezetes személyeket és nemzetiségeket veszi sorra, akiknek fontos szerepük volt a szőlő- és borkultúra fej­lesztésében és kereskedelmében. A magyarok mellett részletesen feltárja az olaszok, görögök, örmények tevé­kenységét, de utal a bolgár-szláv kapcsolatokra is. A fe­jezethez kapcsolódó tanulmány a vidék népességének történetét és a tokaji bor - főként a XVII. századi borke­reskedelem révén való - híressé válásának a folyamatát mutatja be, beleértve az amerikai kontinensen való is-

Next